Magyar Idők, 2017. április (3. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

4 BELFÖLD Állami pluszpénzek szabadidősportra Hárommilliárd forintos pályáza­ti felhívást tett közzé a szabad­idősport támogatására az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma. A pályázati felhívás célja, hogy la­kossági, szabadidősport-esemé­nyek, egészségfejlesztő testmoz­gásprogramok jöjjenek létre - mondta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár pénteki sajtó­­tájékoztatóján. A sportállamtit­kár kifejtette, a kormány szándé­ka szerint olyan projektek nyer­hetnek támogatást, amelyek elő­segítik az egészséges életveze­tést fókuszba helyező társadal­mi szemléletváltást, a szabad­idősport életvitelszerű és hosszú távú gyakorlására ösztönöznek és fejlesztik az egészséges életve­zetési kompetenciákat is. (MTI) Megújul a Lánchíd és a Váralagút 22,33 milliárd forint összkölt­séggel újul meg a tervek szerint a Lánchíd és a Váralagút, amelyek munkálatai nyáron kezdődhet­nek meg és 2019 végéig tarthat­nak majd - derült ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére be­nyújtott előterjesztésből. A tes­tület dönthet arról, hogy a re­konstrukciót a BKK Zrt. útján valósítja meg - írja az MTI. Mint a Budapest.hu oldalon közzétett javaslatban olvasható, a felújítást a híd nem megfelelő biztonságú teherbírása indokolja. A hídfel­újítással egy időben célszerű el­végezni a­ Váralagút rekonstruk­cióját is a teljes gépészeti rend­szerének felújításával egyetem­ben, továbbá korszerűsíteni kell az alagút szigetelését és belső bo­rítását is. (MTI) Megint támadják a paksi bővítést­ Környezetvédő szervezetek kifo­gásolják a Paks II beruházás te­lephely-engedélyezésének fo­lyamatát, és ismét hangsúlyoz­ták, hogy Magyarország számá­ra nem az atomerőmű-bővítés je­lenti a jövőt. Az Országos Atom­energia Hivatal (OAH) csütörtö­kön adta ki a Paks II telephelyen­gedélyét. Erre reagálva az Ener­giaklub közölte: a hatósági dön­téshozatali folyamat nem volt át­látható, és nem készültek függet­len ellenőrző vizsgálatok. A szer­vezet szerint a telephelyenge­dély-kérelmet megalapozó föld­tani kutatási program anyagai nyilvánosan nem hozzáférhetők, azok számadatainak és következ­tetéseinek független ellenőrzé­sére szinte nincs lehetőség. Az Energiaklub szeretett volna ügy­félként részt venni a folyamat­ban, de az OAH ezt elutasította. A Greenpeace Magyarország szerint hiába kapta meg a beru­házás a telephelyengedélyt, Paks II zsákutca, a jövő a meg­újuló energiaforrásoké. (MTI) Több mint 30 milliárd forintra lenne szükség a bérek felzárkóztatásához Április második felében sztrájk lesz a BKV-nál Munkabeszüntetésre készülnek áprilisban a BKV dolgozói, mivel sem a közlekedési vállalatnak, sem a fővárosnak nem áll rendelkezé­sére a szükséges 34 milliárd forint forrás. Az elmaradt bérfejlesztés azt eredményezheti, hogy a dol­gozók az állami közlekedési cé­gekhez mennek, a szolgáltatást pedig nem lesz, aki működtesse. Csejk Miklós-Nagy Kristóf Egy három- és egy ötnapos sztrájkot tartanak április második felében a BKV dolgozói, mert nem kapják meg azt a hároméves, 30 százalékos béremelést, amit az állami vállalatok munkatársai, így a közlekedési vállalat dolgozói ma már jóval alacsonyabb keresetért dol­goznak, mint az azonos munkakört be­töltő járművezetők például a Volán-tár­saságnál - mondta a Magyar Időknek Jáger István, a Liga Közlekedési Szak­­szervezetek Ágazati Szövetségének el­nöke. Kiemelte: a BKV önerőből nem képest bért emelni, ezért az állam se­gítségét kérik az érdekképviseletek. Mi­vel mindeddig nem kaptak megnyug­tató választ, ezért áprilisban munka­­beszüntetést tartanak a budapesti és agglomerációs közlekedést ellátó mun­kavállalók, a leállás minden közlekedé­si eszközt érint majd. A szakszervezeti vezető emlékeztetett: a bérek összecsú­­szása is komoly gondot jelent a BKV- nál, mivel az újonnan felvett dolgozók a szakmunkás-bérminimum 25 száza­lékos idei emelése miatt ugyanannyit kapnak, mint akik már régóta a válla­latnál dolgoznak. Jáger István hangsú­lyozta: mindez azt eredményezi, hogy a BKV-tól az állami vállalatokhoz, a MÁV-hoz vagy a Volánhoz mennek a munkavállalók az egyre magasabb fi­zetésekért. Emellett a BKV alvállalko­zói is készülnek a béremelésre, ráadá­sul a magánszektorban is jóval maga­sabbak a fizetések. Mindez oda vezet, hogy hiába van elegendő jármű, hiá­ba állnak rendelkezésre az üzemelte­téshez szükséges költségek, nem lesz, aki működtesse a szolgáltatást - tette hozzá a szakszervezeti vezető. Az érdekvédelmi szervezetek kép­viselői átadták a hivatalos sztrájkbeje­lentésről szóló dokumentumot a BKV Zrt.-nek, m miután a tegnapi kollektív munkaügyi vita megegyezés nélkül zárult.A törvényi rendelkezések sze­rint a sztrájk első napján 66 százalék szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól vi­szont csak a csúcsidőben kell tarta­ni az elégséges szolgáltatás mértékét, csúcsidőn kívül akár el sem indulhat­nak a járatok, ha napi átlagban teljesül a 66 százalékos szolgáltatási színvonal. A BKV közleményben azt írta, a sztrájkbejelentést tudomásul vették, és felhívták az érdekvédelmi képvisele­tek vezetőit, hogy a még elégséges szol­gáltatás biztosításáról szóló tárgyalá­sokat mihamarabb kezdjék meg. A cég kijelentette, hogy a szükséges béreme­lés végrehajtása mellett továbbra is el­kötelezett, és a továbbiakban is min­dent megtesz, hogy a sztrájk elkerül­hető legyen. Bár a BKV nem rendel­kezik elegendő tartalékkal a béreme­léshez, mindent elkövet annak érde­kében, hogy ezek a források rendelke­zésére álljanak, a tulajdonos Főváro­si Önkormányzat ezért a kormányhoz fordult - írták a közleményben. In­formációink szerint az ilyen mértékű béremelésigény 6,2 milliárd forintba kerülne a BKV esetében idén, és mi­vel három év alatt kérnek 30 százalé­kos béremelést, összesen 34 milliárd forintra lenne szüksége az igények ki­elégítéséhez. Lapunk úgy tudja, a Nemzetgazda­sági Minisztérium javaslatára a felek a Munkaügyi Tanácsadói és Vitaren­dező Szolgálaton keresztül rendezhe­tik vitás kérdésüket, a szolgáltatás az FKF Zrt.-nél is elejét vette a sztrájk­nak. Zemplényi Adrienne, a szolgálat egyik tagja lapunk kérdésére elmond­ta, bármelyik fél igénybe veheti a vita­rendező szolgálatot, a Közép-Magyar­­ország régióban a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségével. Amennyi­ben a tanácsadás kevésnek bizonyul, akkor a közvetítői szerep, adott eset­ben a békéltetés is a szolgálat felada­ta, a cél minden esetben az érdekviták feloldása, ezzel elősegítvén az egyezsé­get, azonban a munkabeszüntetést a békéltetés közben is megtarthatják. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: cél­juk, hogy az ilyen drasztikus nyomás­­gyakorlásig ne jusson el egyik fél sem. A hónap utolsó két hetében előbb három, aztán öt napra állítanák le a tömegközlekedést Budapesten Fotó: Bach Máté Török támogatással újul meg Gül Baba türbéje Baranyai Gábor Gül Baba türbéje felújításához több mint hárommillió euróval - mintegy 930 millió forinttal - járul hozzá Törökor­szág - tájékoztatta lapunkat a II. kerü­leti önkormányzat. A beruházás költ­ségmegosztásáról szóló megállapodást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Szivek Norbert, vala­mint a Török Együttműködési és Ko­ordinációs Ügynökség (TIKA) igazga­tóhelyettese, Birol Cetin csütörtökön írta alá Budapesten. A szerződés alap­ján a magyar és a török állam közösen fizeti Buda egyik meghatározó részé­nek megújulását. Láng Zsolt, a II. ke­rület polgármestere az együttműködés aláírásakor kiemelte: Gül Baba türbé­je amellett, hogy ismét méltó és szép emlékhely lesz, új közösségi térként is szolgálhat a környékbelieknek. A be­ruházásban a kerületi önkormányzat­tal együttműködésben megújul három környező utca, közöttük a Gül Baba utca is. Az építmény tágabb környe­zetében elhelyezkedő, mindenki által látogatható közpark új padokat, dísz­kutat és közvilágítást kap. Kialakíta­nak egy új zöld területet, egy egyedül­álló függőkertet is, amelyben lépcső­zetesen követik egymást az örökzöl­dek és a virágos növények. Az emlék­hely körüli lépcsők és parkolóhelyek is megújulnak. A muszlimok legészakabbra és egy­ben legnyugatabbra található szent he­lyét legutóbb húsz évvel ezelőtt reno­válták, de a nem megfelelő anyaghasz­nálat miatt az épületegyüttes állapo­ta leromlott. Gül Baba a feltételezé­sek szerint a janicsárokat nevelő, ta­nító dervisként Nagy Szulejmán uta­sítására érkezett Budára, hogy itt isko­lát nyisson. A dervis 1541. szeptember 2-án halt meg. Sírja fölé 1543 és 1548 között türbét emeltek. Már az 1699. január 26-i karlócai békében a török tárgyalók egyik feltétele az volt, hogy Gül Baba síremlékének fenn kell ma­radnia. Az épület 1914-től pedig mű­emlékként van nyilvántartva. A műemlék épület a rekonstrukció után közösségi tér is lesz 2017. április 1., szombat Fél évet késik a Magyar Zene Háza építése Magyar Idők A közbeszerzési pályázat eredményte­lensége miatt fél évvel csúszik a Magyar Zene Házának kivitelezése — mond­ta el a Városliget Zrt. műszaki igazga­tója. Sághi Attila úgy fogalmazott: az öt pályázó építőipari cég jelentősen, milliárdos léptékben magasabb áraján­latot jelölt meg pályázatában, mint a megrendelő által tervezett összeg. A közbeszerzési pályázat új fordulójára a látvány terén nem, de a részletmegol­dásokban változások várhatók - tette hozzá. Sághi szerint úgy tűnik, a piac kissé „megijedt” a japán Fudzsimoto Szu tervének kivitelezésétől, amelyben Magyarországon még soha nem épített szerkezetek szerepelnek. Nehezíthet­te a pályázók helyzetét, hogy az épí­tőipari konjunktúra miatt a vállalatok egymás elől próbálják az alvállalkozó­kat, mestereket elcsábítani. A Magyar Zene Házának építése a csúszás miatt tehát az év második fe­lében kezdődhet. Az új Néprajzi Mú­zeum, a Városligeti Színház és a 800 férőhelyes mélygarázs, valamint az ide tervezett biciklisparadicsom építése vi­szont az ígértnél korábban, még idén ősszel elindulhat.

Next