Magyar Hírlap, 2015. június (48. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-26 / 148. szám
www.magyarhirlap.hu Szájer: Bizalomvesztést hoz, ha nem hatékony a demokrácia Ha egy demokratikus rendszer nem hatékony, nem nyújt rendet, biztonságot, elveszíti az emberek bizalmát - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője (képünkön) Varga Zs. András alkotmánybíró könyvbemutatóján. Az MTI beszámolója szerint a politikus kitért arra is, hogy a rendszerváltozás nyomán a kormány ellenőrzése vált hangsúlyossá, pedig válságos időkben szükség van bátor cselekvésre. Tisztelet a jogállamot megalapozó jogászoknak, elsősorban Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének - mondta Szájer, kiemelve, hogy az új alaptörvény megpróbál véget vetni a politikai és alkotmányos patthelyzeteknek, a jogbiztonság elvét eltúlzó megközelítésnek. (KD) FOTÓ: MH KORMÁNYINFÓ LÁZÁR ÚJABB PRÓBÁT TESZ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNÁL ALTUS-ÜGYBEN „Nem tudunk több migránst beengedni” BARANYA RÓBERT Azt a tizenhatezer illegális bevándorlót egyszerűen nem tudjuk befogadni, akiket az Európai Unió egyes tagállamai hozzánk akarnak visszatoloncolni - szögezte le Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a több mint kétórás Kormányinfón beszélt a 2016-os költségvetés előnyeiről, az Altus-ügy fejleményeiről és az újból fellángolt trafikügyről is. Ismét az illegális bevándorlókkal kapcsolatos problémák megoldása volt a szerdai kormányülés egyik legfontosabb témája. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban a tegnapi Kormányinfón megerősítette, a magyar és a szerb miniszterelnök július 1 -jén találkozik és tárgyal, elsősorban a két ország határán megépítendő biztonsági kerítésről. Lázár közölte, a négy méter magas, 175 kilométeren végignyúló ideiglenes határzár vonala tíz méter mélyen nyúlik be a magyar területre, ezért az állam fizetni fog az érintett magántulajdonosoknak. A miniszter leszögezte, Magyarország maradéktalanul betartja az összes nemzetközi kötelezettségét, a dublini egyezményt is, de jelenleg nem tudunk több illegális bevándorlót fogadni, így azt az eddig jelzett tizenhatezer személyt sem, akiket egyes uniós országok hazánkba küldenének vissza. Lázár elfogad -hatatlannak nevezte, hogy a gazdag Ausztria vagy Németország hozzánk toloncolja vissza a náluk lévő bevándorlókat. A magyar kormány azt is vitatja, hogy Magyarországra kellene küldeni ezeket a migránsokat, hiszen ők Görögországban léptek az Európai Unió területére - hangsúlyozta, hozzátéve, a görögök vagy az olaszok nem regisztrálják őket, csak mi. Lázár elmondta: rajtunk kívül nincs olyan ország, ahová délről jönnek a bevándorlók, és ahová közben nyugatról toloncolják őket vissza. A tárcavezető egyértelműsítette, hogy külön kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Hazánk tudja, mi a kettő közötti különbség, hiszen a délszláv háború idején több ezer magyar és szerb menekült hozzánk a harcok elől, Magyarország pedig példát mutatott humanitásból. Az illegális határátlépés ugyanakkor bűncselekmény - szögezte le. A kabinet értékelte az elfogadott 2016-os büdzsét, amelyet a miniszter az adócsökkentés költségvetésének nevezett. Kifejtette, a büdzsé mostani elfogadása kiszámítható, tervezhető pénzügyi helyzetet teremt. Összesen 230 milliárd forinttal több marad a magyar gazdaságban, a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A hiány a 2010-es tíz százalékról két százalékra csökken, ami azt üzeni az európai pénzügyi világnak, hogy Magyarország végrehajtotta a házi feladatot - fogalmazott. A kormány tervei szerint jövőre 73 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság, amit 2018-ra hatvan százalék alá akarnak leszorítani. Lázár beszélt a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentéséről, a sertéshús áfájának csökkentéséről és a családi adókedvezmény növeléséről is. Elmondta, a nyugdíjakat 1,6 százalékkal emelik, de nő a minimálbér is, várhatóan 5,5 százalékkal. Kitért arra is, hogy 2016-ban az áram- és a gázszolgáltatás területén a magyar állam tulajdonában lévő vállalat lesz a piac legnagyobb szereplője, és ez várhatóan újabb rezsicsökkentést tesz lehetővé 2017-18 ban. Bejelentette, ismét az Európai Bizottsághoz fordul az Altus Zrt. uniós megbízása ügyében. Levelében arról tájékoztatta a testületet, hogy a kormány információi szerint több olyan személy és szervezet is van az Altus konzorciális partnerei között, akik vagy amelyek esetében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) többször vizsgálódott, és tudomásuk szerint el is marasztalta őket. Bár ezekről a múlt héten Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknél is érdeklődött, a korábbi kormányfő válaszra sem méltatta. Lázár arról is beszámolt, hogy a kormány egységesíteni kívánja a dohánytermékek csomagolását. Az azonos csomagoláson nem lehetnének reklámok, csak a dohányzás káros hatásait tartalmazó figyelmeztetések. Kitért az újra fellángoló trafikügyre, amelynek kapcsán elmondta: a Philip Morris hadjáratot indított hazánk ellen, és feljelentette Magyarországot Brüsszelben. Ezzel együtt csak blöff, hogy a cég hivatalos ajánlatot tett volna a koncesszióra. Amit ugyanis beadtak, az nem tekinthető érdemi ajánlatnak. Az új budapesti kórház megépítését a dohánycégek által fizetendő különadó fedezné. ■ Lázár János: A minimálbér 5,5 százalékkal nőhet jövőre FOTÓ:VARGA IMRE ÁTRENDEZIK A FÖLDALAPÚ TÁMOGATÁSOKAT • Várhelyi Olivér váltja szeptembertől Magyarország brüsszeli állandó képviseletének élén Györkös Pétert, aki berlini nagykövet lesz. Czukor József eddigi berlini nagykövet a Miniszterelnökség munkatársaként Orbán Viktor miniszterelnöknek ad majd tanácsot. Az új brüsszeli belső piaci nagykövet Stelbaczky Tibor uniós szakdiplomata lehet - ismertette a miniszter. • A kormány áttekintette, hogy az előző uniós ciklusban a magyar mezőgazdasági szereplők közül ki milyen agrártámogatásokat vett fel. Kiderült, hogy az összes támogatás hetvenöt százalékát a támogatottak öt százaléka kapta. Lázár János közölte, ez az adat megerősítette a kormányt szándékában, hogy átrendezze a földalapú támogatások rendszerét, így meghatározott területnagyság fölött nem jár majd földalapú támogatás a földhasználónak. Bejelentette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta azt a magyar kormány által javasolt rendezőelvet, amely szerint a vidékfejlesztési operatív programban a támogatások nyolcvan százalékát kisgazdaságok kapják. • A kormány megtárgyalta a hazai elektromobilitásról szóló Jedlik Ányos-tervet. Ennek keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium programot indít, amelynek célja, hogy a hibrid és elektromos meghajtású gépjárművek száma 2020-ra elérje az ötvenezret. Eddig az időpontig háromezer töltőállomást kell kiépíteni. Az ilyen gépjárművek adóterheit is csökkenthetik. • Az állami rezsicsökkentés kapcsán indult lakossági konzultációban 115 ezer kérdőívet küldtek vissza június elejéig, amelyekben összesen 415 ezer javaslat érkezett. Ezekben egyebek mellett a névváltoztatás, az okmánycsere, erkölcsi bizonyítvány, ellopott igazolvány pótlása és a cégiratokkal kapcsolatos eljárások költségeinek csökkentésére tettek javaslatot. • Lázár János tizenkilenc megyei fejlesztési biztost kért fel a miniszterelnök megbízásából. Az egyéni körzetekben megválasztott országgyűlési képviselőknek az lesz a dolguk, hogy a 2014 és 2020 közötti források kifizetését, a pályázatok kiírását, a helyi szinten felhasználható megyei jogú támogatásokat megpróbálják koordinálni és segíteni. A biztosok nem kapnak külön pénzt a feladat ellátásáért. Ml 2015. JÚNIUS 26., PÉNTEK BELFÖLDMAGYAR HÍRLAP Aggódom Brüsszelért ÁLLÁSPONT Napi háromszori étkezés a felnőtteknek, napi ötszöri a gyerekeknek, gyümölccsel, minden jóval, ami kell a fejlődő szervezetnek. Mindez kiegészítve komfortos szállással és ingyenes orvosi ellátással - ez az, amit ha egy állam közvetve vagy közvetetten biztosít a lakosai számára, akkor jól teszi a dolgát, így működik ez Magyarországon? Nem, nem így működik. Mint ahogy a világ országainak elsöprő többségére sem igaz a fenti tétel. A fenti tétel a magyarországi menekülttáborokban lehorgonyzott menekültekre igaz. Ezt biztosítja számukra a magyar állam. Kérem, a helyén értsék: szerencsétlen, elesett emberekről van szó, még azok esetében is, akik nem fegyverek elől, hanem a mindennapi falat kedvéért özönlenek Európa felé. Rongy ember, aki nem érez együtt velük, érzéketlen, aki nem segít, ha tud. Ha tud... Magyarország nem tudja finanszírozni a menekültáradatot. Csak az idén tatabányányian, több mint hatvanezren érkeztek hozzánk, a határzártól megriadva további tízezrek vannak úton. Az unió nálunk arányaiban gazdagabb országai, elsősorban Németország és Ausztria csak most további tizenhatezer embert, az év folyamán legalább kétszázezer menekültet akar hozzánk visszatoloncolni. Mivel papíron nálunk lépték át az unió határát. Görög barátaink ugyanis - ahol ténylegesen az EU területére léptek - nem regisztráltak senkit sem, nagyvonalúan tovább engedték-engedik őket Nyugat felé. Értelemszerűen a macedónok, a szerbek sem „iratoznak”, ebben a melegben még megizzad a derék határőr, ha sokat rohangál, abból meg csak a megfázás lesz, ami senkinek sem jó, ugye... Természetesen ugyanaz a határőr rendkívül friss, üde és tettre kész lesz, amennyiben mi vissza akarjuk passzolni ugyanazon menekülteket, hiszen Belgrádnak kutya kötelessége megvédeni saját állampolgárait. Megtehetnénk mi is, hogy félrenézünk, menjenek tovább isten hírével. De valamiért mi, ha egy szövetséghez, egy kultúrkörhöz tartozunk, hajlamosak vagyunk betartani annak szabályait, képviselni értékeit. Hunyadi János is megtehette volna 1456 júliusában, hogy délcegen kilovagol Nándorfehérvárról, és felkeresve sátorpalotájában a török szultánt azt mondja: Kedves jó Mohamed, ne gyerekeskedjünk már itt egymással, maga úgyis Bécsbe akarja vinni munkavállalóit, nekünk ezzel semmi bajunk, tájolja arra a GPS-ét, ha kell, adunk térképet és szeretetcsomagot, csak nálunk ne duhajkodjanak. S a jó hódító alighanem azt válaszolta volna, hogy hát persze, Jánosom, végül is valahol egy tőről fakadunk, miért bántsuk egymást, ti átengedtek minket, mi meg legfeljebb némi extra kedvezményt kérünk az útba eső duty free csárdákban. Nos, mint tudjuk, Hunyadi János nem így döntött, életét áldozta sok magyar vitézzel együtt Európa védelméért, amit a művelt Nyugat egy kétségkívül kedélyes déli harangszóval hálált meg, pénzt és katonát viszont nem akaródzott küldeni. A jelek szerint Brüsszel ezt várja tőlünk most is. Vigyük el megint mi a „balhét”, és majd szépen megemlékeznek rólunk minden jobb luxusbanketten és a fehér bálnák megmentésére rendezett jótékonysági bálon, jelesebbjeink még egy szép uniós emléklapra és egy kicsit ronda kék, sárga csillagokkal dekorált bögrére is számíthatnak. Persze ne legyünk igazságtalanok, Brüsszelben nagyon átérzik a mi problémáinkat. Az osztrákok például hajlandó negyven főss rendőrt küldeni a szerb-magyar határra. Az unió pedig már eddig másfél millió eurót adott a menekültprobléma megoldására. Összehasonlításképpen: Görögország és Olaszország ahova a legutóbbi felmérések szerint kevesebb menekült érkezik, pláne marad ott -160 millió euróval gazdálkodhatott. Ha az uniós országok vezetői a tegnap kezdődött csúcson felfogják, hogy ez így nem megy, és nem menekültkvótákkal bűvészkednek, hanem tényleg cselekednek és pénzt áldoznak a menekültkérdés megoldására - nagyszerű. Ha nem, akkor nincs más választásunk, magunknak kel cselekednünk. Idehaza és Brüsszelben is a liberális és baloldali jellegű űrelvtársak embertelenséggel, a jogállam eltiprásával fognak minket vádolni. Eddig is ezt tették, kár, hogy szerdán éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése döntött úgy, hogy nálunk minden rendben, nincs mit többet vizsgálódni. Erről a hazai libbal sajtó speciét elfelejtett beszámolni... Pedig milyen aranyos például a svéd liberális Kerstin Lundgren mentegetőzése, hogy ő eddig is csak azért támadta Magyarországot, mert nagy benne a „magyarok iránti aggodalom”. Hát, hölgyeim és uraim a szép Brüsszelben: mi is roppantul aggódunk Önökért a nyugati kultúra amerikanizálódása és egysíkúsodása miatt, javasoljuk, frissítsenek pár százezer afrikai menekült zabolátlan lendületével. MÁTÉT. GYULA matet. gyuladimagyarhirlap.hu 3