Magyar Hírlap, 2006. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

MAGYAR HÍRLAP I 2006. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ GAZDASAG11 NEW YORK NEW YORK TOKIO HONGKONG DOW JONES II 560,77 (+184,59) NASDAQ 2235,59 (+73,15) NIKKEI 15866,93 (-213,53) HANG SENG 17237,65 (+91,89) y a letelepedés vonatkozó jogra hi­vatkozva egy magyar társaság kér­heti-e székhelyének az unió más tagállamába történő áthelyezését. Azt is el kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy összeegyeztethe­tő-e a közösségi joggal az olyan bel­ső szabályozás, amely aszerint tesz különbséget a gazdasági társaságok között, hogy mely tagállamban van a székhelyük. Metzinger Péter, a Cartesio jo­gi képviselője bízik abban, hogy a cég javára szóló döntés születik. A diszkrimináció tilalmába ütkö­zik, hogy a cégek között annak alap­ján tegyenek különbséget, hol van a székhelye és milyen a honossága, vagyis hogy milyen „állampolgársá­gú” a vállalkozás - érvel Metzinger. Jogász szerint a letelepedés sza­badságával is ellentétes a magyar helyzet: ahogy a magyar állampol­gároknak sem, úgy a magyar cé­geknek sem tilthatja meg az állam, hogy egy másik uniós tagállamba költözzenek. Ha a Cartesio Rt. nyer, akkor a cégbíróságnak be kell jegyeznie a székhelyváltozást. A Cartesio ezután fő szabályként Olaszországban adó­zik majd, ott fizeti a társasági adót - mondja Metzinger Péter. A magyar cégeknek a kedvező döntés után ala­nyi joguk lenne, hogy az EU-n belül oda helyezzék a székhelyüket, ahová akarják. S persze hosszú évekre nyú­ló procedúra után a többi tagállam sem gördíthetne akadályokat a szék­helyáthelyezés elé. ■ FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Rahimkulov bankban fialtatja a pénzét Az OTP átvételéről szóló speku­lációkat indított el a hír, hogy Megdet Rahimkulov 5,2 százalé­kot szerzett a pénzintézetben. Az orosz bankár sietett megnyug­tatni a piacokat, hogy csupán pénzügyi befektetésnek szánta a bevásárlást. Megdet Rahimkulov, „a Gazprom energiaóriással régi kapcsolatokat ápoló” orosz üzletember 5,2 száza­lékos részesedést szerzett az OTP Bankban - számol be a pénteki nap meghatározó tőzsdei eseményéről a Financial Times. Az üzletember fia, Ruszlan Rahimkulov, az Álta­lános Értékforgalmi Bank operatív irányítója azonban a brit gazda­sági napilapnak rögvest cáfolta, hogy családjuk át akarná venni az OTP-t, ugyanakkor megfelelő piaci feltételek esetén nem zárta ki to­vábbi OTP-részvények vásárlását. Az OTP hatályos szabályai is megnehezítenék egyébként a cég teljes felvásárlását. A bank alap­szabálya korlátozza az egyéni részvényesek befolyását, emellett aranyrészvényesként az állam is megakadályozhatja a felvásárlást - legalábbis amíg brüsszeli nyo­másra el nem törlik a különleges jogokkal felruházott részvény érvé­nyességét. De a kilencmilliárd euró (2475 milliárd forint) feletti piaci tőkeértékű OTP-t az orosz milliár­dos amúgy is nehezen tudná lenyel­ni. „Rahimkulov valóban gazdag ember, de nem ennyire” - mondta a londoni lapnak Kocsi János, az ING Bank budapesti részvényelem­zője. Megdet Rahimkulov nettó va­gyonát egy magyar lap tavaly 305 millió euróra (83 milliárd forint) tette, de az üzletember egy későbbi interjúban azt mondta, befekteté­seinek értéke ennek a duplája. Egy orosz lap már merészebben 1,1-1,3 milliárd dollárra (230-270 milliárd forint) becsülte Rahimkulov vagyo­nát, és azt írta, az orosz mágnás 450 millió dollárt (95 milliárd fo­rint) költhetett arra, hogy a korábbi 1,9 százalékról 5,2-re növelje saját és családja OTP-s részvényhánya­dát. Az OTP-felvásárlás esélyét mi­nimalizálja a Euromoney gazdasá­gi folyóirat szeptemberi számában megjelent, Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával ké­szült interjú is. „Ez idő szerint nem vagyunk eladók (...) tudunk értéket teremteni a részvényeseinknek” - nyilatkozta Csányi hozzátéve, hogy a bankszektorban ritkák az ellenséges átvételi kísérletek, és amelyek megtörténnek, azok is ál­talában sikertelenek. Ugyanakkor ha az OTP a saját erejéből már nem bírna tovább fejlődni, nem zárna ki más lehetőséget sem. Csányi sze­rint 2010-re az OTP csoportszintű profitjának legalább 35-40 száza­lékát a külföldi érdekeltségek adják majd. A Euromoney értesülése sze­rint egy globális bank már érdeklő­dött az OTP iránt, de a hitelintézet vezetése nemmel válaszolt az előze­tes megkeresésre. (mti/mh) Rahimkulov százmilliárdért vett OTP-részvényeket fotó: hegedűs Márta A családok csaknem felének romolhat az anyagi helyzete a közeljövőben Egyre borúlátóbbak családjuk anyagi helyzetét illetően a ma­gyarok. Bár az életszínvonal az el­múlt években több mint harminc százalékkal emelkedett, ebből a családok a következő időszakban nyolc-tíz százalékot kénytelenek engedni a megszorító intézkedé­sek következményeként. Fél év alatt sokat romlott a magya­rok jövőképe egy friss régiós felmé­rés szerint. 2006 januárjához képest nem változott ugyan a háztartások helyzetértékelése Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon, de a jövőt illetően már pesszimisták vagyunk, ami a megszorító intéz­kedések bejelentését követően nem meglepő. A háztartások anyagi hely­zetét értékelő vizsgálat - amelyet a Társadalomkutatási Intézet (Tárki) Zrt. kétévente végez és ad közre - ezt még nem tükrözi. A tavaly év végén kiadott jelentésben ugyanis alap­vetően még a kedvező tendenciák érvényesülnek. E szerint az átlagjö­vedelemben mért egyenlőtlenségek tavaly csökkentek, a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelem közti kü­lönbség hét és félszeres, ami megfe­lel a kilencvenes évek közepén mért szintnek. Jól alakultak a szegény­séggel kapcsolatos statisztikák is. A Tárki Háztartás-monitorja sze­rint nálunk a népesség 12 száza­léka, vagyis több mint egymillió ember tekinthető szegénynek. Ez nemzetközi összehasonlításban sem számít rossz eredménynek. A jövedelmi helyzettel való elégedett­ség is növekedett, méghozzá négy százalékkal, és tavaly év végén már húsz százalékra nőtt. Ez a tendencia megváltozhat ugyan - véli Kolosi Tamás, de a jövedelmi viszonyok­ban drámai változás nem várható. A Tárki elnöke kérdésünkre elmond­ta, hogy az életszínvonal - az Or­bán- és a Medgyessy-kormány jóléti intézkedéseinek hatására - 2001 és 2005 között átlagosan 30-35 száza­lékkal növekedett. A megszorító in­tézkedések következtében ez várha­tóan nyolc-tíz százalékkal csökken, de az életszínvonal még így is húsz százalékkal magasabb lesz, mint az ezredfordulón. A Tárki friss régiós felmérése sze­rint a lengyelek harmada, a szlová­kok negyede, míg a magyarok tizede érzi saját háztartásának anyagi hely­zetét jónak. A háztartásuk helyzetét rossznak értékelők a megkérdezet­tek egyharmadát teszik ki mindhá­rom országban. Ami a jövő kilátásait illeti, a magyarok közül minden tize­dik megkérdezett valószínűsíti, hogy háztartása jobb anyagi helyzetbe fog kerülni jövőre, ezzel szemben a vála­szolók mintegy fele anyagi körülmé­nyeinek romlásával számol. A szlovákok fele 2006 júliusában nem vár változást saját anyagi hely­zetében, de akik mégis feltételeznek ilyet, azok között magasabb a javu­lást, mint a romlást sejtők aránya. A lengyelek zöme anyagi helyzetének stagnálását prognosztizálja. SZAP A családok osztályszerkezetének alakulása (2005, százalék) Tőkések, menedzserek Viták és aggályok a valutaalap éves közgyűlésén Az amerikai és japán kamatszint további emelését javasolja, az euróövezetben azonban a kamatok további emelésével kapcsolatban óvatosságra intett Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ve­zérigazgatója a Világbank és az IMF éves szingapúri közgyűlésén. Rato szerint aggodalomra ad okot, hogy a magas nyersanyagárak az Egyesült Államok gazdaságának egyes terüle­tein lassulást okozhatnak, az EU-ban és Japánban a vártnál alacsonyabb a lakossági fogyasztás, és hogy a világ­kereskedelmi tárgyalások kudarca miatt növekszik a protekcionizmus a nemzetközi kereskedelemben. Egyes feltörekvő országok és Kína vártnál gyorsabb fejlődéséből ugyan­akkor profitálhat a világgazdaság. A közgyűlésen ennek ellenére heves vitákat váltott ki az IMF-en belüli szavazati jogok új súlyozásának ter­ve. A szervezet első lépésben Kína, Dél-Korea, Mexikó és Törökország képviseleti súlyát növelné, majd to­vábbi kvótamódosításokat hajtana végre a 2008-as közgyűlésig. Bra­zília, Argentína, India és Egyiptom azonban elfogadhatatlannak tartja az elképzelést, mivel az az ő szavazati joguk kárára történne. (mti) Ma 18.00 órakor „A nap vendége" a Gazdasági Rádióban Túri András, a Sconto Bútor Kft. ügyvezető igazgatója HIRDETÉS www.gazdasagiradio.hu

Next