Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 165-178. szám)
2009-07-31 / 178. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚLIUS 31., PÉNTEK Szakértők vizsgálják, hogy a hétfői rajtaütés helyszínén talált humán eredetű fehérje összefüggésbe hozható-e az őssejtbeültetéssel Az őssejtkutatás rögös útján Sóoldatot és humán eredetű fehérjét találtak a rajtaütés helyszínén a nyomozók, amikor őrizetbe vették az őssejtbotrány gyanúsítottjait. A Nemzeti Nyomozó Iroda a szakértői vizsgálatok eredményére vár, Pákh Imre, a cége révén érintett műgyűjtő azonban üzleti érdekeket sejt az ügy hátterében. Vélhetően soha nem volt még akkora érdeklődés Magyarországon az őssejtkutatás iránt, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak hétfői rajtaütése óta, amikor négy embert - egy amerikai, egy ukrán és két magyar állampolgárt - értek tetten, amint éppen őssejtbeültető műtétre készültek az egyik budapesti egészségügyi intézményben bérelt helyiségben. Mint megírtuk, a Budai Központi Kerületi Bíróság négyüket szerdán augusztus 29-ig előzetes letartóztatásba helyezte, mégpedig az emberi test tiltott felhasználásának bűntette miatt. Az illegális őssejtkezelési ügyben érintett két cég - a kaposvári Seffer - Renner Magánklinika Kft. és az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. - a Seffer testvérek nevéhez köthető. A magánklinika ügyvezető igazgatója Seffer Tibor, az IRM Kft. egyik vezetője pedig a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő ismert plasztikai sebész, Seffer István. A gyanúsítás szerint a kezelésekhez használt őssejteket abortumokból vonta ki az ukrán állampolgárságú Natalija K., a beültetéseket pedig az amerikai állampolgárságú Yurij V. Baltaytis végezte el. Rajtuk kívül az előzetes letartóztatásban lévő negyedik gyanúsított egy magyar férfi, az IRM Kft. vezérigazgatója, Szabó Sándor. Tegnapi sajtóértesülések szerint azonban a helyszínelők nem találtak őssejteket a rajtaütés helyszínén. „A gyanúsítás alapja az, hogy az előzetes letartóztatásban lévők 2007 óta rendszeresen végeztek őssejtbeültetést betegek testébe, s erre nem volt engedélyük” - mondta tegnap lapunknak Bucsek Gábor rendőr őrnagy, a Nem-Szakértőknek kell megállapítaniuk, hogy honnan származik a humán eredetű fehérje (fenti képünk illusztráció) FOTÓ: Mezeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni osztályának főosztályvezetője, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a rendőrök a hétfői akcióban csak sóoldatot találtak a műtőben. „Igen, a helyszínelés során valóban találtunk sóoldatot infúzióba töltve, illetve humán eredetű fehérjét is, amiről a szakértők egyelőre nem tudták megállapítani, hogy honnan erednek. Ezek vizsgálata több hónapig is eltarthat” - mondta Bucsek Gábor, s hangsúlyozta, hogy az eredmények ismerete előtt felelőtlenség lenne arról nyilatkozni, hogy ezek mik lehetnek. Pákh Imre, a külföldön tartózkodó műgyűjtő az egyik bulvárlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy megdöbbent, amikor ismerősei és barátai telefonhívásaiból megtudta, hogy Seffer Istvánt, az IRM Magyarország Zrt. résztulajdonosát megvádolták. „Kizártnak tartom, hogy akár ő, akár bárki más a cég részéről törvénybe ütköző dolgot tett volna.” Pákh Imre nyilatkozatában az aggályainak is hangot adva hozzátette még: „Komolyan utána fogunk nézni, hogy mi állhat a háttérben, azt mindenesetre kétlem, hogy a rendőrségnek bizonyítékai volnának”. Kérdésünkre, hogy valójában milyen bizonyítékok alapján járt el a nyomozó iroda az előzetes letartóztatásba helyezettek ellen, és hogy valóban vannak-e bizonyítékaik, Bucsek Gábor tegnap azzal az indoklással nem kívánt reagálni, hogy hivatalból nem árulhatja el az érintett cégek nevét, válaszával pedig azt a látszatot keltené, hogy valójában Pákh nyilatkozatát kommentálja. Pákh Imre az őssejtbotránnyal kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy feltevése szerint olyan érzékeny területre léptek, ahol privát, talán kínai üzleti érdekeket sérthettek. ■ megkérdeztük Zamecsnik Péter, Seffer István jogi képviselője: „Hang■ Forrai Judit docens, a Semmelweis Egyetem orvostörténeti munkacsoportjának vezetője: „Az orvostörténetben nem ez az első, amikor egy új megoldás heves tiltakozást vált ki. Az újdonságok ellen általában azok tiltakoznak, akik a régi, már bevált módszereket alkalmazzák.” A szakember rámutatott, hogy mindig sok időbe telik, míg egy felfedezést átvesznek és a mindennapi gyakorlatban használnak. „Nagyjából ez a helyzet most az őssejtekkel is - mondta -, fontos hozzátenni, hogy a módszer alkalmazása ellen etikai kifogások merülnek fel.” Emlékeztetett arra is, hogy régebben a sebészetben alkalmazott új, mérnöki szemléletet sem fogadták el. Ez alatt azokat a műszaki megoldásokat kell érteni, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne egy korszerű műtő. „Az őssejtekhez hasonlóan szintén etikai kérdés volt régebben a szervátültetés. Az ötvenes években a szakma is nehezen tudta feldolgozni, hogy beteg emberi szívet egy pontosan illeszkedő sertésszívvel helyettesítsenek. De említhetném a fogimplantátumok hőskorát is - tette hozzá Forrai Judit -, amikor a waterloo-i csatában elesett fiatal katonák fogait kiszedték, majd másoknak beültették. Akkor ez a módszer váltott ki sokakban ellenérzést. Összességében elmondható, egy új, meghökkentő módszer mindig akkor válik elfogadottá, amikor valamit finomítanak rajta. Az ókori egyiptomiak fogamzásgátlóként az anyaméhbe elhelyezett kavicsot használtak, ennek a finomított változata például a napjainkban is használt spirál. (BM) Ember István, a Pécsi Tudományegyetem közegészségtani intézetének vezetője: „A világon mindenütt nagy port ver föl az őssejtkutatás." Ennek legfőbb oka, hogy a szó hallatán a legtöbb embernek elsőként az embriókból nyerhető őssejtek, azzal együtt pedig a művi abortusz jut az eszébe, és az sokak érzékenységét sérti. Emlékeztetett rá: Obama amerikai elnök is csak a közelmúltban engedélyezte az őssejtek kutatását az Egyesült Államokban. Ember István szerint az őssejtkutatásban és -terápiában óriási tudományos lehetőség rejlik, hiszen szinte korlátlan távlatok nyílnak nemcsak a gyógyítás és a megelőzés, hanem a szervezet regenerálása terén is. Ez viszont anyagi érdekeket sérthet, és főként a gyógyszergyártóknak okozhat jelentős veszteséget a jövőben. „Még rengeteg vizsgálat hátravan az őssejtekkel és felhasználhatóságukkal kapcsolatban” - mondta a professzor, hozzátéve: viszonyulás kérdése, hogy ezeket támogatják vagy gátolják egy adott országban. Az új terápiára ma még szinte elképzelhetetlenül fényes jövő vár, ezért az őssejtkutatókra sajátos nyomás, az elvárások és az ellenérzések kettőssége nehezedik. Mivel még a legszűkebb kört érintő kutatásnak is mindig vannak ellenlábasai, nem csoda, hogy a regeneráló orvoslás lehetőségeit egyesek már az elején, a kutatási fázisban fokozottan próbálják kisajátítani, s a saját körükön kívül esőket elgáncsolni. „Sajnos mindig ez történik, ha a tudósok valami újszerűt alkotnak, vagy új összefüggéseket fedeznek föl. Csúnya történetek ezek" - mondta Ember István. Végezetül hozzátette: mint minden más orvosi területen, itt is elengedhetetlenek a szigorú, etikus és tudományos alapú vizsgálatok. Minden terápiás eljárás esetében a veszélyességet kell tesztelni, vagy a veszélytelenséget igazolni. Az embrionális őssejtek magukban hordozzák egy potenciális daganat kialakulásának lehetőségét. A veszélyek kimutatására megfelelő módszerek állnak rendelkezésre nálunk is. (NIC) súlyozom, hogy az előzetes letartóztatásról szóló bírósági végzés nem jogerős, arról majd a másodfokú bíróság dönt, erre akár már a jövő héten sor kerülhet.” Az ügyvéd hozzátette, hogy Seffer együttműködő volt, és a jövőben is mindenben segíteni fogja a nyomozást, az összes szükséges iratot a hatóságok rendelkezésére bocsátja. Zamecsnik Péter végül kiemelte, védencének minden engedélye megvolt az általa végzett tevékenységhez. Az ügyvédnek nincs tudomása arról, hogy képviselője pénzt kért volna a beavatkozásért. (BM) AZ OLDAL ÍRTÁK: BALCZÓ MÁTYÁS, KACSÓH DÁNIEL, NICZKY EMŐKE, SZABÓ PALÓCZ ATTILA Egyházi nem A katolikus egyház határozott álláspontja, hogy az emberi élet megmentése és minőségének javítása nem etikátlan, ezért az emberi szervezetben jelen lévő őssejtek kinyerése és tenyésztése támogatható. Az embrionális eredetű, vagyis osztódásnak indult petesejtekből kinyert őssejtekkel való kutatás azonban nem megengedett. Ez az eljárás az embrió pusztulásához vezet, ami az abortuszhoz hasonlóan elfogadhatatlan az élet védelmét középpontba helyező egyházi tanítás szerint. „Az emberi embrió személy, illetve személyi méltóság illeti meg, aki úton van afelé - amennyiben ebben nem akadályozzák meg -, hogy emberként világra jöjjön. Ennek megfelelően nem lehet vele mint nyersanyaggal, laboratóriumi egységgel bánni, így lefagyasztani vagy adni-venni” - írja a győri egyházmegye lapjában Németh Gábor. Az egyház szerint nem kielégítő és hibás a kutatást támogatók érvelése, hogy az embrió nem érez fájdalmat, nincs személyisége. Semmiféle pozitív cél nem igazolhatja egy ártatlan emberi élet megsemmisítését. (KD)