Magyar Hírlap, 2019. november (52. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-26 / 274. szám

Kultúra Hazai és külföldi szakértők értekeznek a múzeum jövőjéről Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum 13 2019. november 26., kedd Esélyegyenlőség és hozzáférhetőség a kultúrában A digitális kor kihívásairól és lehetőségeiről rendez kétnapos konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeum Idén immár hetedik alkalommal tartják meg ma és holnap a Ma­gyar Nemzeti Múzeum (MNM) dísztermében a MuseumDigit kon­ferenciát, amely a 21. század kihívásaira keresi a választ. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK) által rendezett kétnapos esemény középpontjá­ban a digitalizáció és a digitális trendek állnak. A múzeum lapunk­hoz eljuttatott közleménye szerint a témákat nemzetközi projektek és sikeres stratégiák mentén prezentálják külföldi és hazai előadók. A szimpóziumon előad mások mellett Jerzy Gawrowski, az Amszter­dami Egyetem régészprofesszora, a Below the Surface projekt szak­mai vezetője. A város egyik metróvonalának bővítésekor több mint hétszázezer lelet került felszínre, ebből a Rokin metróállomáson 9500-at ki is állítanak. Maria Chiara Ciaccheri (Museums and Ste­reotypes) múzeumi tanácsadó és kulturális stratéga fő szakterülete az esélyegyenlőség, hozzáférhetőség és inklúzió. Olasz múzeumok­kal, önkormányzatokkal és kulturális intézményekkel összefogva azon dolgozik, hogy a kulturális javak egyenlő hozzáférése ne csak szlogen legyen, hanem napi gyakorlattá váljon. Kómár Éva, az MNM OMMIK digitalizálási és tartalomfejlesztési csoportjának vezetője a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia kapcsán tart eőadást. (PG) Kívül és belül is megújult a técsői református közösség temploma­­ Háromszáz éve komoly károkat okozott a tatár gyújtogatás is - mondta lapunknak Káldi Gyula építészmérnök Előkerült egy lemeszelt „Utolsó vacsora” is Pálffy Lajos Hálaadó istentisztelettel adták át nemrégiben a kárpátaljai Técsőn a Rómer Flóris Terv keretében, a Te­leki László Alapítvány felügyele­te alatt felújított, hétszáz éve épült református templomot. Az előzmé­nyekről és a munkálatokról Kál­di Gyula építészmérnököt, a Teleki László Alapítvány kurátorát, a ha­táron túli magyar vonatkozású épí­tett örökség szakmai felügyelőjét kérdeztük. - Milyen állapotban volt a té­csői templom 2014-ben, a munka indulásakor? - A templomon 2014-ig is vég­zett javítási munkálatokat a helyi gyülekezet, így annak állapota el­fogadható volt. Ugyanakkor az is látszott, hogy a sürgős, lokális be­avatkozásokon túlmutató, átfogóbb jellegű munkák jelentős része nem volt nagyon átgondolt vagy szak­szerű. Ennek tudható be például az, hogy a templomfalak alsó zónája vi­zesedett, vagy hogy a festett kazet­tás mennyezet restaurálásához nem hívtak szakembert, hanem a kazet­tákról készített másolatokkal el­takarták azt. A templom jelentő­sége és állapota, nem utolsósorban a gyülekezet megerősítésének szán­déka mindenképpen indokolta a helyreállítást. Ez a munka most sem lehetett teljes körű, de a mű­szaki problémákat egy jó időre min­denképpen kiküszöbölte, valamint néhány új, felszínre került történeti részlettel is gazdagította a templo­mot, a közösséget. - A belső munkák során milyen nyomait találták meg a katolikus időknek? - A templom alaprajzi szerkeszté­se és jó néhány részlete (a déli kapu, az áthelyezett nyugati kapu, a szen­tély keresztboltozata és annak keleti ablakai) az építés idejéből, a 14. szá­zad első évtizedeiből valók. A város közössége 1546-ban tért át az új hit­re, azóta a templom is a református egyház otthona. Ez a tény magya­rázza, hogy a korábbi időkből csak kevés további részlet maradt ránk. A templom állapotában komoly ká­rokat okozott továbbá az 1717-18-as tatár betörés és gyújtogatás is, ami­nek nyomán a templom legalább húsz esztendeig fedetlenül állt. Né­hány gótikus részletét, így például a pasztofóriumot, az Oltáriszent­­ség elhelyezésére szolgáló fali fülkét a szentély északi falának igencsak korai, de már a református időkben történt lebontása pusztíthatta el. A jelenlegi helyreállításhoz kap­csolódó, részleges falkutatás a hajó keleti, tehát a diadalívet is magába foglaló falának sarkaiban egy-egy lefaragott kőkonzol maradványait tárta fel. Ezek egy, a szentély és a ha­jó közötti áttört elválasztó fal vagy egy-egy baldachinos mellékoltár elemei lehettek. A legnagyobb meg­lepetést mindenképpen egy töre­dékesen, a szentély északi falának megmaradt felső felületén előkerült, a 14. század derekára, végére keltez­hető, az utolsó vacsora jelenetét áb­rázoló falkép okozta. - A técsői református közös­ség hogyan támogatta a mun­kálatokat? - A közösség elsősorban saját ki­egészítő forrásaival, valamint a rá­juk háruló szervezési munkával segítette a helyreállítást. Az együtt­működés, László Károly tisztele­­tes úr személyének is köszönhetően, zökkenőmentes volt. - Mi az, amit még nem tudtak elvégezni? - Egy következő helyreállítás so­rán fontos lenne a falkutatás foly­tatása elsősorban a szentély déli falán, illetve az egykor sekrestyé­nek használt szentélybővítmény­ben. Ezeken a helyeken várható még esetleg néhány további középko­ri részlet felszínre kerülése. Ugyan­csak fontos lenne a 18. század dere­kán készített, de ma eltakart festett kazettás mennyezet restaurálása, bemutatása. - Az interjú egyeztetésekor ép­pen Borsiban tárgyalt. Hogy áll az építkezés? - II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi reneszánsz kastély helyre­­állítása az elképzeléseknek meg­felelően pontosan, kivitelezési minőségét tekintve igen magas szín­vonalon folyik. A nagyobb szerkeze­ti munkák már elkészültek, jelenleg a szakipari munkák kivitelezése zajlik a belső térben. A kastélyban és homlokzatain jelentős restauráto­ri munkát is végeznek. A háttérben pedig a kialakítandó kiállítás elő­készítésén, illetve az épület tágabb, egészen a Bodrog partjáig tartó kör­nyezetének rendezésén dolgoznak. - Melyik templom lesz a követ­kező munkája? - Erre azért nehéz válaszolni, mert az alapítvány jövőbeni mun­káinál egyre inkább fiatal és he­lyi szakemberek bevonása a cél, így a saját szerepem is egyre inkább konzultációs jellegű szakértés, va­lamint felügyelet. Vagyis ez egyfajta csapatmunkát jelent. Most úgy néz ki, Felvidéken a péderi és a zsarnói, Erdélyben pedig a farnasi és a harcói református templom felújításában, helyreállításában vállalok nagyobb szerepet a közeljövőben. A helyreállítás a műszaki problémákat egy jó időre mindenképpen kiküszöbölte Forrás: Teleki László Alapítvány Jubileumi kiadvány Reprezentatív kötet a Győri Balett negyven évéről Bemutatták tegnap a Győri Balett 40 című kötetet a Pesti Vigadó Déli termében. Az MMA Kiadó gondozásá­ban megjelent reprezentatív jubileumi kiadvány az idén negyvenéves balettegyüttes történetébe és szellemiségé­be vezeti be az olvasóközönséget. A gazdag fotóanyaggal illusztrált kötetben a társulat elmúlt négy évtizedének leg­fontosabb szereplőivel készült interjúkat, illetve Major Ri­ta tánctörténész átfogó esszéjét is olvashatjuk. A könyv­­bemutatón részt vett mások mellett Kiss János, a Győri Balett igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Major Rita tánctörténész, Bombicz Barbara balettművész, Bánkuti András fotóművész és Lukácsy György, a könyv­­bemutató moderátora - adta hírül az MTI. (PG) Taokérdés és zaklatási ügyek Közgyűlést tartott a Magyar Teátrumi Társaság Közgyűlést tartott tegnap a fővárosban a Magyar Teát­rumi Társaság (MTT), amelyen szó volt az új előadóművé­szeti többlettámogatási rendszer pozitív tapasztalatairól is. Vidnyánszky Attila elnök elmondta, hogy a legnagyobb hazai színházi érdekvédelmi szervezet további hat taggal bővült, többek közt a Gyulai Várszínház, a Hagyományok Háza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nyert felvételt. Indítványozta azt is, hogy vándorfeszti­vállá alakítsák a POSZT-ot, amelyen be lehetne mutatni a megújult színházépületeket. A közgyűlés nyilatkozata szerint az egész magyar kultúra kárvallottja a színházi vi­lágban újra felvetődött szexuális zaklatási ügynek, mint Vidnyánszky fogalmazott: „mindannyiunk felelőssége, hogy valami változás történjen”. (SK) Hírek A látogatók szeme láttára restaurálják Michelangelo Buonarroti Pieta­­szobrát a firenzei dóm múzeumában. A márványszobor helyreállítási munkái a hétvégén kezdődtek a Museo dell’Opera del Duomóban, a firenzei Dóm téren, és előreláthatóan 2020 nyaráig tartanak. Az MTI szerint a firenzei Pietát elő­ször restaurálják, eddig állagmegóvást sem végeztek rajta. (PO) Holnap 17 órakor a Stefánia-palotában (XIV. kerület, Stefánia út 34.) tartják a Trianoni Szemle 2019/3-4. számának bemutatóját. A rendezvény háziasszonya Csűrös Csilla újságíró, közreműködik Petrás Mária Prima Primis­­sima díjas énekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint a Jó­zsef Attila Kollégium diákjai. A helyszínen a periodika korábbi számai is meg­vásárolhatók. (BZ) Tamási Áron Tündöklő Jeromos című drámáját november 9-én nagy si­kerrel mutatta be a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Maros Művész­­együttes a budapesti Nemzeti Színházban Török Viola rendezésében. De­cember 21-én újra látható lesz, ezúttal a József Attila Színházban. A dráma egy közösség Megváltót váró reményeit, a várakozásra hamis választ adó Jero­mos történetét dolgozza fel. Tamási Áron műve az adventi időszakot idézi: a sö­tétségből a fény várásának, a régi rosszal való szembesülésnek és lezárásnak, a jobb új év reményének és elhatározásának idejét - írta az MTI. (PG)

Next