Magyar Idők, 2017. április (3. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
4 BELFÖLD Állami pluszpénzek szabadidősportra Hárommilliárd forintos pályázati felhívást tett közzé a szabadidősport támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A pályázati felhívás célja, hogy lakossági, szabadidősport-események, egészségfejlesztő testmozgásprogramok jöjjenek létre - mondta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján. A sportállamtitkár kifejtette, a kormány szándéka szerint olyan projektek nyerhetnek támogatást, amelyek elősegítik az egészséges életvezetést fókuszba helyező társadalmi szemléletváltást, a szabadidősport életvitelszerű és hosszú távú gyakorlására ösztönöznek és fejlesztik az egészséges életvezetési kompetenciákat is. (MTI) Megújul a Lánchíd és a Váralagút 22,33 milliárd forint összköltséggel újul meg a tervek szerint a Lánchíd és a Váralagút, amelyek munkálatai nyáron kezdődhetnek meg és 2019 végéig tarthatnak majd - derült ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére benyújtott előterjesztésből. A testület dönthet arról, hogy a rekonstrukciót a BKK Zrt. útján valósítja meg - írja az MTI. Mint a Budapest.hu oldalon közzétett javaslatban olvasható, a felújítást a híd nem megfelelő biztonságú teherbírása indokolja. A hídfelújítással egy időben célszerű elvégezni a Váralagút rekonstrukcióját is a teljes gépészeti rendszerének felújításával egyetemben, továbbá korszerűsíteni kell az alagút szigetelését és belső borítását is. (MTI) Megint támadják a paksi bővítést Környezetvédő szervezetek kifogásolják a Paks II beruházás telephely-engedélyezésének folyamatát, és ismét hangsúlyozták, hogy Magyarország számára nem az atomerőmű-bővítés jelenti a jövőt. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) csütörtökön adta ki a Paks II telephelyengedélyét. Erre reagálva az Energiaklub közölte: a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok. A szervezet szerint a telephelyengedély-kérelmet megalapozó földtani kutatási program anyagai nyilvánosan nem hozzáférhetők, azok számadatainak és következtetéseinek független ellenőrzésére szinte nincs lehetőség. Az Energiaklub szeretett volna ügyfélként részt venni a folyamatban, de az OAH ezt elutasította. A Greenpeace Magyarország szerint hiába kapta meg a beruházás a telephelyengedélyt, Paks II zsákutca, a jövő a megújuló energiaforrásoké. (MTI) Több mint 30 milliárd forintra lenne szükség a bérek felzárkóztatásához Április második felében sztrájk lesz a BKV-nál Munkabeszüntetésre készülnek áprilisban a BKV dolgozói, mivel sem a közlekedési vállalatnak, sem a fővárosnak nem áll rendelkezésére a szükséges 34 milliárd forint forrás. Az elmaradt bérfejlesztés azt eredményezheti, hogy a dolgozók az állami közlekedési cégekhez mennek, a szolgáltatást pedig nem lesz, aki működtesse. Csejk Miklós-Nagy Kristóf Egy három- és egy ötnapos sztrájkot tartanak április második felében a BKV dolgozói, mert nem kapják meg azt a hároméves, 30 százalékos béremelést, amit az állami vállalatok munkatársai, így a közlekedési vállalat dolgozói ma már jóval alacsonyabb keresetért dolgoznak, mint az azonos munkakört betöltő járművezetők például a Volán-társaságnál - mondta a Magyar Időknek Jáger István, a Liga Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetségének elnöke. Kiemelte: a BKV önerőből nem képest bért emelni, ezért az állam segítségét kérik az érdekképviseletek. Mivel mindeddig nem kaptak megnyugtató választ, ezért áprilisban munkabeszüntetést tartanak a budapesti és agglomerációs közlekedést ellátó munkavállalók, a leállás minden közlekedési eszközt érint majd. A szakszervezeti vezető emlékeztetett: a bérek összecsúszása is komoly gondot jelent a BKV- nál, mivel az újonnan felvett dolgozók a szakmunkás-bérminimum 25 százalékos idei emelése miatt ugyanannyit kapnak, mint akik már régóta a vállalatnál dolgoznak. Jáger István hangsúlyozta: mindez azt eredményezi, hogy a BKV-tól az állami vállalatokhoz, a MÁV-hoz vagy a Volánhoz mennek a munkavállalók az egyre magasabb fizetésekért. Emellett a BKV alvállalkozói is készülnek a béremelésre, ráadásul a magánszektorban is jóval magasabbak a fizetések. Mindez oda vezet, hogy hiába van elegendő jármű, hiába állnak rendelkezésre az üzemeltetéshez szükséges költségek, nem lesz, aki működtesse a szolgáltatást - tette hozzá a szakszervezeti vezető. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői átadták a hivatalos sztrájkbejelentésről szóló dokumentumot a BKV Zrt.-nek, m miután a tegnapi kollektív munkaügyi vita megegyezés nélkül zárult.A törvényi rendelkezések szerint a sztrájk első napján 66 százalék szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól viszont csak a csúcsidőben kell tartani az elégséges szolgáltatás mértékét, csúcsidőn kívül akár el sem indulhatnak a járatok, ha napi átlagban teljesül a 66 százalékos szolgáltatási színvonal. A BKV közleményben azt írta, a sztrájkbejelentést tudomásul vették, és felhívták az érdekvédelmi képviseletek vezetőit, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosításáról szóló tárgyalásokat mihamarabb kezdjék meg. A cég kijelentette, hogy a szükséges béremelés végrehajtása mellett továbbra is elkötelezett, és a továbbiakban is mindent megtesz, hogy a sztrájk elkerülhető legyen. Bár a BKV nem rendelkezik elegendő tartalékkal a béremeléshez, mindent elkövet annak érdekében, hogy ezek a források rendelkezésére álljanak, a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezért a kormányhoz fordult - írták a közleményben. Információink szerint az ilyen mértékű béremelésigény 6,2 milliárd forintba kerülne a BKV esetében idén, és mivel három év alatt kérnek 30 százalékos béremelést, összesen 34 milliárd forintra lenne szüksége az igények kielégítéséhez. Lapunk úgy tudja, a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára a felek a Munkaügyi Tanácsadói és Vitarendező Szolgálaton keresztül rendezhetik vitás kérdésüket, a szolgáltatás az FKF Zrt.-nél is elejét vette a sztrájknak. Zemplényi Adrienne, a szolgálat egyik tagja lapunk kérdésére elmondta, bármelyik fél igénybe veheti a vitarendező szolgálatot, a Közép-Magyarország régióban a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségével. Amennyiben a tanácsadás kevésnek bizonyul, akkor a közvetítői szerep, adott esetben a békéltetés is a szolgálat feladata, a cél minden esetben az érdekviták feloldása, ezzel elősegítvén az egyezséget, azonban a munkabeszüntetést a békéltetés közben is megtarthatják. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: céljuk, hogy az ilyen drasztikus nyomásgyakorlásig ne jusson el egyik fél sem. A hónap utolsó két hetében előbb három, aztán öt napra állítanák le a tömegközlekedést Budapesten Fotó: Bach Máté Török támogatással újul meg Gül Baba türbéje Baranyai Gábor Gül Baba türbéje felújításához több mint hárommillió euróval - mintegy 930 millió forinttal - járul hozzá Törökország - tájékoztatta lapunkat a II. kerületi önkormányzat. A beruházás költségmegosztásáról szóló megállapodást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Szivek Norbert, valamint a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) igazgatóhelyettese, Birol Cetin csütörtökön írta alá Budapesten. A szerződés alapján a magyar és a török állam közösen fizeti Buda egyik meghatározó részének megújulását. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere az együttműködés aláírásakor kiemelte: Gül Baba türbéje amellett, hogy ismét méltó és szép emlékhely lesz, új közösségi térként is szolgálhat a környékbelieknek. A beruházásban a kerületi önkormányzattal együttműködésben megújul három környező utca, közöttük a Gül Baba utca is. Az építmény tágabb környezetében elhelyezkedő, mindenki által látogatható közpark új padokat, díszkutat és közvilágítást kap. Kialakítanak egy új zöld területet, egy egyedülálló függőkertet is, amelyben lépcsőzetesen követik egymást az örökzöldek és a virágos növények. Az emlékhely körüli lépcsők és parkolóhelyek is megújulnak. A muszlimok legészakabbra és egyben legnyugatabbra található szent helyét legutóbb húsz évvel ezelőtt renoválták, de a nem megfelelő anyaghasználat miatt az épületegyüttes állapota leromlott. Gül Baba a feltételezések szerint a janicsárokat nevelő, tanító dervisként Nagy Szulejmán utasítására érkezett Budára, hogy itt iskolát nyisson. A dervis 1541. szeptember 2-án halt meg. Sírja fölé 1543 és 1548 között türbét emeltek. Már az 1699. január 26-i karlócai békében a török tárgyalók egyik feltétele az volt, hogy Gül Baba síremlékének fenn kell maradnia. Az épület 1914-től pedig műemlékként van nyilvántartva. A műemlék épület a rekonstrukció után közösségi tér is lesz 2017. április 1., szombat Fél évet késik a Magyar Zene Háza építése Magyar Idők A közbeszerzési pályázat eredménytelensége miatt fél évvel csúszik a Magyar Zene Házának kivitelezése — mondta el a Városliget Zrt. műszaki igazgatója. Sághi Attila úgy fogalmazott: az öt pályázó építőipari cég jelentősen, milliárdos léptékben magasabb árajánlatot jelölt meg pályázatában, mint a megrendelő által tervezett összeg. A közbeszerzési pályázat új fordulójára a látvány terén nem, de a részletmegoldásokban változások várhatók - tette hozzá. Sághi szerint úgy tűnik, a piac kissé „megijedt” a japán Fudzsimoto Szu tervének kivitelezésétől, amelyben Magyarországon még soha nem épített szerkezetek szerepelnek. Nehezíthette a pályázók helyzetét, hogy az építőipari konjunktúra miatt a vállalatok egymás elől próbálják az alvállalkozókat, mestereket elcsábítani. A Magyar Zene Házának építése a csúszás miatt tehát az év második felében kezdődhet. Az új Néprajzi Múzeum, a Városligeti Színház és a 800 férőhelyes mélygarázs, valamint az ide tervezett biciklisparadicsom építése viszont az ígértnél korábban, még idén ősszel elindulhat.