Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-07 / 233. szám
André Kertész több mint ezeregyszáz, magyar kultúra «■ m r I r r | . ■ * - aa . ai 1 ■ 2021. október 7., csütörtök vonatkozású képével gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum fotótörténeti gyűjteménye Korai polaroidok Sárdi Krisztina A magyar kormány támogatásának köszönhetően André Kertész (1894-1985) világhírű magyar származású fotográfus közel ezerkétszáz felvétele került a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tulajdonába. A képekből várhatóan 2022-ben nyílik kiállítás. A magyar kormány hazánk kulturális öröksége kiemelt elemének tekinti André Kertész munkásságát, ezért 2020-ban rendeletben rögzítette a világhírű fotóművész képeinek a magyar állam javára történő megvásárlását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a New York-i székhelyű André és Elizabeth Kertész Estate magyar vonatkozású fotótárgyegyüttesét célzó adásvétel lebonyolításával. Az örökösök által felajánlott anyagban szereplő mintegy huszonegyezer kép válogatását Robert Gurbo kurátor és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója végezte, a fotók részben André Kertész öccse, Jenő családjánál fennmaradt hagyatékból valók. Az adásvétel folyamata a napokban ért véget, amikor megérkezett a Nemzeti Múzeumba a kiválogatott anyag, amelynek kicsomagolását a sajtó képviselőinek jelenlétében kezdték meg tegnap az intézményben. Mint elhangzott, az Egyesült Államokból érkezett hagyatékban összesen ezeregyszázhatvanhárom, magyar vonatkozású vagy Kertész által még Magyarországon készített fotó található, amelyeknek egy része már szerepelt kiállításon, de sok felvétel még soha nem került a nagyközönség elé. A képeket tartalmazó ládák ünnepélyes felbontásakor Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében André Kertész életútját is felidézte. „André Kertész a nemzetközi fotózás kiemelkedő alakja, kiállításai bejárták az egész világot” - hangsúlyozta Kásler. „Óriási dolog egy múzeum életében, ha gyűjteménye ilyen nagyszerű anyaggal gazdagodhat” - emelte ki L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a sajtótájékoztatón, megköszönve a kormány anyagi támogatását. „André Kertészt az egész világon ismerik, és nem csak a fotográfia szerelmesei. Legyünk büszkék arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az ő műveivel gazdagodott” - hangsúlyozta. A Magyar Hírlap kérdésére a főigazgató elmondta, ez a gyarapodás három okból is nagyon fontos. „Egyrészt az egyetemes fotótörténet egyik legismertebb és legnagyobb alakjának életművéből került most Magyarországra egy darab. Másrészt a Nemzeti Múzeumnak kutyakötelessége gyűjteni az olyan anyagokat, amelyek a magyar kultúrtörténetnek, történeti emlékezetnek fontos dokumentumai, tárgyai, André Kertész munkássága pedig ebbe a kategóriába tartozik. Harmadrészt egy közintézmény életében mindig örömteli pillanat, amikor jelentős értékekkel gazdagodik gyűjteménye, mert a bővülés az egész értékét is növeli, illetve a jövőben cserealapul is szolgálhat hasonló tevékenységű és jelentőségű nemzetközi intézményekkel való együttműködéskor” - magyarázta lapunknak. Azt is elárulta, a vételár 6,1 millió dollár (mintegy 1,8 milliárd forint) volt. L. Simon László még hozzátette, a továbbiakban a tudományos feldolgozás, gyűjteményi katalogizálás és a digitalizáció következik, majd remélhetőleg már 2022- ben tudnak az anyagból a nagyközönség számára is hozzáférhető kiállítást szervezni. Fisli Éva muzeológus röviden ismertette a gyűjteményt, elmondta, a csaknem ezerkétszáz felvétel nagyobb része André Kertész 1925-ös emigrációja előtti, magyarországi felvétel kontaktja vagy vintázskópiája, de van százötvenegy kései, a hetvenes években készült polaroid is. Megjegyezte, a válogatásból teljesebb, izgalmas képet kaphatunk az alkotó indulásáról, megtudható, hogyan kezdett el fényképezni, milyen inspirációkból merítkezett. A korai felvételeken kirajzolódnak a majdani fotóművész személyes kapcsolatai, első fényképeinek terei családi és baráti viszonyaival, emberi és művészi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotó rögzíti a Nagy Háború galíciai, braslai, albániai, budapesti és esztergomi pillanatait, valamint szerepel a képek között több önarckép vagy kettős önarckép is. A Magyar Hírlapnak Fisl arról is mesélt, hogyan alakul a továbbiakban az anyag „élete”. Úgy fogalmazott, a kicsomagolást követően először is a fotórestaurátor kollégákkal együtt nagyon részletes állapotleírást készítenek minden képről, amelynek lényege, hogy rögzítsék az aktuális állapotot, illetve kiderüljön, hogy szükség van-e állagmegóvásra, javításra. „A következő lépés a leltározás, hogy azonosítsuk a képeket, hiszen magángyűjteményben voltak, és a korábban publikáltak mellett nagyon sok olyan fotó van, amelyet történészként kell meghatározni” - mesélt a folyamatról a muzeológus. Hozzátette, a feldolgozás pillanatnyi állásáról időről időre tájékoztatni fogják a nagyközönséget. Lapunknak Fisli is úgy nyilatkozott, szeretné, ha a válogatást már jövőre kiállításon mutathatnák be. Kásler Miklós L. Simon László főigazgató társaságában csomagolta ki a hagyatékot Fotó: Purger Tamás Világszerte vetítik Bergendy Péter Post Mortem című szellemfilmjét indítják az legjobb idegen nyelvű alkotás Oscar-díjáért Bergendy Péter Post Mortem című alkotása képviseli Magyarországot a jövő márciusi 94. Oscar-díj versenyében az idegen nyelvű film kategóriában. A filmet a Nemzeti Filmintézet (NFI) döntőbizottsága húsz műből választotta ki. A film az A kategóriás varsói nemzetközi filmfesztiválon debütált, huszonhat fesztiválra hívták meg, és tizenhárom díjat nyert eddig. A Post Mortem külföldi forgalmazási jogait francia, olasz, német, lengyel, osztrák, svájci, szlovák forgalmazók vásárolták meg Európában, Ázsiában Dél-Korea, Vietnam, Indonézia, Hongkong, Malajzia, India, valamint a latin-amerikai országok, az Egyesült Államok és Kanada filmterjesztői. A Post mortem című, az első világháború után játszódó horror Klem Viktor és Hais Fruzsina, valamint Schell Judit, Angi Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Andrea és Reviczky Gábor látható. Az operatőr Nagy Andrea Király István, a hangmérnök Balázs Gábor, a díszleteket Balázs, a jelmezeket Breckl János tervezte, a zenét Pacsó szerezte. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergen rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája cerek: Lajos Tamás és Köves Ábel. A Post Mortem októbe látható a magyar mozikban. (VK) filmben ez Zsolt, Ladányi ás, a vár Hujbery Attilady Péter. Produr 28-tól A két főszereplő Klem Viktor és Hais Fruzsina Fotó: NFI/Szvacsek Attila Határon túli társulatok Néptánctalálkozó mától vasárnapig a Hagyományok Házában Határtalan táncfőváros 2021 címmel határon túli néptáncegyüttesek mutatkoznak be a Hagyományok Házában mától négy napon át. A Nagyvárad Táncegyüttes ma esti Katonaének című produkciója után fellép a Magyar Állami Népi Együttes 70 év színei című műsorával, majd a vajdasági Fokos zenekar és a kárpátaljai Sodró együttes táncházat tart. Holnap a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Ékes Gyergyó című műsora, a szlovákiai Ifjú Szívek Táncszínház Autentika című előadása, majd a Maros Művészegyüttes Valaki jár a fák hegyén című bemutatója kerül színpadra. Szombaton a Háromszék Táncegyüttes a Tiszta című előadásával lép fel. Vasárnap az Udvarhely Néptáncműhely meseösszeállítása, a Rendek között, vonók mögött című koncert és a Bekecs Néptáncszínház a Keresztúton című műsora zárja a fesztivált. (VK) A fotóesszé magyar mestere Kertész Andor 1894-ben született Budapesten, harmincegy évesen költözött Párizsba, ahol első kiállítása a Galerie Au Sacre du Printemps-ban nyílt 1927-ben. Fényképeit és riportjait a kor ismert nemzetközi folyóiratai közölték. A harmincas évek közepén költözött New Yorkba, 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. A hatvanas években a Francia Nemzeti Könyvtárban és a Velencei Biennálén állított ki, és önálló kiállítása nyílt a New York-i Museum of Modern Artban. Ettől fogva vált a neve szélesebb körben is ismertté. Kertész a nyolcvanas évekre a fotótörténet klasszikusává vált, de már párizsi időszakában a fotóesszé mestere lett. Ma a szubjektív, lírai dokumentarizmus fontos képviselőjeként tartják számon. Életműve mind a sajtófotóra, mind a fotóművészetre nagy hatással volt. Az MNM tájékoztatása szerint legutóbbi - a magyarországi időszakra is kitérő - nagy retrospektív kiállítását Európában a Jeu de Paume megbízásából Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte 2010-ben. A tárlatot Párizs, Berlin és Winterthur után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatták 2011-ben. Ezen a kiállításon szerepelt már néhány a most megvásárolt fényképek közül. Egy New York-i aukción csaknem egymillió dollárt adtak a profi boksz egyik legnagyobb alakjának számító Muhammad Ali által készített képekért. A néhai bokszlegenda festményeiből és rajzaiból huszonnyolcra lehetett licitálni. A legtöbbet a Sting Like a Bee (Csípj, mint egy méh) című alkotásáért fizették, amely Alit rajongókkal körülvett ringben ábrázolja, és 425312 dollárért, a kikiáltási ár több mint tízszereséért kelt el. Az I Love You America feliratú műve 150 ezer dollárért, míg egy vallási témájú, filctollal készített vázlata 24 ezer dollárért talált gazdára. (JMZs) A Karaván Színház és Művészeti Alapítvány az Üllői út 31-ben (bejárat a Kinizsi utca felől) új, ötven főt befogadó stúdiószínházat avat, amelynek első előadása október 20-án Vaszilij Szigarjev Guppi című egyfelvonásos komédiája lesz. A darabban a színészek, Nyári Szilvia, Pál András és Nyári Oszkár egy szerelmi háromszög abszurd valóságát mutatják be Tóth Géza rendezésében. Eddigi, Ráday utcai otthonuk a jövőben is tovább működik majd, Karaván Szobaszínház néven. (PL) Hírek 13