Magyar Hírlap, 2009. december (42. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-22 / 299. szám

6 MAGYAR HÍRLAP GAZDASAG 2009. DECEMBER 22., KEDD NEMZETKÖZI PÉI^^^^ONCOM ^^^^^FRANKFUR^^^^^| PÁRRZS^^^^^^| NEW YORK ÉS TŐKEPIACOK 5293,99 (+97,18) 5930,53 (+99,32) 3872,06 (+77,62) 10 439,69 (+110,80) BUDAPEST 20 565,94 (+180,56) Enyhe emelkedés A Budapesti Értéktőzsde részvényinde­xe, a BUX 180,56 pontos emelkedéssel, 20 565,94 ponton zárt hétfőn. A rész­vénypiac forgalma 13,4 milliárd forintot tett ki. A Mol 230 forinttal, 16 210 forintra erő­södött, 2,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 75 forinttal, 5335 forintra nőtt, forgalma 6,6 milliárd forint volt. A Magyar Telekom tíz forinttal, 715 forintra csökkent, forgalma 895,8 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama hétszáz forinttal, 41700 forintra emelke­dett, a részvények forgalma 2,9 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripa­ri részvény, az Egis, 382,1 millió forintos forgalom mellett háromszáz forinttal, tizennyolcezerre esett. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyamai A BUX alakulása (2009. december 21.) 20 640..............................................A ' X 520 - J ' 1 V 1 W 20460 20 400 20 340 9. 11. 13. 15. 17. 2009. december 21. Angol font 310,96 0 Ausztrál dollár 170,53 0 Cseh korona 10,47 0 Dán korona 37,10© Euró 276,09 0 Horvát kuna 37,88© Japán jen (JOO) 213,16 0 Kanadai dollár 180,910 Lengyel zloty 65,92 0 Román lej 65,510 Svájci frank 184,53 0 Svéd korona 26,43 0 USA-dollár 192,76 0 HIRDETÉS :A nap vendége" ma a Gazdasági Rádióban Gabi­ni Gábor, a Magyar Gépjármű Kereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke IVfcriM fctfsi* i ifi ifiSf [0FM 105.91 www.gazdasagiradio.hu A MAGYAR HÍRLAPOT RENDSZERESEN SZEMLÉZI. ÜZEMANYAG Csak a gázolaj drágul Bruttó négy forinttal emeli a gázolaj lite­renkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol. A benzin ára ezúttal nem válto­zik, pedig korábban egyes piaci források drágulást jeleztek. A gázolaj átlagára 282 forintra emelkedik, a benziné 296 forint marad. (MTI) GÁZKÉRDÉS Megtelt a stratégiai tároló Befejezték a stratégiai földgáztároló fel­töltését - közölte a Magyar Szénhidro­gén Készletező Szövetség. Az 1,2 milliárd köbméternyi gáz az E.ON földgáztároló­jában meglévő kétszázmillió köbméterrel 1,4 milliárd köbméter stratégiai készletet jelent. Az energiainfo.hu és a Forsense felmérésében válaszolók hatvan száza­léka szerint valószínűleg megismétlődik a tavalyi gázkrízis. (MTI) INGATLANADÓ Nincs kalkulátor Még mindig nem tudni, mikor lesz elér­hető az APEH honlapján a hivatalos in­gatlanadó-kalkulátor, mert az erede­tileg november 15-ére, majd december közepére ígért rendszer tesztelése nem fejeződött be. Az adóhatóság szerint va­­lószínűleg január 1-jén indítják el a prog­ramot. A Fidesz közölte: a szoftverre nem érdemes közpénzt pazarolni, mert a leendő Fidesz-kormány első lépése a „vérlázítóan igazságtalan” ingatlanadó eltörlése lesz. (MTI) DEVIZAPIAC Nyugalom az év végén Az év végéig 275-280 forint euróár­­folyam-ingadozást várnak a pénzügyi elemzők. Árfolyamkilengést csak az okozhat, hogy a jegybank tegnapi ka­matvágása elmaradt a várt ötven bázis­ponttól. A feltörekvő piaci devizák, így a forint erősödésére számít rövid távon a Generali Alapkezelő szakértője. Pallag Róbert a dollár kisebb gyengülésével számol. (MTI) REPÜLŐTEREK Nyert az üzemeltető Fellebbezést nyert a legnagyobb brit re­pülőtér-üzemeltető, a BAA azon ver­senyhatósági döntés ügyében, amely három nagy repterének eladására kö­telezte a céget. A fellebbviteli végzés vi­szont nem tér ki arra, hogy a társaság megtarthatja-e a légikikötőket. A brit versenyhivatal hosszas vizsgálat után egy éve kötelezte három nagy repülőte­rének eladására a BAA-t. (MTI) A NAPSZÁMA 7,5 százalékkal maradt el októberben a kis­kereskedelmi forgalom volumene az előző év tizedik hónapjához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hiva­tal friss elemzéséből. A kiskereskedelmi eladások harmadik éve tartó folyama­tos csökkenésének megfelelően a 2009 január-októberi tíz hónap 4,7 százalék­kal maradt el az előző év azonos idősza­kához viszonyítva. A szezonális és nap-­­ tárhatástól megtisztított adatok szerint ráadásul még az előző hónaphoz, szep­temberhez képest is 0,6 százalékos volt a visszaesés októberben. (MH) ROVATVEZETŐ: CSÁKÓ ATTILA, E-MAIL: CSAKO.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU Visszavett tempó a kamatvágásban SZAJLAI CSABA A Magyar Nemzeti Bank tegnap - szemben a piaci várakozásokkal - 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csök­kentette a jegybanki alapkamatot. Elemzők félszázalékos csökkentést, vagy még ennél is nagyobb kamat­vágást jósoltak. Az eurózónában egy­százalékos a kamatszint, míg az Egye­sült Államokban 0-0,25 százalék, a kelet-európai mezőnyben pedig csak Romániában magasabb az irányadó ráta, mint nálunk. A jelek szerint visszavett eddig meg­szokott, félszázalékos kamatcsök­kentési iramából a Magyar Nemze­ti Bank. A monetáris tanács döntése alapján az alapkamat mindössze 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mér­séklődött tegnap. Ez a fejlemény el­tér a piaci konszenzustól, amely fél­­százalékos csökkentést jövendölt, bár voltak szakértők, akik megemlítet­ték, hogy benne van a levegőben egy ennél kisebb, jelzésértékű enyhítési lehetőség is. A jegybanki alapkamat ezzel a 2006 júniusa és júliusa közöt­ti szintre süllyedt. Ennél - az elmúlt két évtizedben - csak egyszer, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között állt alacsonyabb szinten, hat száza­lékon. Szakértői vélemények szerint az előttünk álló hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalék­ra, történelmi mélypontra süllyedhet az alapkamat. Emlékezetes, hogy tavaly ősz­szel a jegybank három százalékkal, 11,5 százalékra emelte az irányadó rá­tát, ezt követően egészen tegnapig - kilencszer csökkentette a kamatot, a júliusi egy százalékon kívül min­den alkalommal fél-fél százalékkal. Egyébként az immár 6,25 százalékos jegybanki alapkamat továbbra is ma­gasnak mondható: az eurózónában egyszázalékos a kamatszint, míg az Egyesült Államokban az úgynevezett egynapos kamatcélsáv 0-0,25 szá­zalék. A kelet-európai mezőnyben csak Romániában magasabb a kamat, mint nálunk. Bulgáriában például 0,55, Csehországban 1,25, Lengyel­­országban 3,5 százalékos az irány­adó ráta. „Magyarország szembemegy más országok gyakorlatával akkor, ami­kor magasan tartja a jegybanki alap­kamatot, mert ezzel nem lehet be­ruházásokat realizálni, a gazdaságot beindítani” - mondta Csath Magdol­na közgazdász, aki szerint a kis- és középvállalkozásokat kamat- és adó­­csökkentéssel kell segíteni, mert ezek azok a vállalkozások, amelyek biztos munkahelyeket teremtenek. ■ A következő kormányra vár a gazdaság kulcsterületeinek rendbetétele Hatalmas gondot jelent az adósság SZALONTAY MIHÁLY Magyarország gazdasága kicsi, nyi­tott és sérülékeny, s mivel a kormány számos kulcsfontosságú kérdést megoldatlanul hagyott, sürgős szer­kezeti reformokra van szükség, ame­lyeket a következő kabinetnek kell majd megoldania - derült ki a Stan­dard & Poor’s hitelminősítő legfris­sebb elemzéséből. A Standard & Poor’s, a világ egyik legnagyobb hitelminősítője legfris­sebb, magyarországi helyzetet elemző jelentése szerint a jelenlegi kormány­zat nem lépett tovább a nyugdíjrefor­mokkal, beleértve a korengedmények kezelését, aminek hatása tükröződik az alacsony foglalkoztatási aktivitás­ban is. Ugyancsak nem mozdult elő­re egy tapodtat sem az alacsony ha­tékonyságú és költséges egészségügyi ellátás reformja, hasonlóképpen a túl­zottan bőkezű és rosszul célzott tár­sadalmi juttatásokhoz. A következő kormányzatra vár az állam méretének és az államapparátus párhuzamos­ságainak lefaragása. A hitelminősítő elemzése szerint az állami szektor sú­lya a hazai össztermékhez (GDP) vi­szonyítva Magyarországon a legna­gyobb a kelet-európai országok közül. Ráadásul a magyar gazdaság verseny­­hátrányba került a régiós országok­kal szemben a teljesítményt visz­szafogó munkaerő-piaci szabályozás és a bürokrácia elburjánzása miatt. Az államadósság GDP hez viszonyí­tott aránya ugyanakkor a legnagyobb a térségben, s ráadásul jövőre még nö­vekszik is. A 2010-re várható nyolc­vanszázalékos államadósság több mint húsz százalékkal haladja majd meg a lengyelt, s csaknem duplája lesz a horvát, litván vagy cseh aránynak, de a közepesen kockázatosnak tartott régiós országok átlagának is. Emellett megmarad az ország sérülékenysége a külföldi pénzügyi sokkhatásokkal szemben, külső tőkeigénye és a hi­telállomány hatvan százalékát kitevő devizakölcsönök miatt. ■

Next