Magyar Hírlap, 2013. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-01 / 27. szám
■ ■ ■ MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Balog Zoltán miniszter (középen) jelezte, hogy még a héten kicserélik a szakmai anyagokat a törvényalkotói munka felgyorsítása érdekében FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A KEREKASZTAL HÁROM MUNKACSOPORTBAN TÁRGYAL, ÉS MÉG A TAVASZI ÜLÉSSZAKBAN JAVASATOT TESZ A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA Meg kell szüntetni végre a túlképzést PINTER BALÁZS Megalakult tegnap a Felsőoktatási Kerekasztal, amely szükség esetén még a tavaszi ülésszakban a kormány, valamint az Országgyűlés elé szeretné tárni a felsőoktatási törvény módosítását. A kormánynak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) kötött részmegállapodása alapján megtartotta tegnap alakuló ülését a Felsőoktatási Kerekasztal. Az ideiglenes mandátumú testület három munkacsoportot állít fel. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tájékoztatása szerint a finanszírozási csoport feladata a jelenlegi, konkrét problémák kezelése lesz, és döntenie kell arról a 47 milliárd forintos többletforrásról, amelyet a kabinet az idén az ágazatnak juttatna az adósságállomány kezelésére, az uniós önrészek finanszírozására és a PPP- konstrukciók kiváltására. A hallgatói felelősség munkacsoport témája főként a hallgatói szerződés, míg a strukturális tartalmi a képzési szerkezettel összefüggő kérdésekről tárgyal majd. Balog Zoltán jelezte, a felek még ezen a héten kicserélik a szakmai anyagokat, a jövő héten a munkacsoportok megkezdik az egyeztetést, s két hét múlva újabb plenáris ülésre kerül sor. Ha szükség van rá, a kerekasztal még a tavaszi ülésszak idején a kormány és az Országgyűlés elé szeretné tárni a felsőoktatási törvény módosítását. A tárcavezető szerint a pénzügyiirányítási rendszerrel kapcsolatban ellentétek feszülnek a szereplők között, de abban egyetértés van, hogy átláthatóságra van szükség. Utalva a Hallgatói Hálózat nevű csoportosulásra, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetére (FDSZ) - amely szerdán közleményben sérelmezte, hogy nem kapott meghívást Balog azt mondta, az ülés elején volt némi vita a résztvevők köréről, de - tette hozzá - nincs kizárva, hogy a saját oldalán bárki „becsatornázzon” véleményeket. Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár korábban az MTI- nek úgy reagált az FDSZ felvetésére, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot jelöli ki a felsőoktatás ágazati jelentőségű munkaügyi, szociális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek egyeztetésére. A kerekasztal munkájában egyébként a kormány, a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács képviselői vesznek részt. Parragh László, az MKIK elnöke szerint világossá vált, hogy az egyes alrendszerek nem lehetnek egymástól függetlenek. Dél-Európa példáját idézve rámutatott, ahol a felsőoktatásban éveken át túlképzés volt olyan szakokon, amelyekkel a fiatalok nem tudtak elhelyezkedni, ott „erőteljesen megnőtt” a munkanélküliség, és rengeteg frusztrált fiatal van. Mint mondta, a magyar gazdaság a megrendelő, a magyar gazdaság pedig gyakorlatilag az iparkamarát jelenti. Arra a lapinformációra, hogy a kamara komoly szerepet szeretne magának az egyetemek gazdasági irányításában, Parragh úgy reagált, az egyetemek gazdasági tanácsaiban eddig is jelen voltak a gazdasági szereplők - jellemzően a kamarákon keresztül. ■ „Humanista elveket” terjesztene a baloldal Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért tegnap megállapodott: ha kormányra kerülnek, kiveszik a Nemzeti alaptantervből a „szélsőséges szellemiségű” alkotókat, kötelező helyett választhatóvá teszik a hit- és erkölcstanórát, és már a legkisebb kortól elkezdik „a humanista elvek terjesztését”. A fideszes Pósán László úgy reagált: háromezernél több bezárt iskola és cserbenhagyott falu, több tízezer elbocsátott vagy megalázott pedagógus, megcsapolt bérek, semmivé lett szakmunkásképzés, gyakran értéktelen diplomák, segélyezettek tömege maradt az után az oktatáspolitika után, amelynek újraindítását tervezgeti ma együtt a baloldal. (PB) TISZTÁZZÁK A RÉSZLETEKET, JÖHET A TÁRSADALMI VITA Kötelező a hit- vagy erkölcstan KACSÓH DÁNIEL Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak - értesültünk. Ismert, a nemzeti köznevelésről szóló törvény arról rendelkezik, hogy e választható tárgyakat idén szeptembertől felmenő rendszerben kezdik el oktatni az állami fenntartású iskolákban. Az oktatásért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint az említett rendelet - többek között - részletesen szabályozza, hogy az intézményvezető miként és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. A dokumentum tehát minden olyan gyakorlati kérdésre választ ad majd, amelyre - jellegéből adódóan - a törvény nem tér ki. Az államtitkárság szerint a rendelet alapján márciusban indulhat meg a szervezés. Emlékeztetőül, a közelmúltban több egyházi vezető is aggodalmát fejezte ki a tisztázatlan részletek miatt. Úgy tudjuk, csupán egyfajta keretszabályozás születik, tehát maradnak nyitott kérdések, amelyeket a helyi viszonyoknak, élethelyzeteknek és lehetőségeknek megfelelően kell majd tisztázni. Információink szerint az érintett egyházakkal a kormányzat a tervezetet már megtárgyalta, ugyanakkor a finanszírozás részleteit egyelőre nem érintették. A református egyház már össze is álított egy tájékoztatót a lelkipásztorok és a szülők számára, eszerint az elsősök beiratkozásának részeként a szülőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk, gyermekük erkölcs-, avagy hit- és erkölcstant kíván tanulni, míg a leendő ötödikesek esetetében ez a határidő május 20. ■ Befejeződött a nyomozás a Kerki-ügyben BÁN KÁROLY Tegnap lezárult a nyomozás a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ügyében, és megkezdődött az iratismertetés. Az ügynek hét gyanúsítottja van. Tavaszra elkészülhet a vádirat a moszkvai kereskedelmi kirendeltség 2008-as eladása ügyében, mivel csütörtökön lezárult a nyomozás, s tegnap megkezdődött a Központi Nyomozó Főügyészségen az iratismertetés is - tájékoztatta lapunkat Nagy Andrea ügyész. A helyettes szóvivő elmondta, hogy az iratismertetést követően harminc nap alatt kell a vádiratot elkészíteni, a határidőt a legfőbb ügyész további harminc nappal meghosszabbíthatja. A büntetőügynek hét gyanúsítottja van. A volt moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Székely Árpád hozta ugyanis tető alá 2008 áprilisában a gyanú szerint a magyar államnak nyolcvanmillió dollár (17,5 milliárd forint) vagyoni hátrányt okozó szerződést. Az ügyletben segédkezőket minősített bűnpártolással gyanúsítják, így Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatóját és Császy Zsolt volt értékesítési igazgatót is. A nyomozás lezárása előtt, január második felében további három személyt hallgattak ki gyanúsítottként, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét, B. Teréziát (az Antallkormány pénzügyminiszterének, Kupa Mihálynak a volt feleségét), valamint egy beosztottját, akiket minősített bűnpártolással, illetve ennek bűnsegédletével gyanúsítottak meg. Az ügy hetedik gyanúsítottja Morvai Attila egykori főügyészségi szóvivő, aki 2008-ban a vagyonkezelőnél vezető jogtanácsosi minőségben segédkezett Moszkvában a moszkvai nagykövetnek a kirendeltség épületének eladásában. A Kerkit már 2008 márciusában eladták, de az ügyletet csak később papírozták le. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Eltűnnek egyes bűnök a Btk.-ból BARANYA RÓBERT Számos ponton változik mától a büntető törvénykönyv (Btk.). Több tényállást megszüntetnek, míg másokat áthelyeznek a szabálysértési körbe. Bár a tavaly elfogadott új Btk. csak július 1-jén lép hatályba, egyes változások már mától érvényesek, így ezentúl csak szabálysértésnek számít majd, ha valaki a valóságnak nem megfelelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, aki a közérdekű bejelentővel szemben bejelentése miatt hátrányos intézkedést tesz, illetve aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek a lefoglalását vagy elkobzását rendelték el. Ezek korábban bűncselekménynek számítottak. Több büntetőjogi tényállás ugyanakkor meg is szűnik, így a sajtórendészeti vétség, a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése, a földmérési jel megrongálása, a határjelrongálás, a közérdekű bejelentő üldözése, a közszemérem megsértése, a hamis statisztikai adatszolgáltatás, a rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a hitelezési csalás, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése , az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, a kibúvás a polgári szolgálat alól, a polgári szolgálat megtagadása, valamint a jelentkezési kötelezettség elmulasztása. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi indoklása szerint ezen dekriminalizált bűncselekményekben a büntetőjogi fenyegetettség nem indokolt, és az elkövetési arányok is elenyészőek, így ezeket a jövőben szabálysértésként célszerű szankcionálni vagy egyszerűen megszüntetni a tényállást. A Btk. ezzel együtt néhány helyen szigorodik is mától, így lopás, az okirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés esetében, amelyeknél minősített eseteket is bevezetnek, illetve súlyosabb szankciókat rendelnek hozzájuk. ■ KORMÁNYABLAK Százezer ügyfél A budapesti kormányablakok százezredik ügyfelét köszöntötték tegnap Újbudán, ahol átadták az új ügyfélszolgálati irodát is. Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár elmondta, két évvel ezelőtt országosan huszonkilenc helyen indult el a kormányablakos ügyintézés, Budapesten négy helyszínen működik kormányablak. Az év végére több mint háromszáz ilyen iroda lesz. Pesti Imre budapesti kormánymegbízott arról beszélt, a Budafoki úton az új kormányablak kialakítása során jelentős bővítést hajtottak végre, így jóval több ügyfelet tudnak fogadni. (PT) DÖNTÖTT A KABINET Cigányügyi tanács alakult Döntött a kormány a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról, a testület a legmagasabb szintre emeli a felzárkózás ügyét, fő feladata a stratégia irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint a végrehajtás nyomon követése - tudatta lapunkkal tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hozzátette, a tanács figyelemmel kíséri a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) között létrejött keretmegállapodásban foglalt célok teljesülését is, elnöke a miniszterelnök, társelnöke az ORÖ elnöke, s legalább negyedévente tart ülést. (RD) ALÁÍRTÁK A SZERZŐDÉST Megújul a Várkert Bazár Aláírták tegnap a Várkert Bazár fejlesztésére, valamint a budai vár és környéke közlekedés-fejlesztésére kiírt közbeszerzési pályázat kivitelezői szerződését. A három pályázó közül a csaknem kilencmilliárdos ajánlatot adó Swietelsky- WHB konzorcium szerződhetett az I. kerületi önkormányzattal, így 2014 tavaszára megújulhat a Várkert Bazár, a várba mozgólépcső is felvezet majd, mélygarázst, hajókikötőt és villamosmegállót építenek. Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed megújításáért is felelős kormánybiztos elmondta, a munkálatok februárban kezdődnek. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere szerint a cél a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, könnyen elérhető, gépjárműmentes budai vár megvalósítása. (MHO)