Magyar Idők, 2017. június (3. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-01 / 126. szám
www.magyaridok.hu Nem találták megalapozatlannak Ahmed H. ítéletét Befolyásolhatatlan kívülről a terrorper Terrorcselekménynek minősül-e az a magatartás, amelyet a röszkei határállomásnál, két évvel ezelőtt tanúsított Ahmed H., a megafonos migránsként emlegetett szír férfi? Lényegében ezt vizsgálja a június 15-i tárgyaláson a bűnügyben eljáró Szegedi Ítélőtábla fellebbviteli tanácsa. Az ügyész az első fokon kiszabott tíz év szabadságvesztés súlyosbítását kérte, a védő és a vádlott felmentésért fellebbezett. A tábla elnöke lapunknak elmondta: semmilyen külső tényező nem befolyásolhatja az ítélkező munkát. Kulcsár Anna Mindenki azt mond, amit akar, olyan állásfoglalást tesz közzé, amilyet jónak lát, az ítélkező munkát azonban külső tényezők nem befolyásolhatják - így nyilatkozott lapunknak Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, egyben a bíróság szóvivője. Az elnököt annak kapcsán kérdeztük meg, hogy az Európai Parlament május 17-i állásfoglalása kifogásokat emelt Ahmed H. szír állampolgár büntetőeljárása kapcsán. Az ügyet másodfokon június 15-én tárgyalja a Szegedi Ítélőtábla büntetőtanácsa. A bírósági vezetőtől arról érdeklődtünk: nem találja-e különösnek, hogy az európai állásfoglalás épp az ügy jogerős eldöntése előtt látott napvilágot. Harangozó Attila arra mutatott rá: a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el, a jogi helyzetet ítélik meg. Konkrétan arról határoznak, terrorcselekménynek minősül-e az a magatartás, amelyet két évvel ezelőtt Ahmed H. tanúsított a röszkei határállomáson. Az elsőfokú bíróság - a Szegedi Törvényszék - tavaly úgy döntött: a röszkei megmozdulás célja az volt, hogy az állami hatóságokat rákényszerítsék a határ megnyitására, a jelen lévő több száz migráns ugyanis Szerbiából szeretett volna átjutni Magyarország területére. Az elnök elmondta: az elsőfokú ítélet részletesen leírja, milyen események zajlottak annak idején több órán át, hogyan történt például az üveg- és a kődobálás s a megafon használata. Az ítélet Ahmed H. közreműködését részben terrorcselekménynek, részben pedig a határzár tiltott átlépésének minősítette. Harangozó Attila közlése szerint sem az ügyész, sem a védő nem találta megalapozatlannak az ítéletet, s nem indítványozta a hatályon kívül helyezését. Az ügyvéd a jogi minősítést kifogásolta, és felmentést kért. A vád képviselője pedig úgy látta, Ahmed H. elkövette a terrorcselekményt, büntetése azonban enyhe, mert a tíztől húsz évig, esetleg életfogytig terjedő büntetési tétel középarányosát, a 17,5 évet sem éri el. Az ügyész emiatt súlyosbításért fellebbezett. Kérdésünkre a táblaelnök kifejtette: Magyarországon a hasonló ügyekben további jogorvoslati lehetőség is van. Ha ugyanis a másodfokú bíróság a bűnösségről másként döntene, mint az első fok, harmadfokon a Kúrián folytatódna az eljárás. Amennyiben a bűnösségről az első- és a másodfokú bíróság azonos álláspontot foglal el, rendkívüli perorvoslat keretében az ügyész és a védő a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérheti a Kúriától. Hozzátartozik mindehhez, hogy a büntetőeljárás befejeztével az érintettek még panaszt nyújthatnak be az Alkotmánybírósághoz. Ismert továbbá, hogy emberi jogi kérdésekben a hazai lehetőségek kimerítése után a strasbourgi bíróság ítélkezhet. A kődobáló büntetését túl enyhének tartja az ügyészség Fotó: Kurucz Árpád NEM MŰKÖDIK AZ UNIÓS HATÁRELLENŐRZÉSI SZISZTÉMA A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése szerint a potenciális terroristák kiszűrésére létrehozott, április 7-e óta hatályos szisztematikus határellenőrzési rendszer túlzott terhet ró a hatóságokra és jelentős torlódásokat okoz a határon, több helyen emiatt ideiglenesen fel is kellett függeszteni. A rendszer előírásai szerint ugyanis a schengeni határon az uniós állampolgárok ki- és belépéseit is regisztrálni kell, valamint a harmadik országból érkezők adatait és az unión belüli mozgását is részletesebben kell ellenőrizni. A tanulmány viszont rámutat: a szélsőségesek, terroristák kiszűrésére nem ez a megfelelő eszköz, hanem a célzott ellenőrzések, az intézményközi információcsere, valamint a jogi és fizikai kettős határzár. (MI) Dömötör Csaba:- Az eredmény Botka Lászlót is kötelezi Rekordot hozó konzultáció Folytatás az 1. oldalról - A korábbi konzultációkból fontos kormányzati döntések és alapelvek következtek, ilyen volt a segély helyett munka elve, a járulékcsökkentések vagy éppen a rezsicsökkentés - sorolta az államtitkár. Emlékeztetett arra is: az illegális bevándorlás elleni erős kormányzati fellépést is egy nemzeti konzultáció alapozta meg két évvel ezelőtt. Dömötör Csaba szerint súlya van annak is, hogy az 1,68 milliós részvételi szám mintegy négyszázezerrel több, mint ahányan a baloldali pártokra szavaztak 2014-ben, és csaknem hétszázezerrel több, mint amennyien a Jobbikra. Jelezte: a kormány arra számít, hogy az állampolgárok „óriási többsége” áll majd ki a kabinet politikája mellett. - Szeretnénk továbbra is fellépni az illegális bevándorlás ellen, továbbá magyar kézben tartani az adók, a bérek és rezsi meghatározását - hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba, hozzátéve: hosszan tartó vitákra számítanak ezekben a kérdésekben, ezért is van súlya a mostani konzultációban való részvételnek és az eredményeknek. Az államtitkár hangsúlyozta: a konzultáció eredménye minden magyar politikai szereplőt kötelez majd, így a „Brüsszelben turnézó Botka Lászlót, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét is”. Dömötör Csaba kérdésre válaszolva elmondta: terveik szerint még ebben a ciklusban lesz egy beszámoló a parlamentben az eredményekről, amelyek feldolgozása a következő hetekben, és „remélhetőleg minél hamarabb lezajlik”. Annak kapcsán, hogy Brüsszelt milyen formában tájékoztatják majd, a politikus kiemelte: a kérdőívben is szereplő témák már a következő hetekben napirendre kerülnek Brüsszelben a különböző munkacsoportüléseken, így a kormány már ezeken képviselni tudja a konzultációból fakadó álláspontját. BELFÖLD 3 A HELYZET Ecce homo „Látván azt, hogy hamarosan a legsúlyosabb követeléssel kell az emberiség színe elé lépnem, mellyel valaha is szembe kellett néznie, elengedhetetlennek tartom elmondani, ki vagyok én.” (Nietzsche: Ecce homo) A televízió, ahol dolgozom, megkereste a CBS televíziós csatornát, amely 1998. december 20-án hosszú interjút sugárzott Soros Györggyel. A tévé, ahol dolgozom, meg akarta vásárolni ennek az interjúnak négy percét. Mindössze négy percet. Hogy levetíthessük a nézőinknek. Hosszú tárgyalások, egyeztetések következtek, a legapróbb részleteket is akkurátusan meg kellett beszélni, és a CBS televíziós csatorna valami felfoghatatlan összeget kért azért a négy percért. De a tévé, ahol dolgozom, elfogadta az ajánlatot, és elkészült a szerződés. Aztán az aláírás előtti estén a CBS csatorna illetékese, akivel hosszan, minden apró részletre kiterjedően megállapodtunk, küldött egy e-mailt. Az e-mailben az állt, hogy mégsem írják alá a szerződést. „Internal causes” - vagyis „belső okok”. Ezt írták. Napnál világosabb, hogy a CBS televíziós csatorna birtokolja a világ legkülsőbb belső okait. És ez a külső ok, amelyet most éppen belső oknak becézgetnek, egyetlen telefonnal elintézi, hogy egy 1998-as interjú négy perce ne kerülhessen el egy magyar televíziós csatornához, horribilis összegért se, hiszen a külső ok a horribilis összeg többszörösét, akárhányszorosát is képes és hajlandó kifizetni, csak csend legyen. Most és itt elolvashatják, mi lett volna az a négy perc, ami elhangzott 1998-ban abban a beszélgetésben. Ez volt az: „Steve Kraft: Amikor a nácik 1944-ben elfoglalták Budapestet, Soros György apja sikeres ügyvéd volt. A Duna közepén fekvő szigeten éltek, és az apa szeretett komppal közlekedni a munkába. De mivel tudta, hogy a zsidók problémák előtt állnak, ezért úgy döntött, hogy felosztja a családját. Hamis okmányokat vásárolt a számukra, és megvesztegetett egy kormánytisztviselőt, hogy vegye magához a 14 éves Soros Györgyöt, és esküdjön meg róla, hogy ő a keresztfia. A túlélésnek azonban drága ára volt. Miközben magyar zsidók százezreit haláltáborokba szállították, Soros György álkeresztapjával együtt razziákon vett részt, amelyek során zsidó vagyonokat foglaltak le. Ezek a képek 1944-ből azt mutatják, mi történt Soros György barátaival és szomszédaival. - Ön egy magyar zsidó..., aki megmenekült a holokauszt elől azáltal, hogy kereszténynek adta ki magát. Soros György: - így van. - És látta, amint sokakat a haláltáborokba szállítanak. - Igen, 14 éves voltam. Elmondhatom, hogy akkor alakult ki a személyiségem. - Milyen tekintetben? - Olyan értelemben, hogy az embernek előre kell gondolkodnia, és meg kell érteni és előre kell érezni az eseményeket, amikor az embert fenyegetés éri. Ez a gonosz erős fenyegetése volt. Úgy értem, hogy nagyon személyes módon tapasztaltam meg a gonoszt. - Úgy tudom, hogy a védelmezőjével együtt járt-kelt, aki megesküdött, hogy ön az ő örökbe fogadott keresztfia. - Igen, igen. - Valójában együtt ment vele, és segített neki a zsidó vagyonok elkobzásában. - Igen. Ez így volt, igen. - Úgy tűnik nekem, mintha ez egy olyan megtapasztalás lenne, ami miatt sokan hosszú-hosszú éveken át pszichiáterhez kényszerülnének. Nem volt nehéz ez önnek? - Nem, egyáltalán nem. Egyáltalán nem. Talán gyerekként az ember nem látja az összefüggést. De ez nem okozott semmi, de semmi problémát. - Semmi bűntudatot nem érzett? - Nem. - Például olyat, hogy: „Zsidó vagyok és itt állok, látom, amint ezeket az embereket elviszik. Könnyen én is ott lehetnék. Ott kellene lennem.” Semmi ilyen nem volt? - Nos, természetesen ott lehettem volna a másik oldalon, vagy egyike lehettem volna azoknak, akiket elvisznek. De nincs értelme annak, hogy miért ne lettem volna ott, mert ez - nos, tulajdonképpen vicces módon - olyan, mint a pénzpiacokon. Ha én nem vagyok ott, akkor természetesen én nem csinálom meg, de mindenképpen elviszi helyettem valaki más. És akár ott voltam, akár nem, csak egy szemlélődő voltam, a vagyont tőlem függetlenül elvették. Ezért nem volt semmi szerepem abban, hogy azt a vagyont elvették. Ezért aztán nincs bűntudatom. - Vallásos? -Nem. - Hisz Istenben? - Nem.” Persze hogy nem. Hogyan is hihetne, aki ugyanebben az interjúban így beszél: „Nem érzem magam bűnösnek azért, mert érintett vagyok olyan erkölcstelen tevékenységben, amelynek semmi köze nincs a bűntudathoz. [...] Pénzt akarok csinálni, azért vagyok jelen a pénzpiacokon, és ezért én nem lehetek és nem is vagyok tekintettel semmilyen szociális következményre. [...] Egyetlen személyiségem van. Miután elkövetek egy erkölcstelen dolgot, az utána következő időszakban megpróbálok erkölcsösen cselekedni.” Igen, ez is világos beszéd. Mondtuk már, annak idején így s ezért vásárolták a gazdagok és hatalmasok a búcsúcédulákat, aztán ez ellen fellázadtak néhányan, és elindult világhódító útjára a reformáció. S vele a protestáns etika, amely talán szükségképpen torkollott az ilyenféle emberekbe. Soros Györgyökbe. Ecce homo. Semmi Jézus. Csak a tagadás. Csak a gátlástalanság. Csak a bűn. De közeleg a vég. BAYER ZSOLT