Magyar Hírlap, 2011. december (44. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-01 / 281. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Matolcsy egyeztet A nemzetgazdagsági miniszter felkérést kapott a kormánytól, hogy még a héten jusson megállapodásra a munka törvénykönyve ügyében a szakszervezetekkel - közölte tegnap Giró-Szász András kormányszóvivő. A távirati iroda szerint Matolcsy még a héten egyeztet, és várhatóan pénteken közös sajtótájékoztatón jelentik be a tárgyalások eredményét. (MTI) if lllfc U Itlli ' l|: Illái «■© ' Ül! Iliit ! ! 2016-TÓL MÁR CSAK KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁVAL LEHET BELÉPNI AZ ALAPKÉPZÉSBE Megújuló felsőoktatás CSÓKÁS ADRIENN A hallgatói keretszámokat minden évben a kormány fogja meghatározni, a pedagógusképzés átalakul, és megjelenik a rendszerben a „kiemelt felsőoktatási intézmény” fogalma - ismertette a felsőoktatási törvényjavaslat részleteit a tegnapi parlamenti vitában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. A felsőoktatási törvény a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségletéből ered, célja pedig elsősorban az értékek megtartása - hangsúlyozta tegnap a felsőoktatásitörvény-javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter kifejtette, hogy az új rendszerben a felvételi keretszámokat minden évben a kormány fogja meghatározni, szakra és intézményre lebontva. „A számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, valamint az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe” - tette hozzá a tárcavezető, s visszautasította, hogy a hazai diplomák értéktelenek lennének. Emlékeztetett arra is, hogy a törvényjavaslat értelmében tanulmányai megkezdésekor minden hallgatónak szerződést kell kötnie az állammal, 2016-tól pedig már csak középfokú nyelvvizsgával lehet belépni az alapképzésbe. Réthelyi fontos feladatnak nevezte a pedagógusképzés átszervezését. Úgy fogalmazott, hogy az osztott képzés igen előnytelen volt, a természettudományos tanárképzés utánpótlása pedig gyakorlatilag megszűnt. „Az új rendszerben külön pedagógusképző központokat hozunk létre, gondolva az alsó, a felső tagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre” - jegyezte meg. Az új elemek között említette, hogy a nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány „kiemelt felsőoktatási intézménnyé” minősítheti a nemzetközileg versenyképes egyetemeket, főiskolákat. „A kiemelt színvonalú képzést biztosító intézmények és karok megkaphatják a kutatóminősítést, az alkalmazott kutatási területén nemzetközileg is elismert főiskolák pedig az alkalmazott kutatások főiskolára minősítést nyerhetnék el” - tudatta. A törvényjavaslat további részleteit bemutatva szólt arról is, hogy az állami intézmények ezután is kötelesek lesznek gazdasági tanácsot létrehozni, a szenátusok minimum kilenc fővel működhetnek, a hallgatói önkormányzatok pedig a jelenlegi egyharmados-egynegyedesnél kisebb arányban, legalább húsz, de legfeljebb huszonöt százalékban delegálhatnak tagokat a testületbe. ■ FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Réthelyi Miklós bejelentette, az új rendszerben pedagógusképző központokat hoznak létre KORMÁNYCÁFOLAT NYUGDÍJKÉRDÉSBEN „Népszavaztatna” az LMP Az LMP jövőre népszavazáson kéri ki az emberek véleményét, és egyben megvédi a nyugdíjakat s azokat, akiket a Fidesz-kormány ki akar semmizni - közölte Schiffer András, a párt parlamenti frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján Veszprémben. A kormány a nyugdíjas-társadalomnak tett ígéretét betartva - miközben Európa-szerte befagyasztják vagy csökkentik a nyugdíjakat - 2012-ben is folytatja a nyugdíjak emelését. A kormány megalakulása óta elkötelezett, hogy az ország megújítása és a gazdaság talpra állítása mellett a nyugdíjak reálértékét, egyben az idős emberek biztonságérzetét is megőrizze. Ezt a vállalását a legutóbbi, 2011. novemberi, egyösszegű, hatszázalékos emelésen túl a 2012. január 1-jétől folyósított 4,7 százalékos nyugdíjnöveléssel teljesíti - áll a tegnapi kormányközleményben. (MTI) SAJTÓALAPÍTVÁNY Lemondott az elnök Lemondott a Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Földes György, mert nem ért egyet a testület többségének azon javaslatával, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a Népszabadság Zrt.-ben lévő tulajdonrészük eladásáról. Az alapítvány elnöke szerdán azt mondta: azért mondott le megbízatásáról, mert a hattagú kuratórium keddi ülésén kétharmados többséggel olyan döntést hozott, amelynek eredményeképpen megváltozhat a Népszabadság Zrt. tulajdonosi szerkezete. (MTI) NYOMOZ A RENDŐRSÉG Temetői könyvelés Az Index.hu tegnap megjelent írása szerint a kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Kozma utcai központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (Szentegylet) könyvelésével kapcsolatban. A hírportál úgy tudja, sikkasztásra és kettős könyvelésre utaló dokumentumok kerültek elő a temető iratai közül, és azokban nem szereplő, számla nélküli sírhelyvásárlásokra és a nyilvántartásból hiányzó temetésekre derült fény. (MTI) AGGÓDIK AZ LMP A BM cáfolja a veszélyeket Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ miatt az LMP, mert úgy véli, a szervezet létrehozásával a kormány ellenőrzése alá vonja az állampolgárok legszemélyesebb adatait. Szabó Tímea, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke szerint a társadalmi egyeztetés nélkül, titkosított eljárásban készült javaslat példátlan mértékű hatalmat összpontosít egy szervezet kezében. A Belügyminisztérium nyilatkozatban hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet szerint a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ kizárólag a már törvényesen működő titkosszolgálatok adatait kezelheti, s titkos információgyűjtést nem végezhet. (MTI) RÖVIDEN ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU • A Magyar Rendvédelmi Kar létrehozásáról is rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása. A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesei és zászlósai január 1-jétől havi 14 ezer forint kiegészítő juttatást kapnak majd. Ez több mint 42 ezer embert érint, költségvetési kihatása pedig kilencmilliárd forint. • A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról kezdett tárgyalni az Országgyűlés szerdán. A javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül a nyugdíjkorhatárt már betöltötték nyugdíjat kapnak, változatlan mértékben. Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is, rokkantsági ellátás néven. • Tegnap egy kormánypárti előterjesztés - Esztergom fizetési nehézségeire hivatkozva - állami kezelésbe venné a város közfeladatot ellátó hét intézményét, a gimnáziumot, két szakközépiskolát és a kórházat. A javaslatot Navracsics Tibor közigazgatási miniszter, Czunyiné Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője és Szabó Erika önkormányzati államtitkár jegyzi. A Fidesz helyi képviselőit akár arra is kötelezheti a pártvezetés, hogy álljanak fel. A testület tíz fideszes képviselője és a várost tavaly október óta vezető független polgármester, Tétényi Éva közötti állóháború a tavaszra már odáig fajult, hogy Tétényi az önkormányzat feloszlatását kezdeményezte - írta tegnap az Origo.hu. EGYESÍTIK A GYERMEKSZEGÉNYSÉGGEL ÉS A ROMAÜGGYEL KAPCSOLATOS KONCEPCIÓKAT Elfogadták a felzárkózási stratégiát A rendszerváltás óta nem készült a szegénységből adódó problémák kezelésére átfogó megoldási javaslat, ezt kívánta most orvosolni a kormányzat a Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiával, amelyet a kabinet tegnapi ülésén fogadott el. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a dokumentum egyesíti a gyermekszegénységgel, a romaüggyel és a hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos koncepciókat. Giró-Szász András elmondta, a stratégia a 2011 és 2020 közötti elképzeléseket tartalmazza, illetve azon belül a 2012-2014 közötti évekre szóló végrehajtási intézkedési terveket. Hangsúlyozta, a kormány nemzeti ügyként kívánja kezelni az elszegényedés veszélyével küzdők segítését, és garantálni akarja a szociális biztonságot valamennyi hátrányos helyzetű magyar állampolgár számára. A dokumentum alapelvei között említette, a támogatásokat teljesítményhez kötik. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár emlékeztetett, uniós elnökségünk idején fogadták el azt a politikai nyilatkozatot, amelyben a tagállamok kötelezték magukat, hogy elkészítik saját felzárkózási, illetve romastratégiájukat. E dokumentumokat december végéig kell minden országnak benyújtania az Európai Bizottságnak. Balog Zoltán szerint az eredeti tervezetet kibővítették egy közbiztonsági fejezettel, mert a mélyszegénységben élők bűnözővé válásának a kockázata is nagyobb.* VEZÉRSZÓNOKOK PÓSÁN LÁSZLÓ (FIDESZ): A felsőoktatásitörvény-javaslat nem hibátlan, de legalább elmozdul a megoldás irányába. A kormány egy új diákhitel-konstrukciót dolgoz ki, de a tandíj és a diákhitel nem ugyanaz. Amikor az MSZP tagjai krokodilkönnyeket hullatnak, jusson eszünkbe, hogy ők akarták bevezetni a tandíjat. Az elmúlt években akár kettes átlaggal is be lehetett jutni egyetemre, és voltak olyan pluszpontok, amelyeknek közük sincs a teljesítményhez. Ez most végre megszűnik. Az idegen nyelvi érettségit meg kell tartani, ám a nyelvvizsgát nem szabad kötelezővé tenni, mert akkor a szülők pénztárcáján múlhat, ki kerülhet be a felsőoktatásba. SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Ha tömegesen mennek külföldre a diplomások, valamilyen módszerrel vissza kell tartani őket, s ha a morális eszközök nem használnak, pénzügyi eszközökhöz kell nyúlni. Az orvosok képzése sokba kerül az államnak, ezért jogos kérés, hogy a végzettek Magyarországon kamatoztassák tudásukat. Támogatom, hogy aki egy meghatározott átlagot nem tud teljesíteni, kerüljön át költségtérítéses körbe. Arra egyébként ma is van lehetőség, hogy aki költségtérítéses képzésben jól tanul, azt átvegyék az állami keretbe. A bolognai rendszerhez hozzá kell igazítani a tananyag mennyiségét, mert túl sok a követelmény. HILLER ISTVÁN (MSZP): A felsőoktatásitörvény-javaslat egyáltalán nem szolgálja hazánk érdekeit, nem élvezi a rektorok bizalmát sem, már az alapelvei is elhibázottak. A jelenlegi költségtérítés az új törvény értelmében a duplájára nőhet. Az orvostanhallgatóknak tanévenként 1,9 millió forinttot, a .... gazdasági szakosoknak 600 ezer forintot kell majd fizetniük, így előfordulhat, hogy egy soproni vagy szombathelyi diák szívesebben tanul majd Bécsben, mert ott olcsóbb. Az államilag támogatott keretszámokat minden évben az érettségizők száma alapján kellene meghatározni. Ez a költségvetésnek tervezhetőséget, a diákoknak pedig biztonságot jelentene. DÚRÓ DÓRA (JOBBIK): A törvényjavaslatból süt a hatalomkoncentráció. Sérül az intézményi autonómia azáltal, hogy a rektorokat központilag neveznék ki, és hogy az állami egyetemek esetében a miniszter hozna döntést az egyesülésről. Az önköltséges és a részösztöndíjas finanszírozás hatalmas terheket ró a tanulók családjára, ezért a szegények kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Komoly gondot jelent az is, hogy sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem jutnak hozzá a diplomájukhoz. Ahhoz azonban, hogy a felvételin megkövetelhessük a nyelvtudást - ami egyébként szerintem is helyes -, már a középiskolában biztosítani kell a nyelvvizsgára felkészítő képzést. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): A kormány tévedések és rögeszmék rabja, építkezés helyett rombolást és amatörizmust tanúsít, eközben pedig elveszi a fiataloktól a társadalmi felemelkedés lehetőségét is. Micsoda képtelenség, hogy egy magát nemzetinek nevező kormány akarja fizetőssé tenni a jogot, a történelmet vagy a néprajzot! Sokkal nyitottabb, minőségbiztosításon, életpálya-vezetésen alapuló felsőoktatási rendszert kellene kialakítani. Nem engedhetjük meg, hogy a nehéz sorsú fiatalok kiszoruljanak az egyetemekről. Az LMP csak a képzési területekre határozná meg a keretszámokat, de az intézmények között továbbra is a hallgatói választás alapján osztanánk el a férőhelyeket.