Magyar Hírlap, 2007. május (40. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-03 / 102. szám

2 A NAP TÉMÁJA A régi átkelők már elöregedtek A főváros közlekedési tanácsno­ka valószínűsíti, hogy 2010-ig vagy még tovább is elhúzódhat a budapesti Margit híd felújítása. A hidak renoválását valamennyi szakember fontosnak tartja. Arról eltérően nyilatkoznak, hogy melyik szerkezet lehet ve­szélyesen elöregedett, és melyik szorul sürgősebb felújításra. „Ember tervez, Isten végez, majd meglátjuk, mi lesz a végkimenetele, én azt gondolom, hogy át fog nyúlni a következő ciklusba” - jelölte ki a Margit híd 2009-re tervezett felújí­tásának új időpontját Déncs Gábor (SZDSZ), a főváros közlekedési ta­nácsnoka. Egy héttel ezelőtt a Fő­vám téri hídfőnél utalt a 2010-es csúszásra, amikor a Szabadság híd felújításáról tájékoztatta az újság­írókat. 2005 júniusában Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes azt valószínűsítette, hogy 2007 végén látnak hozzá a rekonstruk­cióhoz, amint Óbudánál elkészül az M0-s híd. Ezt mindenképpen meg kell várni, hogy ne bénuljon le Bu­dapest teljes forgalma a másfél éves hosszú hídzár alatt. A Margit híd sürgető felújítását Demszky Gábor már 2004 augusz­tusában szóvá tette, amikor besza­kadt a pályatest. Ekkor Schulek János, a Főmterv vezérigazgatója a statikai tanulmányra hivatkozva baljós jövőképet festett: egy nehe­zebb jármű alatt bármikor besza­kadhat a pálya, haladéktalanul alá kell dúcolni. A Főmterv vizsgálata megállapította, hogy több mint húsz pályakazettát azonnal ki kell cse­rélni, mert nagyon erős hámlások, átázások, lefagyások keletkeztek rajtuk. Horváth Adrián, a Főmterv híd- és szerkezettervező irodájának vezetője a Magyar Hírlapnak azt mondta, azóta újabb húsz kazettát erősítettek meg a fő tartóelemek­hez kapcsolt acélívekkel. 2004-ben a főpolgármester is elismerte, hogy ez a dunai átkelő van a legkritikusabb állapotban, de nincs mit tenni, az M0-s hidat meg kell várni. Akkor még úgy tűnt, 2006-ra el is készül, az érvényben levő ígéret szerint viszont 2008 augusztusában adják át. Mindez azt jelenti, hogy négy évet, egy teljes választási ciklust csúszhat a Margit híd újabb felújítása, amelyet leg­utóbb 1978-ban végeztek el. 2006- ra csak abban tudott előrelépni a főváros, hogy ősszel kiválasztotta a felújítási terv elkészítőjét. A Főmterv vezette Margit Híd Konzorciumnak 295 millió forin­tért december 10-ig kell elkészülnie az engedélyezési és ajánlati kiviteli tervekkel, addig kell beszereznie a szakhatósági engedélyeket is. Ebből a munkából derül majd ki, mennyibe kerül a felújítás, amely­nek költségét Vajda Pál 2005-ben öt és fél milliárd forintra becsülte. Viszonyításképpen: a Szabadság híd másfél évig tartó felújítása öt­­milliárd forintba kerül. A várható összegről a Főmterv irodavezetője nem kívánt nyilatkozni, nehogy helyzetbe hozza a kivitelezési ten­dereken induló cégeket. Ahhoz azonban, hogy ezeket kiírják, előbb a megbízó fővárosi önkormányzat­nak el kell döntenie, melyik forgal­mi tervet támogatja. A Főmterv azt javasolja, hogy az északi járdán legyen helye a kerékpáros közleke­désnek, ne a délin vagy mindkét oldalon. Ami a tartóelemek cseré­jét illeti, vasbeton helyett az Erzsé­bet hídon is alkalmazott acélvázas megoldást tartják jobbnak, ami in­kább képes ellenállni a csapadékos időjárásnak. A mérnök-matemati­kus nem nyilvánított véleményt a tanácsnok által felvetett új kezdési dátumról, ami szerinte biztos, a Főmterv időben elkészül a terve­zéssel. Dancs Gábor szerint ha a kö­vetkező választási ciklusban lesz a Margit híd felújítása, az is azt bi­zonyítja: „A főváros nem politikai ciklusokban, hanem sokkal mesz­­szebbre látóan gondolkozik ezekről a kérdésekről” - érvelt a Szabadság híd lábánál. ■ Széchenyi korában nem is álmodhattak erről a látványról a budapestiek. Most évről évre nő a város „hídéhsége" Az átkelők lelke - a hídmester Hét hídmester éjjel-nappal felügye­li a hét fővárosi Duna-híd állapotát. Tekintettel a budapesti átkelők ál­lapotára, munkájuk rendkívül ki­merítő. Érdekes módon azonban feladataik között nem a hídszerke­zeten megjelenő hibák és károsodá­sok fellelése szerepel az első helyen, hanem az úgynevezett hajólámpa működtetése. A lámpa a folyami hajózás biztonságát szolgálja, s ezt a hídmesterek a híd lábánál beren­dezett irodákból irányítópult mel­lől ellenőrzik. A hídmestereknek naponta többször is be kell járniuk a rájuk bízott dunai átkelőt. Érte­lemszerűen a híd állapotától függ, hogy napjában hány alkalommal kell a bejárást elvégezni. Köztudott, hogy ilyen szempontból a Margit híd mesterének munkája a legki­­merítőbb. A szerkezeti elemeken felfedezett hibákat listázzák, illetve szükség esetén azonnal kihívják a javításhoz a szakembereket. Nem kevésbé fontos feladatuk a vízállás napi megállapítása, illetve - magas vízállás esetén - a hídlábak aknái­ban felgyülemlett víz kiszivattyú­zása. Természetesen a szivattyúk üzemképességének megállapítása is a hídmesterek munkájának fon­tos része. A műszaki jellegű feladatokon kívül vannak azonban más tenni­valóik is e nem mindennapi szak­ma gyakorlóinak. Ha fém- vagy kábeltolvajok dézsmálják meg a hídszerkezetet, a rendőrséget is a hídmester értesíti erről, amint a híd alatt menedéket kereső nemkívánt lakókkal, a hajléktalanokkal is ne­ki kell szinte napi rendszerességgel megküzdenie. ■ SÜRGŐS FELÚJÍTÁSRA SZORULNAK A FŐVÁROS HÍDJAI MAGYAR HÍRLAP | 2007. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK | Elöregedett szerkezetek, szűkös pénzkeretek a felújításra A Szabadság híd felújításához az utolsó utáni percben kezdtek hozzá, és az ország összes hídja rászorul a felújításra - állítja Antal István ku­tatómérnök. A hídjainkért több mint húsz esztendeje nem tett senki semmit, így nem csoda, hogy az állaguk ka­tasztrofális. A szakma már évekkel ezelőtt is rettegett attól, hogy a Sza­badság híd egyszer csak belezuhan a Dunába. „Nem lett volna csoda, ha így történik” - állítja a szakember. Antal elmondta: a maga korában a hídépítészet büszkeségének szá­mító, Gerber-tartós - azaz kéttá­maszú, felfüggesztett tartóelemek alkalmazásával készült - híd állapo­ta a legelrettentőbb példa arra, hogy mivé lesz egy építészeti remekmű az emberi gondatlanság folytán. Persze a többi fővárosi dunai átkelő sincs sokkal szerencsésebb állapotban. A szintén rossz állapotban lévő Mar­git hidat lényegesen könnyebb szer­kezetének köszönhetően az össze­omlás még nem veszélyezteti ugyan, ám itt a közlekedés szinte bármely nap lebénulhat. A pályalemezek állapota rossz, és emiatt a burkolat egy-egy súlyo­sabb jármű alatt beszakadhat. Ez természetesen még nem vezetne katasztrófához, csakhogy - ismerve a budapesti közlekedés zsúfoltságát - biztosra vehető: egy néhány napos javítást igénylő burkolatszakadás a Margit hídon négyszeresére növelné a zsúfoltságot az amúgy is minden­napos közúti káosztól szenvedő Bu­dapesten. A nemtörődömség és a hiányos karbantartás miatt Antal István szerint a legtöbb veszély az Erzsébet hídhoz hasonló kábeles szerkeze­teket fenyegeti. A kábel ugyanis a hidegben összehúzódik, melegben pedig kitágul. Ezt azonban a kábel által összetartott pilonok még kibír­ják, ám ha a kábel be is szakadna, azzal együtt dőlnének a pilonok is. Emiatt az ilyen átkelők - akárcsak a közúti forgalom okán kiemelt fon­tosságú szerkezetek - fokozott ellen­őrzést igényelnek. Az ellenőrzéssel nincsenek gondok Magyarországon - mondja a szakértő. A megyei köz­útkezelő vállalatok szakemberei a legfontosabb hidakat havonta bejár­ják, évente egyszer pedig tüzetesen át is vizsgálják. Más kérdés, hogy megállapításaikat - elsősorban a pénzhiány miatt - érdemi javítások nem követik. Márpedig törődés nélkül semmi sem marad meg örökre, a helyze­tet pedig tovább rontja, hogy az új hidak sem akarnak felépülni, míg a régieket érő közlekedési terhelés iszonyatosan megnőtt - mondja An­tal István. Szerinte a fővárosnak a már épülő, új M0-s híd és a tervezett aquincumi dunai átkelő is létszük­séglet lenne. Az új autópályahidak, úgyne­vezett szekrénytartós szerkezete egyébként a szakember szerint jó­val biztonságosabb lesz, mint a már meglevőké. Ez azonban természete­sen nem garancia arra, hogy odafi­gyelés és folyamatos gondoskodás nélkül tartósabban fennmaradná­nak. „Az elhanyagolt autópályák kátyúi egy idő után még kezelhetők, a sorsukra hagyott hidak pillérei azonban nem” - jelentette ki Antal István. ■

Next