Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)

1792-03-23

Azt halljuk, hogy az Erdélyi M. De­­putácziónak dolga igen jól foly. Harmad naptól fogva , következendő c­imü munkát árulnak itt . Oratio pro Leopoldo II. Rom. Imp. Mag. Hungariae, Ro­herniae etc. Rege, ab Ilungaris Proceribus et imobilibus accusato aduno III, D. C. C. XCII. elucubrata. Ger­­mania, 1792. — Ez a’ Könyv, szörnyü ki­fejezésekkel él. Király és Királyné ö Felségek’ képeiket derekassan ki - mettzette itt Adám nevezetű jó­ettze, ’s a’ mettzése’ nyomtatvánnyal a’ Graben nevezetű úttzán árultatnak, Eden kepes bójtjában. Magyar O­r­sz­á­g. Egy tanultt, és igen érdemes Hazánkfia le-indulván nem régiben Bétsből Magyar Or­szágra, a’ mellyeket utazása’ alkalmatos­­ságával tapasztatt, köztötte velünk barát­ságosan ; mi pedig közöllyük azokat a* Magyar Hazával : „Mihelyt a’ Magyar Országi határhoz értem, (így is az érdemes Hazafi) mindjárt a’zemembe ötlöttek a’ sok kijsebb ’s nagyobb legelő marhák, mellyekkel, ámbár nedves volt az idő, még is terítve voltak az öszi­­vetések. — Ugyan meddig fog még ural­kodni ez a’ rossz szokás Magyar O­rszág­bak­, a’ mellynek káros voltát, minden hosszas visgálás és böltselkedés nélkül láthatja kiki tulajdon szemeivel. Mert hiszem, a’ midői egy szájjal harapdá­lja a’ marha a’ zökj­je-

Next