Magyar Honvéd, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-04-02 / 13. szám
14 NEMZET ÉS HADSEREG Gondolatok az ÖNKÉNTES HADERŐ létrehozásának magyarországi lehetőségeiről A magyar politikai életben megsokasodtak azok a kijelentések, amelyek a haderő létrehozásának módjára vonatkoznak. Bár sokféleképpen (hivatásos, zsoldos, profi, sor stb.) hívják a lehetséges hadseregtípusokat, de a lényege, hogy olyan maradjon-e a haderő, mint jelenleg, amely az általános hadkötelezettségre épül, vagy térjünk át a teljes önkéntességre. Jelen írás azokat a gondolatokat veti fel, amelyeket a téma kapcsán szükségessé váló döntésekhez elengedhetetlen jelezni, értelmezni. I. A továbbiakban gyakran használt fogalmak értelmezése A Magyar Honvédségben a katona lehet: - hivatásos, aki a katonai pályát élethivatásul választotta; - továbbszolgáló vagy szerződéses, aki a hadkötelezettségi időn túl önként szolgál, vagy a polgári életből önkéntes katonai szolgálatot vállal (teljesít); - sor-, tartalékos vagy póttartalékos, akit a törvény kötelezett szolgálatra; - katonai tanintézeti hallgató, aki önként vállalkozik arra, hogy elsajátítja azt a tudást és megszerzi azt a jártasságot, ami a hivatásos szolgálat ellátásához szükséges. Önkéntes haderő: olyan „profi” fegyveres erő, amelyben a beosztásokat hivatásos és szerződéses katonák töltik be. Használatos vele kapcsolatban a hivatásos (profi) hadsereg elnevezés is. Hadkötelezettség: az állampolgárok törvényben rögzített honvédelmi kötelessége. Ez Magyarországon minden férfira kiterjed 18 és 50 év között. A hadkötelezettség két részkötelezettsége: a jelentkezési kötelezettség és a katonai szolgálati kötelezettség. Hadkötelezettségre épülő hadsereg: olyan fegyveres erő, amelyben a beosztások zömét a hadkötelezettség alapján behívott katonák töltik be. II. ...Az idegen országok hadseregeinek jellemzői Az európai országok már több mint 100 év óta hadkötelezettségre épülő fegyveres erőket tartanak fenn. Az elmúlt évtizedekben ezeken belül a hadkötelezettekkel betöltött beosztások száma jelentősen csökkent. Németországban napjainkban már csak hatvan százalék a hadkötelezettség alapján szolgálók aránya, negyven százalékot tesznek ki a hivatásos és szerződéses katonák. A haditechnikai eszközök fejlődésével ez az arány feltehetőleg tovább módosul a hivatásosok és a szerződésesek javára. A világon szinte mindenhol tapasztalható a törekvés olyan fegyveres erőrészek kialakítására, amelyek csak hivatásos és szerződéses katonákkal vannak feltöltve azzal a céllal, hogy gyorsan tudjanak reagálni minden felmerülő helyzetre. Az ilyen alakulatoknál szolgáló katonák előzetes felkészítése kiképzőbázisokon vagy azoknál az alakulatoknál történik, amelyek nem tartoznak a gyors reagálásúak közé. A fegyveres erő esetleg szükségessé váló további bővítését lehetővé tevő sor- és tartalékos katonai képzést is ezek vagy úgynevezett területvédelmi csapatok végzik. Az ő dolguk az is, hogy mozgósításkor biztosítsák az őrszolgálati és kiszolgáló teendőket ellátó szervek személyi állományát. (Az USA-ban annyiban más a helyzet, hogy a Nemzeti Gárda is és valamennyi M kor behívásra tervezett tartalékos katona szerződéses.) III. A hazai helyzet A Magyar Köztársaságban a biztonságpolitika az úgynevezett nagypolitika része, amelynek számos összetevője van. Ezek egyike a katonai védelem. Ennek alapvető letéteményese a Magyar Honvédség. A honvédelmi alapelvek követelményként vetik fel, hogy legyenek a Magyar Honvédségben gyors reagálású, légi mozgékonyságú csapatok, továbbá feltöltött és kevésbé feltöltött csapatok, valamint területvédelmi, illetve honvédelmi csapatok. Az ilyen struktúrájú fegyveres erő létrehozása és fenntartása megköveteli a jelenlegi helyzet, a várható körülmények és a gazdasági lehetőségek vizsgálatát. A Magyar Honvédség jelenleg hadkötelezettségre épülő fegyveres erő. A katonalétszámon belül hozzávetőlegesen harminc százalékot tesznek ki a hivatásosok és a továbszolgálók (szerződésesek), valamint a tanintézeti hallgatók, hetven százalékot a sorkatonák. IV. Az önkéntes haderő mint cél Felmerültek olyan politikai elgondolások, hogy - távlati célként - a Magyar Honvédségen belül csak önkéntesek szolgáljanak. E lehetőség széles körű megvizsgálása megkezdődött. Ennek során kitűnt: az önkéntes haderő létrehozásának olyan politikai, társadalmi és gazdasági feltételei vannak, amelyek egymással szorosan összefüggnek. A politikai feltételek között elsőként azt