Magyar Honvéd, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-04-02 / 13. szám

14 NEMZET ÉS HADSEREG Gondolatok az ÖNKÉNTES HADERŐ létrehozásának magyarországi lehetőségeiről A magyar politikai életben megsokasodtak azok a kijelentések, amelyek a haderő létrehozásának módjára vonatkoznak. Bár sokféleképpen (hivatá­sos, zsoldos, profi, sor­ stb.) hívják a lehetséges hadseregtípusokat, de a lényege, hogy olyan maradjon-e a haderő, mint jelenleg, amely az általá­nos hadkötelezettségre épül, vagy térjünk át a teljes önkéntességre. Jelen írás azokat a gondolatokat veti fel, amelyeket a téma kapcsán szük­ségessé váló döntésekhez elengedhetetlen jelezni, értelmezni. I. A továbbiakban gyakran használt fo­galmak értelmezése A Magyar Honvédségben a katona le­het: - hivatásos, aki a katonai pályát élethi­vatásul választotta; - továbbszolgáló vagy szerződéses, aki a hadkötelezettségi időn túl önként szol­gál, vagy a polgári életből önkéntes kato­nai szolgálatot vállal (teljesít); - sor-, tartalékos vagy póttartalékos, akit a törvény kötelezett szolgálatra; - katonai tanintézeti hallgató, aki ön­ként vállalkozik arra, hogy elsajátítja azt a tudást és megszerzi azt a jártasságot, ami a hivatásos szolgálat ellátásához szüksé­ges. Önkéntes haderő: olyan „profi” fegyve­res erő, amelyben a beosztásokat hivatá­sos és szerződéses katonák töltik be. Használatos vele kapcsolatban a hivatásos (profi) hadsereg elnevezés is. Hadkötelezettség: az állampolgárok törvényben rögzített honvédelmi köteles­sége. Ez Magyarországon minden férfira kiterjed 18 és 50 év között. A hadkötele­zettség két részkötelezettsége: a jelentke­zési kötelezettség és a katonai szolgálati kötelezettség. Hadkötelezettségre épülő hadsereg: olyan fegyveres erő, amelyben a beosztá­sok zömét a hadkötelezettség alapján be­hívott katonák töltik be. II. ...Az idegen országok hadseregeinek jellemzői Az európai országok már több mint 100 év óta hadkötelezettségre épülő fegy­veres erőket tartanak fenn. Az elmúlt évti­zedekben ezeken belül a hadkötelezettek­kel betöltött beosztások száma jelentősen csökkent. Németországban napjainkban már csak hatvan százalék a hadkötelezett­ség alapján szolgálók aránya, negyven százalékot tesznek ki a hivatásos és szer­ződéses katonák. A haditechnikai eszkö­zök fejlődésével ez az arány feltehetőleg tovább módosul a hivatásosok és a szerző­désesek javára. A világon szinte mindenhol tapasztal­ható a törekvés olyan fegyveres erő­részek kialakítására, amelyek csak hivatásos és szerződéses katonákkal vannak feltöltve azzal a céllal, hogy gyorsan tudjanak rea­gálni minden felmerülő helyzetre. Az ilyen alakulatoknál szolgáló katonák elő­zetes felkészítése kiképzőbázisokon vagy azoknál az alakulatoknál történik, ame­lyek nem tartoznak a gyors reagálásúak közé. A fegyveres erő esetleg szükségessé váló további bővítését lehetővé tevő sor- és tartalékos katonai képzést is ezek vagy úgynevezett területvédelmi csapatok vég­zik. Az ő dolguk az is, hogy mozgósítás­kor biztosítsák az őrszolgálati és kiszolgá­ló teendőket ellátó szervek személyi állo­mányát. (Az USA-ban annyiban más a helyzet, hogy a Nemzeti Gárda is és vala­mennyi M­ kor behívásra tervezett tartalé­kos katona szerződéses.) III. A hazai helyzet A Magyar Köztársaságban a biztonság­­politika az úgynevezett nagypolitika része, amelynek számos összetevője van. Ezek egyike a katonai védelem. Ennek alapvető letéteményese a Magyar Honvédség. A honvédelmi alapelvek követelmény­ként vetik fel, hogy legyenek a Magyar Honvédségben gyors reagálású, légi moz­gékonyságú csapatok, továbbá feltöltött és kevésbé feltöltött csapatok, valamint terü­letvédelmi, illetve honvédelmi csapatok. Az ilyen struktúrájú fegyveres erő lét­rehozása és fenntartása megköveteli a je­lenlegi helyzet, a várható körülmények és a gazdasági lehetőségek vizsgálatát. A Magyar Honvédség jelenleg hadkö­telezettségre épülő fegyveres erő. A kato­nalétszámon belül hozzávetőlegesen har­minc százalékot tesznek ki a hivatásosok és a továbszolgálók (szerződésesek), vala­mint a tanintézeti hallgatók, hetven száza­lékot a sorkatonák. IV. Az önkéntes haderő mint cél Felmerültek olyan politikai elgondolá­sok, hogy - távlati célként - a Magyar Honvédségen belül csak önkéntesek szol­gáljanak. E lehetőség széles körű megvizsgálása megkezdődött. Ennek során kitűnt: az ön­kéntes haderő létrehozásának olyan politi­kai, társadalmi és gazdasági feltételei van­nak, amelyek egymással szorosan össze­függnek. A politikai feltételek között elsőként azt

Next