Magyar Idők, 2016. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-18 / 194. szám

8 KÜLFÖLD Megakadályozott merénylet Németországban pokolgépes me­rényletet tervezett a Berlin kö­zelében fekvő Eisenhüttenstadt­­ban egy 27 éves férfi, akit egy kü­lönleges rendőri egység bevetésé­vel őrizetbe vettek - jelentette a Der Tagesspiegel című német lap. A berlini sajtóorgánum értesülé­se szerint a muzulmán hitre át­tért német férfit régóta figyelték, és szerdán kora délután csaptak le rá otthonában. A hatóságok a fér­fit az ultrakonzervatív iszlám Né­metországban leginkább elterjedt irányzata, a szalafizmus hívei kö­­­zött tartják számon. A gyanú sze­rint egy szögekkel megtöltött po­kolgépet akart felrobbantani au­gusztus végén egy helyi szabadté­ri rendezvényen. (MTI) Százötven dzsihadistát bombáztak le Szíriában Az Iszlám Állam terrorszervezet több mint 150 dzsihadistájával végeztek az iráni Hamadán város melletti légi támaszpontról fel­szálló Szu-34-es orosz bombázók a Szíriai Deir ez-Zór tartomány­ban - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. A gépek két parancsnoki állást és kiképző­táborokat semmisítettek meg. Az orosz védelmi tárca hozzátette: a dzsihadisták között külföldiek is voltak. Az iráni bázisról hivatalo­san kedden repültek először Szí­riai célpontokat támadó orosz re­pülőgépek. (MTI) Óriási oltási kampány indu­lt Kongóban Hatalmas oltási kampányba kez­dett szerdán a Kongói Demok­ratikus Köztársaságban több tu­­­cat civil szervezet az elmúlt év­tizedek legnagyobb sárgalázjár­ványának feltartóztatása érdeké­ben. A segélyszervezetek a kongói kormánnyal és az Egészségügyi Világszervezettel együttműköd­ve több mint 10,5 millió embert oltanak majd be a következő tíz napban. A fővárosban, Kinsha­­sában és az angolai határ mentén próbálják megállítani a sárgaláz terjedését. A Save the Children nevű segélyszervezet korábban arra figyelmeztetett, hogy a szú­nyogok terjesztette kór globális fenyegetést jelent, valamint Ame­rikába, Ázsiába és Európába is el­juthat. A szervezet szerint Kongó­ban már csaknem ötszáz ember­rel végzett ez a betegség. (MTI) Ismét plutóniumot termel Észak-Korea Észak-Korea bejelentette, hogy is­mét plutónium termelésébe kez­dett, és nem hagy fel sem atomkí­sérleteivel, sem pedig az azokhoz szükséges dúsított urán előállí­tásával, amíg úgy észleli, hogy az Egyesült Államok fenyegetést je­lent számára - adta hírül a japán Kjódó hírügynökség, miután in­terjút készíthetett észak-koreai il­letékesekkel. Mint mondták, or­száguk a plutóniumot grafitrudas atomreaktorok kimerült fűtőele­meinek újrafeldolgozásával állít­ja elő. (MTI) Tízezreket engednek el a túlterheltség csökkentése érdekében Férőhelyeket szabadít fel Ankara a börtönökben Bakodi Péter A hivatalos állami közlönyben tegnap megjelent különleges rendeletek része­ként mintegy 38 ezer elítéltet helyeznek feltételesen szabadlábra Törökország­ban, ezzel igyekezve orvosolni a bünte­tés-végrehajtási intézmények túlzsúfolt­ságát. Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter a Twitteren üzenve hangsú­lyozta, hogy az intézkedések nem je­lentenek amnesztiát, mivel a könnyí­tés előzetesen meghatározott kritériu­mokhoz van kötve. A tárcavezető el­mondta, hogy a lehetőség elsősorban azokat érinti, akik kevesebb mint két­éves elzárást kaptak, de azok az elítél­tek is kérelmezhetik feltételes szaba­don bocsátásukat, akik büntetésüknek már több mint a felét leülték. A rende­letben foglaltak azonban nem vonat­koznak a 2016. július elsejét követően történt törvénysértések, valamint az erőszakos és állam elleni bűncselek­mények elkövetőire. Bozdag elmondása szerint a mosta­ni tömeges szabadlábra helyezés csak az első lépcsőjét jelenti az új szabályo­zásnak. Az igazságügyi miniszter re­ményét fejezte ki, hogy az intézkedé­sek kedvező eredményeket hoznak az elítéltek és családjaik, valamint a török nép és az ország szempontjából is. Az első szabadon bocsátások már tegnap megkezdődtek, és a következő napok­ban vélhetően a kívánt szint alá csök­kentik majd a fogvatartottak számát. A rendeletet megelőzően több mint húsz­­százalékos túlterheltséggel működött a török büntetés-végrehajtási rendszer. Bár hivatalos források nem részle­tezték a bevezetett intézkedések okait, sokan úgy gondolják, hogy azért van szükség az üres helyekre, hogy a siker­telen államcsínykísérletet követően le­tartóztatott katonák, rendőrök és állami dolgozók ezreit megfelelő helyen tud­ják elzárni. Korábban számos amatőr videó látott napvilágot az interneten a sportcsarnokokban, embertelen körül­mények között fogva tartott férfiakról. A több mint egy hónapja tartó tisz­togatás továbbra sem mérséklődik Tö­rökországban. A tegnap közzétett ren­deletekben szereplő egyik intézkedés értelmében több mint kétezer rendőrt váltottak le posztjáról. Ankara a mi­nap szintén beszüntette az elektroni­kus megfigyeléssel foglalkozó szerv, a Telekommunikációs és Kommuniká­ciós Igazgatóság (TIB) működését is. Az államcsínykísérlet után letartóztatottak ezreit zárják rács mögé . Fotó: Reuters Új tanácsadók bevonásával növelné népszerűségét Átszervezte stábját Trump Az utóbbi két hét stabilan kedvezőtlen közvélemény-kutatási ada­tai miatt Donald Trump újabb átalakításra kényszerült kampány­csapatát illetően. Bakodi Új menedzsert és vezérigazgatót neve­zett ki a minap Donald Trump, a Re­publikánus Párt elnökjelöltje kampá­nya élére, mivel a korábbi vezetéssel au­gusztus eleje óta képtelen volt megfor­dítani a népszerűségével kapcsolatos negatív trendeket. A kampány frissen beiktatott operatív vezetőjét, Stephen Bannont a Breitbart News nevű konzer­vatív, a politikai elittel szemben igen­csak kritikus hírportáltól szerződtet­te a milliárdos. A Bloomberg hírügy­nökség honlapján még tavaly október­ben közzétett tudósításban a férfit az egyik legveszélyesebb politikai tanács­adónak nevezték. Az írás hosszan tag­lalja Bannon munkásságát, kiemelve a washingtoni pártvezetőkkel szem­ben táplált mély ellenérzéseit, amely egy viszonylag széles választói réteg szemében pozitívum lehet, ugyanak­kor be is határolhatja a kampány moz­gásterét. Donald Trump azonban bízik a frissítésben, az AP amerikai hírügy­nökségnek nyilatkozva igazi bajnokok­nak nevezte új munkatársait. Szakértők emlékeztettek, hogy két hónap alatt ez már a második átszer­vezés a legszűkebb stáb tekintetében. Sajtóértesülések szerint viszont az át­alakításoknak még koránt sincs vége. A következő napokban újabb személy­­cserék jöhetnek a kampányapparátus alacsonyabb szintjein is. A vérfrissítés­re nemcsak a veszélybe került győzel­mi esélyek miatt van szükség, hanem azért is, mert Trump egyik legfőbb po­litikai bizalmasa, a kampányt névleg továbbra is vezető Paul Manafort ko­moly politikai támadások kereszttüzé­be került orosz kapcsolatai és vélelme­zett korrupciós ügyei miatt. Ez pedig súlyos kihatással lehetne a kampány­ra hosszabb távon is, amit a milliárdos csapata nem engedhet meg, ugyanis az amerikai szavazók kevesebb mint három hónap múlva a szavazóurnák­hoz járulnak. A legfrissebb felmérések alapján Hil­lary Clinton országos szinten maga­biztosan, 6 százalékot is meghaladó előnnyel vezet Trump előtt. A válasz­tás szempontjából kritikusnak ítélt ál­lamok többsége szintén az egykori first lady felé hajlik. Két hónap alatt már másodszor változtat kampányán az elnökjelölt Fotó: Reuters 2016. augusztus 18., csütörtök Román vétó Szerbia uniós csatlakozására? Magyar Idők Traian Basescu volt román elnök sze­rint Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország nem tartja tiszteletben azt a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást, amely a szerbiai román kisebbség jogait biz­tosítja - idézi az MTI az Agerpres ro­mán hírügynökséget. A volt államfő a székelyföldi maroshévízi ortodox ko­lostorban megrendezett nyári egye­tem keretében fejtette ki véleményét a kisebbségi kérdésekről. Basescu arra a kétoldalú megállapodásra utalt, ame­lyet 2012 márciusában Brüsszelben ír­tak alá a két ország képviselői. Romá­nia akkor a román kisebbség jogainak tiszteletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását. Bukarest korábban azt sérelmezte, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völ­­gyi román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendel­keznek. Belgrád ezt a közösséget vlach kisebbségnek tekinti, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaság­ban élő bánáti román kisebbség tagjai. A népcsoport lélekszámát negyedmil­lióra becsülik, a 2012-es szerbiai nép­­számláláson azonban csak 35 330-an vallották magukat vlachnak, és 29 332-en románnak. A timoki románok sérel­mezték, hogy Bukarest nem kéri szá­mon kellő határozottsággal a 2012-es kisebbségi megállapodás betartását. Traian Basescu volt államfő jelenleg a szimpatizánsaiból alakult jobboldali Népi Mozgalmat (PMP) vezeti, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások sze­rint a választók 6-8 százalékának a tá­mogatását tudhatja magáénak.

Next