Magyar Hírmondó 9. (1796. január-június, 1-51. szám)
1796-02-23 / 15. szám
állítok én magam hellébe katalmsssabbat nálamnál, a’ ki bizony, t. i. a’ rettentő Nemzet, ki tudja venni Kendtől az én tőlem megtagadott részt. Az Atyát illy megszoríttatása közben , függővé fogja tenni Fiától, a* természeti hajlandóság. Úgy de az efféle függés avagy nem forgatja e’ fel a’ jó nevelésnek egész fundamenten át ? A’ Békesség erántt egy Munkátskát adott ki Dupont de Nemours nyomtatásban , illy titulus alatt: Premier cri de C opinion publique sur la paroe. ( A’ Békesség eránt való köz-vélekedésnek első kiáltása) Alidon Dupont a’ Hadtzéllyáról szólt, így fejezi ki magát a’ többek között : ,, Szabadságért hartzoltunk, nem holzáállásért, és bár akármint illethessen bennünket a’ mi Közönséges Társaságunkhoz ragasztott ujj Osztályokbéli Polgártárssaink’ sorssá , elébbvaló tartozik mindazáltal lenni előttünk a’ régi Frantzia-Országbeli Patriótáknak haszna. “ — Kíványa Dupont a’ Direktóriumtól, hogy nyilatkoztassa ki azokat az illendő feltételeket, mellyek alatt megkínálta Békességgel, a Frantzia Közönséges Társaság ellen eggyesiíltt Hatalmasságokat: mert ha olyanok, azaz illendők voltak a feltételek: ily esetben, úgymond, nem lesz szükség tobbé, revolucionáris Intézetekre kerölt.-