Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 152-164. szám)
2009-07-01 / 152. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚLIUS 1., SZERDA Médiatörvény-vétó Az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Alkotmánybíróság a médiatörvény azon módosítását, amely a Sláger és a Danubius Rádió pályázat nélküli frekvenciahasználatát tette lehetővé. A televíziók digitális átállásáról szóló szabályozás is alkotmányossági aggályokat vet fel. LÁNCZI RICHARD Alkotmányellenes a médiatörvénynek az a tavalyi módosítása, amely lehetővé tette volna, hogy a Sláger és a Danubius Rádió pályázat nélkül továbbra is használhassa frekvenciáját. Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a médiatörvény most megsemmisített módosítását, ám az nem léphetett hatályba, mert Sólyom László államfő a szabályozás miatt az AB hez fordult. A testület indoklása szerint a törvénymódosítás alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot. A médiatörvény tavaly decemberi módosítása az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) szavazási szabályait is megváltoztatta volna a két kereskedelmi rádió esetében. A testületi tagok szavazatának súlyát az őket jelölő parlamenti képviselőcsoport létszámához igazította volna. Az Alkotmánybíróság határozatának ismertetése után Majtényi László, az ORTT elnöke kijelentette, korábbi nyilatkozataiban is leszögezte, nem ért egyet a két rádió pályázat nélküli újráztatásával. A Sláger és a Danubius Rádió frekvenciájára pályázatot írnak ki. Majtényi László a Magyar Hírlapnak elmondta, a televíziók digitális átállásáról szóló szabályozás is több helyen tartalmaz olyan részletet, amely alkotmányos aggályt vethet fel. A digitális sugárzásnak hivatalosan tavaly december 1 jétől kellett volna elindulnia. Mint ismeretes, az elsődleges elképzelés szerint a felhasználóknak mindössze a digitális műsor vételéhez szükséges készüléket - set top box - kellett volna megvásárolniuk. Mostanra azonban a Magyar Televízión a Tv2-n, az RTL Klubon és a Duna Televízión kívül még digitálisan fogható Hír Tv és ATV vételéért már külön fizetni kell. Ráadásul a két kereskedelmi csatorna a digitális műsorszórás feltételei miatt pert indított a műsorszóró Antenna Hungáriával szemben, az MTV hosszú kivárás után csak a napokban egyezett meg az AH -val az átállásról. ■ Az Alkotmánybíróság szerint a módosítás korlátozza a sajtószabadsághoz való jogot is FOTÓ: BURGER ZSOLT IMF az előre hozott választásokról A politikai instabilitás miatt akár előre hozott választásokra is van esély Magyarországon - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott közleményében, amely a hazánknak nyújtott kölcsön feltételeinek teljesülését összegzi. Az IMF szerint a magyar gazdaság kilátásai romlottak a külső környezet további hanyatlása miatt. A bruttó hazai össztermék visszaesése a korábbi várakozásnál nagyobb lehet, s aggasztó a munkaerő-piaci helyzet, illetve a kereskedelmi forgalom visszaesése. A Nemzetközi Valutaalap szerint az adóbevételek a vártnál jóval alacsonyabbak lesznek. (Napi.hu) A jegyző követte a polgármestert Magánéleti okokra hivatkozva lemondott Farkas-Szabó András, Dombóvár jegyzője. A megüresedett hivatal vezetői állásra ma írnak ki pályázatot. Ismert, a város szocialista polgármestere, Szabó Loránd a közelmúltban indoklás nélkül lemondott tisztségéről. Az ellene indított nyomozást vádemelési javaslattal zárta le a rendőrség, vesztegetéssel és jogtalan előny nyújtásával elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Egy másik ügyben első fokon bűnösnek mondták ki és pénzbüntetésre ítélték nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért. A tegnapi testületi ülésen Patay Vilmos (Fidesz-KDNP) képviselő rákérdezett arra a pénzösszegre, amit az önkormányzat Szabó Lorándnak élet- és balesetbiztosításként lekötött. (MH) „Kormányzati ajándék” a közszolgáknak a nyaraláshoz Nem elég, hogy a kormány megszüntette a közszférában dolgozók 13. havi fizetését, majd befagyasztotta a reálkereseteket, most még az eddigi keresetkiegészítést is teljesen elvonja, vagy jelentősen csökkenti - mondta tegnap Bernáth Ildikó (Fidesz). A mától hatályba lépő kormányrendelet ugyanis a 15 ezer forintos juttatást jövedelemhatárhoz köti. Bruttó 131 ezer forint alatt a fizetés egy tizenketted része jár keresetkiegészítésként, 131 és 149 ezer között legfeljebb 10.917 forint, 149 ezer forint felett pedig megszűnik a kiegészítés. A képviselő szerint az intézkedés a közszféra több mint hétszázezer dolgozóját érinti. Emlékeztetett: a 13. havi juttatást utoljára 2007-ben fizették ki a közszférában. (MTI) FOTÓ: BURGER ZSOLT Később döntenek Stefán Géza utódjáról A honvédelmi tárca egyelőre nem tesz javaslatot arra, ki legyen az utódja Stefán Gézának, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) június 21-én elhunyt főigazgatójának. Értesüléseink szerint a nyugállományú vezérezredest holnap délelőtt helyezik örök nyugalomra. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a következő hetekben terjesztheti elő a kormányfőnek, kit jelöl a tisztségre. A KBH-t a döntésig Kovacsics Ferenc vezérőrnagy, általános főigazgató-helyettes megbízott vezetőként irányítja. (LP) MSZP: a Mont Blanc-ról a pokolba Őszi tisztújításról kell határoznia a szombati szocialista kongresszusnak, le kell vonni a következtetéseket az EP-választások eredményéből - mondta tegnap Juhász Ferenc, a párt elnökségi tagja a köztévé reggeli műsorában. „Értékelni kell azt a szituációt, hogy hogyan voltunk képesek három év alatt a Mont Blanc-ról gyakorlatilag a pokolba jutni politikai megítélés értelmében" - fogalmazott. (MTI) Szerződést bontanak a Hospinvesttel A gyöngyösi önkormányzat szeptember 30-án szerződést bont a Hospinvesttel. A grémium keddig adott haladékot arra, hogy a cég felvázolja a városi kórház jövőjét. Ám ők nem tudatták, képesek-e tovább működtetni az intézményt. (Heol.hu) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU A szocialisták kötötték meg a szerződést a rádióelnökkel KACSÓH DÁNIEL Gellért Kis Gábort, a Magyar Rádió működését felügyelő kuratórium előző, szocialista elnökét terheli a felelősség azért, hogy Such György rádióelnök - megbízási szerződésére hivatkozva - havi több mint kilencmillió forintos fizetést követelhet magának - állítja a testület fideszes elnökhelyettese. A kontraktust ugyanis még a volt MSZP-s elnök írta alá. „Egyetlen fideszes delegált sem volt jelen a Magyar Rádió Közalapítvány előző kuratóriumi elnökségének azon az ülésén, amelyen Such György rádióelnök megbízási szerződését megszavazták. A kontraktust az egykori elnök (volt szocialista országgyűlési képviselő), Gellért Kis Gábor terjesztette elő és írta alá, így annak tartalmáért őt terheli elsőként a felelősség” - nyilatkozta lapunknak Gál András Levente, a testület fideszes elnökhelyettese. Mint megírtuk, Such levélben fordult a kuratóriumhoz, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy július 1 -jétől havi 9,4 millió forint bruttó fizetés illetné meg a médium múlt évi teljesítménye alapján, hiszen a 2008-as mérlegben az előre betervezett veszteség helyett 972 milliós nyereség keletkezett. Gál szerint a kiugróan magas javadalmazás valóban megállapítható a szerződésből, amely az előző évi teljesítményhez köti annak mértékén - az alapfizetésen felül. Mivel azonban a tavalyi indexálásra sem bólintott rá a médiumot felügyelő testület, ezért már jó ideje egyeztetnek Such Györggyel, hogy bizonyos módosításokkal jussát „a realitásokhoz igazítsák”. A szocialisták által évekkel ezelőtt támogatott szerződés egyik legnagyobb hibája, hogy nem állapít meg felső plafont, és, hogy kizárólag az üzleti mérleget veszi figyelembe az indexáláskor, míg a rádió hallgatottságát , elfogadottságát vagy egyéb más körülményt kihagy a számításból. A fideszes kurátor javaslatára ezért az elnökség úgynevezett megállapítási pert kezdeményezett a bíróságon, hogy a joghatóság foglaljon állást a megállapodásban a díjindexálási rendelkezés érvényessége tekintetében. Felmerült ugyanakkor, hogy a havi tízmilliós fizetés jó erkölcsbe ütközhet a Ptk. szerint is, különösen ilyen válságos időkben. Gál szerint Such nyitott a kérdés rendezésére, többször is asztalhoz ültek már, ám egyes szocialista elnökségi tagok „beérnék annyival, hogy a kuratórium nem járul hozzá a megemelt elnöki fizetés folyósításához”. Csakhogy a kontraktust ők is megszavazták, ezért most csak annyit mondhatnának, hogy nem voltak eléggé körültekintők. Az elnökhelyettes szerint az nem megoldás, hogy a hatályos szerződés ellenére nem járulnak hozzá a fizetés kiutalásához. A kurátor hozzátette: Such elnöki mandátumának meghosszabbításáról nagyjából fél év múlva döntenek, és nem lesz partner abban, hogy „adott esetben jelen ügy sajátos tálalása által az elnököt ellehetetlenítsék”. ■ Tisztázni kell még Laborc és Gyurcsány szerepét is folytatás az 1. oldalról Kiderült, a politikus mindezt azért hozta nyilvánosságra, hogy az elnökségért indulni szándékozó kihívóját, Almássy Kornélt eltántorítsa szándékától. Tóth János jelentős érdeksérelmet okozó magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette gyanújával tett feljelentést, amelyben azt kérte, hogy vizsgálják meg, ki készíthette a felvételt, és az hogyan került Dávid Ibolyához. A vizsgálat megkezdődött, majd tanúvallomások és más bizonyítékok alapján a Központi Nyomozó Ügyészség indítványára Kovács Tamás legfőbb ügyész az elmúlt héten azzal fordult a parlament mentelmi bizottságához, hogy függesszék fel a pártelnök és bizalmasa, Herényi Károly volt frakcióvezető mentelmi jogát, mert alapos a gyanú, hogy zsarolással próbálta meg rávenni Almássyt hogy hagyjon fel elnöki ambícióival. Almássy Kornél sajtótájékoztatón kijelentette: a legfőbb ügyész megállapításaiból kirajzolódik, hogy Dávid Ibolya a rendszerváltozás utáni politikatörténet legsúlyosabb politikai bűntettének a részese. A gyanú szerint egyébként Csányi Sándort próbálta megzsarolni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a beszélgetést. A bizottságot vezető Géczy József Alajos MSZP-s politikus úgy döntött, a testület csak az őszi ülésszak megnyitása után, szeptemberben tűzi napirendre az ügyet. A nyomozó ügyészség eljárásában Szilvásy György volt titokminisztert már gyanúsítottként rabosították, azonban még tisztázni kell Laborc Sándor, és történtekről bizonyára információkkal rendelkező bukott kormányfő, Gyurcsány Ferenc felelősségét is. Az MDF keddi közleményében azt álította, a lehallgatási ügyről valaki hazudik. Mint írták, ennek kiderítése lenne az ügyészség valódi feladata ahelyett, hogy az áldozatokból próbál bűnbakot kreálni. Almássy Kornél lapunknak azt mondta: „Dávid Ibolya folytatja reménytelen küzdelmét az igazsággal szemben, pedig azt, hogy az ügyben sem Tóth János, sem én nem hazudtam, jogi képviselőm Futó Barnabás ügyvéd is megerősítheti, hiszen ő a cégtulajdonost képviselve a kezdetektől részt vett az eljárásban”. ■ Már ment volna Értesüléseink szerint az NBH főigazgatója már az UD-ügy múlt őszi kirobbanása után lépéseket tett, hogy pályafutását az idén augusztustól diplomáciai vonalon folytassa. Labore nem járt szerencsével, nem sikerült elintéznie, hogy valamelyik volt szovjet tagköztársaságban működő nagykövetségre helyezzék. A tábornoknak legkésőbb a jövő tavaszi országgyűlési választások után távoznia kell az elhárítás éléről. Úgy tudjuk, nem kizárt, hogy Labore még a kormányváltás előtt lemond, és az említett országok egyikében a magánszférában keres munkát, megnehezítve ezzel a vizsgálatokat.