Magyar Hírlap, 2006. november (39. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-02 / 256. szám

belföld Molnár: nem tárgyalnak Aba leváltásáról A fővárosi MSZP és SZDSZ kö­zötti koalíciós egyeztetéseknek nem része a BKV vezérigazgató­jának menesztése, amit Demszky Gábor szorgalmaz napok óta - közölte Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke, fővárosi frak­cióvezetője. Mint mondta, a szo­cialisták a jelenlegi időszakot a politikai tárgyalások idejének és nem az egyéni egyeztetések nap­jainak tekintik. Demszky Gábor az elmúlt napokban többször kijelentette, hogy kezdeményezi Aba Botond BKV-vezérigazgató menesztését, jórészt a Combino villamosokkal kapcsolatos prob­lémák miatt. (mti) EGY MONDATBAN HÍREK Sztrájkra is készek a BKV-s szakszervezetek Megrendült a Budapesti Köz­lekedési Vállalat dolgozóinak bizalma Demszky Gáborban, ez­után nem tudnak együttműköd­ni vele - mondták a szakszerve­zeti vezetők. Egyik képviselőjük, a háromezer-ötszáz buszágazati munkavállalót képviselő Nemes Gábor elmondta, hogy az erőtel­jesebb érdekérvényesítés érdeké­ben novemberben beolvadnak a több mint ötezer dolgozót tömö­rítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségébe. Elmondta, hogy az el­múlt hónapokban többször kez­deményezték Demszky Gábor főpolgármesternél a BKV finan­szírozásának rendezését, műkö­désének biztonságosabbá tételét. Augusztusban a főpolgármester mindenre ígéretet tett ugyan, de érdemben azóta sem történt semmi. (mti) Az augusztus 20-án a budapes­ti tűzijáték idején történtekkel kapcsolatban tizenhat kérdésre vár választ a Fidesz az általa kez­deményezett vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen - közölte a fideszes Lázár János, a kezdeményezők egyike. (mti) Székesfehérváron és Debrecen­ben egyaránt mintegy százan tüntettek Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondását követelve, ezenkívül a 44-es főút békéscsa­bai szakaszánál volt ismét félpá­lyás útlezárás kedden. (mti) Az egészség­ügyben is olyan típu­sú felügyeleti szervre van szükség, mint amilyen más, a piacnyitáson átesett, liberalizált ágazatokban már működik - mondta az egész­ségügyi miniszter parlamenti ex­pozéjában. (mti) Öt hajléktalan ember halt meg kihűlés miatt az október végi hi­degebb idő miatt - közölte Vecsei Miklós hajléktalanügyi minisz­teri megbízott. (mti) Tegnaptól nem adnak le több viharjelzést a Balatonon - je­lentette be az idei szezon zárása, október 31. alkalmából Bartha Imre, a siófoki obszervatórium vezetője. (mti) MAGYAR HÍRLAP­­ 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK rovatvezető: Varga Gergely, e-mail: varga.gergely@magyarhirlap.hu Vidéken polgárőrök állnak helyt a rendőrök helyett A látható rendőrséget az utóbbi hetekben a látható polgárőrség váltotta fel. Az önkéntesek főként a nagyvárosokban és a megyeszék­helyeken vannak folyamatos szol­gálatban - tudtuk meg Túrós Andrástól, az Országos Polgárőr­­szövetség elnökétől. Elmondta, hogy a tagszövetségeket szeptem­ber 20-án kérték fel az együttmű­ködésre a rendőrséggel, mivel a fővárosba rendelt csapaterők mi­att megcsappant a helyi rendőrség létszáma. Sok polgárőr a munkája miatt csak hét végén ér rá, ezért a 75 ezer önkéntesnek körülbelül egyharmada volt alkalmas a folya­matos szolgálatra. Ez azt jelenti, hogy jelenleg hétköznap hét-nyolc­ezer polgárőr szolgál az országban. „Egy átlagos időszakban már ezer is soknak számít” - mondta Túrós András. Hét végén már nem ilyen nagy a különbség, most tizenöt­húszezer polgárőr vigyáz a rendre, míg máskor csak a létszám fele járőrözik az utcákon. Az intenzív szolgálatra az polgárőrszövetség ötmillió forintot különített el.­­ „Megvan annak a veszélye, hogy a kevesebb rendőr miatt megsza­porodnak a vagyon elleni bűncse­lekmények” - ismerte el az elnök, ám hozzátette: úgy tapasztalják, a rendőrök létszámának csökkenése miatt eddig nem növekedett a bűn­­cselekmények száma. Túrós András szerint ez a pol­gárőrök érdeme, máskülönben emelkedett volna a lopások, rablá­sok száma. A tervek szerint a pol­gárőrök november végéig lesznek folyamatos szolgálatban. Nógrád megyében nemcsak a polgárőrök, hanem a határőrök is besegítettek a rendfenntartásban. Kaszás Ottó megyei sajtóreferens azonban nem tudta megmondani, pontosan hányan segítik a rendőr­ség munkáját. A bűncselekmények típusát és számát azonban figye­lemmel kíséri, és nem tapasztalt változást az elmúlt időszakban. A székesfehérvári rendőrségen nem tudták megmondani, válto­zott-e a bűncselekmények száma. A statisztikákat azonban most ké­szítik, mivel Cser-Palkovics And­rás fideszes országgyűlési képvise­lő egyebek között arra várt választ a városi rendőrkapitánytól, hogyan pótolták a szolgálatból kieső rend­őröket, és romlott-e Székesfehér­vár közbiztonsága. A politikus lap­zártánkig még nem kapott választ kérdéseire. SZ Rendőri biztosítás egy pesti tüntetésen. Vidéken nem maradtak elegen FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Ökölbe szorított kéz: az Otpor-kapcsolat Nem kért engedélyt az 1998-ban alakult szerb Otpor (Ellenállás) hagyományain tovább élő Népi El­lenállás Mozgalomtól a Fidelitas arra, hogy a rendőri brutalitás el­len tiltakozó múlt szerdai tájékoz­tatójukon használják a mozgalom jelképét. A Fidelitas aktivistái azt az ökölbe szorított kezet ábrázoló szimbólumot viselték pólójukon, amelyet a rendszer- és Milosevic­­ellenes fellépéseikről ismertté vált Otpor használt Szerbiában a ki­lencvenes évek végétől. Ezt egyéb­ként Grúziától Fehéroroszországon át az ukrajnai narancsos forradalo­mig sokfelé kölcsönözték már mint az önkény és az erőszak elleni tilta­kozások szimbólumát. Ágh Péter, a Fidelitas alelnöke kérdésünkre elmondta: a kilenc­venes évek óta együttműködnek a szerb szervezettel, a konkrét akcióhoz és a jelkép viseléséhez azonban nem kérték az engedélyü­ket. Arra a kérdésre, hogy a későb­biekben használják-e még, esetleg Magyarországon is mozgalommá szervezik az „öklös” demonstrációt, az alelnök nemmel válaszolt. Mint mondta, akciójuk egyszeri volt, leg­alábbis bíznak benne, hogy többet nem lesz szükség rendőri brutalitás elleni tiltakozásra. JH Fidelitas-tüntetők, pólójukon az Otpor jelével fotó Németh andrás Péter A Kossuth tériek perlik az államot Beperli a magyar államot az októ­ber 23-i rendőri intézkedések miatt a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 - mondta Gonda László, a koráb­ban a Kossuth téren tüntetők egyik vezetője. Emlékeztetett arra: érvé­nyes megállapodásuk volt a rendőr­séggel arról, hogy nem kell elhagy­niuk 23-án a Kossuth teret, és az erről szóló jegyzőkönyv is bizonyít­ja, hogy a rendőrség megszegte a megállapodást, és jogtalanul szün­tette be demonstrációjukat. Gonda arról is beszámolt, hogy levéllel fordultak az Egyesült Államok el­nökéhez, amelyben tájékoztatják őt arról, hogy „Magyarországon fo­lyamatos jogsértés, rendőri brutali­tás és terrorcselekedetek” folynak. A magukat Kossuth téri forra­dalmároknak nevezők tegnap néma demonstrációt tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. (mti) Az egyházi iskolák féltik a pénzüket Egyelőre nem tudják az egyházak, jobban járnak-e iskoláik a jövő évi költségvetéssel és az idei zárszám­adással, mint az elmúlt években, a múlt hét közepén ismertetett, rá­juk vonatkozó főbb számokat most elemzik - mondták lapunk érdeklő­désére nevük mellőzését kérő egy­házi szakértők. Nem ismert előttük az sem, hogyan érinti őket a közok­tatás finanszírozásának reformja, illetve, hogy a minisztérium beépí­­ti-e ebbe az egyházak javaslatait. Az erről szóló tárgyalások ugyanis nyáron megrekedtek: a felekeze­tekkel akkor közölte reformterveit a minisztérium, az ehhez fűzött észrevételekre azonban azóta nem válaszolt. Információink szerint nem esett szó erről a már említett múlt heti találkozón sem. Az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium sajtóosztályán érdeklő­désünkre azt mondták, a költség­­vetés ismertetése óta folyamatosan egyeztetnek egyházi vezetőkkel. Hozzátették: az egyházi finanszíro­zás tervezett átalakítását nem lehet külön kezelni a közoktatás teljes reformjától, vagyis a csoportalapú finanszírozás bevezetésétől, amely­nek részleteiről - így vélhetően az egyházakra vonatkozó részéről is - a minisztérium a napokban tájé­koztatja a szakmai szervezeteket. A felekezetek az elmúlt években minden ősszel, a zárszámadási tör­vény megismerésekor tiltakoztak az abban foglaltak ellen, szerintük ugyanis iskoláiknak kevesebb pénz jut, mint az önkormányzati fenn­tartású intézményeknek. A kor­mányzat ellenkező véleményen van, azt állítják, ugyanannyit költenek az egyházi diákokra, mint amennyi egy önkormányzati iskola tanulójá­ra jut. Mindkét oldal mással érvel, a statisztikák más-más részeit idézi, és a finanszírozás átláthatatlansá­ga és bonyolultsága miatt egyelőre egyikük sem tudta hitelt érdemlően cáfolni a másik fél állításait. Tavaly az egyházi iskolák dolgozói és diák­jai tüntetést is szerveztek az általuk vélt hátrányos megkülönböztetés miatt. RCA

Next