Magyar Hírlap, 2019. november (52. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-26 / 274. szám
Kultúra Hazai és külföldi szakértők értekeznek a múzeum jövőjéről Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum 13 2019. november 26., kedd Esélyegyenlőség és hozzáférhetőség a kultúrában A digitális kor kihívásairól és lehetőségeiről rendez kétnapos konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeum Idén immár hetedik alkalommal tartják meg ma és holnap a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) dísztermében a MuseumDigit konferenciát, amely a 21. század kihívásaira keresi a választ. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK) által rendezett kétnapos esemény középpontjában a digitalizáció és a digitális trendek állnak. A múzeum lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a témákat nemzetközi projektek és sikeres stratégiák mentén prezentálják külföldi és hazai előadók. A szimpóziumon előad mások mellett Jerzy Gawrowski, az Amszterdami Egyetem régészprofesszora, a Below the Surface projekt szakmai vezetője. A város egyik metróvonalának bővítésekor több mint hétszázezer lelet került felszínre, ebből a Rokin metróállomáson 9500-at ki is állítanak. Maria Chiara Ciaccheri (Museums and Stereotypes) múzeumi tanácsadó és kulturális stratéga fő szakterülete az esélyegyenlőség, hozzáférhetőség és inklúzió. Olasz múzeumokkal, önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel összefogva azon dolgozik, hogy a kulturális javak egyenlő hozzáférése ne csak szlogen legyen, hanem napi gyakorlattá váljon. Kómár Éva, az MNM OMMIK digitalizálási és tartalomfejlesztési csoportjának vezetője a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia kapcsán tart eőadást. (PG) Kívül és belül is megújult a técsői református közösség temploma Háromszáz éve komoly károkat okozott a tatár gyújtogatás is - mondta lapunknak Káldi Gyula építészmérnök Előkerült egy lemeszelt „Utolsó vacsora” is Pálffy Lajos Hálaadó istentisztelettel adták át nemrégiben a kárpátaljai Técsőn a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány felügyelete alatt felújított, hétszáz éve épült református templomot. Az előzményekről és a munkálatokról Káldi Gyula építészmérnököt, a Teleki László Alapítvány kurátorát, a határon túli magyar vonatkozású épített örökség szakmai felügyelőjét kérdeztük. - Milyen állapotban volt a técsői templom 2014-ben, a munka indulásakor? - A templomon 2014-ig is végzett javítási munkálatokat a helyi gyülekezet, így annak állapota elfogadható volt. Ugyanakkor az is látszott, hogy a sürgős, lokális beavatkozásokon túlmutató, átfogóbb jellegű munkák jelentős része nem volt nagyon átgondolt vagy szakszerű. Ennek tudható be például az, hogy a templomfalak alsó zónája vizesedett, vagy hogy a festett kazettás mennyezet restaurálásához nem hívtak szakembert, hanem a kazettákról készített másolatokkal eltakarták azt. A templom jelentősége és állapota, nem utolsósorban a gyülekezet megerősítésének szándéka mindenképpen indokolta a helyreállítást. Ez a munka most sem lehetett teljes körű, de a műszaki problémákat egy jó időre mindenképpen kiküszöbölte, valamint néhány új, felszínre került történeti részlettel is gazdagította a templomot, a közösséget. - A belső munkák során milyen nyomait találták meg a katolikus időknek? - A templom alaprajzi szerkesztése és jó néhány részlete (a déli kapu, az áthelyezett nyugati kapu, a szentély keresztboltozata és annak keleti ablakai) az építés idejéből, a 14. század első évtizedeiből valók. A város közössége 1546-ban tért át az új hitre, azóta a templom is a református egyház otthona. Ez a tény magyarázza, hogy a korábbi időkből csak kevés további részlet maradt ránk. A templom állapotában komoly károkat okozott továbbá az 1717-18-as tatár betörés és gyújtogatás is, aminek nyomán a templom legalább húsz esztendeig fedetlenül állt. Néhány gótikus részletét, így például a pasztofóriumot, az Oltáriszentség elhelyezésére szolgáló fali fülkét a szentély északi falának igencsak korai, de már a református időkben történt lebontása pusztíthatta el. A jelenlegi helyreállításhoz kapcsolódó, részleges falkutatás a hajó keleti, tehát a diadalívet is magába foglaló falának sarkaiban egy-egy lefaragott kőkonzol maradványait tárta fel. Ezek egy, a szentély és a hajó közötti áttört elválasztó fal vagy egy-egy baldachinos mellékoltár elemei lehettek. A legnagyobb meglepetést mindenképpen egy töredékesen, a szentély északi falának megmaradt felső felületén előkerült, a 14. század derekára, végére keltezhető, az utolsó vacsora jelenetét ábrázoló falkép okozta. - A técsői református közösség hogyan támogatta a munkálatokat? - A közösség elsősorban saját kiegészítő forrásaival, valamint a rájuk háruló szervezési munkával segítette a helyreállítást. Az együttműködés, László Károly tiszteletes úr személyének is köszönhetően, zökkenőmentes volt. - Mi az, amit még nem tudtak elvégezni? - Egy következő helyreállítás során fontos lenne a falkutatás folytatása elsősorban a szentély déli falán, illetve az egykor sekrestyének használt szentélybővítményben. Ezeken a helyeken várható még esetleg néhány további középkori részlet felszínre kerülése. Ugyancsak fontos lenne a 18. század derekán készített, de ma eltakart festett kazettás mennyezet restaurálása, bemutatása. - Az interjú egyeztetésekor éppen Borsiban tárgyalt. Hogy áll az építkezés? - II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi reneszánsz kastély helyreállítása az elképzeléseknek megfelelően pontosan, kivitelezési minőségét tekintve igen magas színvonalon folyik. A nagyobb szerkezeti munkák már elkészültek, jelenleg a szakipari munkák kivitelezése zajlik a belső térben. A kastélyban és homlokzatain jelentős restaurátori munkát is végeznek. A háttérben pedig a kialakítandó kiállítás előkészítésén, illetve az épület tágabb, egészen a Bodrog partjáig tartó környezetének rendezésén dolgoznak. - Melyik templom lesz a következő munkája? - Erre azért nehéz válaszolni, mert az alapítvány jövőbeni munkáinál egyre inkább fiatal és helyi szakemberek bevonása a cél, így a saját szerepem is egyre inkább konzultációs jellegű szakértés, valamint felügyelet. Vagyis ez egyfajta csapatmunkát jelent. Most úgy néz ki, Felvidéken a péderi és a zsarnói, Erdélyben pedig a farnasi és a harcói református templom felújításában, helyreállításában vállalok nagyobb szerepet a közeljövőben. A helyreállítás a műszaki problémákat egy jó időre mindenképpen kiküszöbölte Forrás: Teleki László Alapítvány Jubileumi kiadvány Reprezentatív kötet a Győri Balett negyven évéről Bemutatták tegnap a Győri Balett 40 című kötetet a Pesti Vigadó Déli termében. Az MMA Kiadó gondozásában megjelent reprezentatív jubileumi kiadvány az idén negyvenéves balettegyüttes történetébe és szellemiségébe vezeti be az olvasóközönséget. A gazdag fotóanyaggal illusztrált kötetben a társulat elmúlt négy évtizedének legfontosabb szereplőivel készült interjúkat, illetve Major Rita tánctörténész átfogó esszéjét is olvashatjuk. A könyvbemutatón részt vett mások mellett Kiss János, a Győri Balett igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Major Rita tánctörténész, Bombicz Barbara balettművész, Bánkuti András fotóművész és Lukácsy György, a könyvbemutató moderátora - adta hírül az MTI. (PG) Taokérdés és zaklatási ügyek Közgyűlést tartott a Magyar Teátrumi Társaság Közgyűlést tartott tegnap a fővárosban a Magyar Teátrumi Társaság (MTT), amelyen szó volt az új előadóművészeti többlettámogatási rendszer pozitív tapasztalatairól is. Vidnyánszky Attila elnök elmondta, hogy a legnagyobb hazai színházi érdekvédelmi szervezet további hat taggal bővült, többek közt a Gyulai Várszínház, a Hagyományok Háza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nyert felvételt. Indítványozta azt is, hogy vándorfesztivállá alakítsák a POSZT-ot, amelyen be lehetne mutatni a megújult színházépületeket. A közgyűlés nyilatkozata szerint az egész magyar kultúra kárvallottja a színházi világban újra felvetődött szexuális zaklatási ügynek, mint Vidnyánszky fogalmazott: „mindannyiunk felelőssége, hogy valami változás történjen”. (SK) Hírek A látogatók szeme láttára restaurálják Michelangelo Buonarroti Pietaszobrát a firenzei dóm múzeumában. A márványszobor helyreállítási munkái a hétvégén kezdődtek a Museo dell’Opera del Duomóban, a firenzei Dóm téren, és előreláthatóan 2020 nyaráig tartanak. Az MTI szerint a firenzei Pietát először restaurálják, eddig állagmegóvást sem végeztek rajta. (PO) Holnap 17 órakor a Stefánia-palotában (XIV. kerület, Stefánia út 34.) tartják a Trianoni Szemle 2019/3-4. számának bemutatóját. A rendezvény háziasszonya Csűrös Csilla újságíró, közreműködik Petrás Mária Prima Primissima díjas énekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint a József Attila Kollégium diákjai. A helyszínen a periodika korábbi számai is megvásárolhatók. (BZ) Tamási Áron Tündöklő Jeromos című drámáját november 9-én nagy sikerrel mutatta be a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes a budapesti Nemzeti Színházban Török Viola rendezésében. December 21-én újra látható lesz, ezúttal a József Attila Színházban. A dráma egy közösség Megváltót váró reményeit, a várakozásra hamis választ adó Jeromos történetét dolgozza fel. Tamási Áron műve az adventi időszakot idézi: a sötétségből a fény várásának, a régi rosszal való szembesülésnek és lezárásnak, a jobb új év reményének és elhatározásának idejét - írta az MTI. (PG)