Magyar Idők, 2017. június (3. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-01 / 126. szám

www.magyaridok.hu Nem találták megalapozatlannak Ahmed H. ítéletét Befolyásolhatatlan kívülről a terrorper Terrorcselekménynek minősül-e az a magatartás, amelyet a röszkei határállomásnál, két évvel ezelőtt tanúsított Ahmed H., a megafo­­nos migránsként emlegetett szír férfi? Lényegében ezt vizsgálja a június 15-i tárgyaláson a bűnügy­ben eljáró Szegedi Ítélőtábla fel­­lebbviteli tanácsa. Az ügyész az első fokon kiszabott tíz év szabad­ságvesztés súlyosbítását kérte, a védő és a vádlott felmentésért fel­lebbezett. A tábla elnöke lapunk­nak elmondta: semmilyen külső tényező nem befolyásolhatja az ítélkező munkát. Kulcsár Anna Mindenki azt mond, amit akar, olyan állásfoglalást tesz közzé, amilyet jónak lát, az ítélkező munkát azonban külső té­nyezők nem befolyásolhatják - így nyi­latkozott lapunknak Harangozó Atti­la, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, egyben a bíróság szóvivője. Az elnököt annak kapcsán kérdeztük meg, hogy az Eu­rópai Parlament május 17-i állásfogla­lása kifogásokat emelt Ahmed H. szír állampolgár büntetőeljárása kapcsán. Az ügyet másodfokon június 15-én tár­gyalja a Szegedi Ítélőtábla büntetőtaná­csa. A bírósági vezetőtől arról érdeklőd­tünk: nem találja-e különösnek, hogy az európai állásfoglalás épp az ügy jog­erős eldöntése előtt látott napvilágot. Harangozó Attila arra mutatott rá: a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet el­len bejelentett fellebbezéseket bírálják el, a jogi helyzetet ítélik meg. Konkré­tan arról határoznak, terrorcselekmény­nek minősül-e az a magatartás, amelyet két évvel ezelőtt Ahmed H. tanúsított a röszkei határállomáson. Az elsőfokú bíróság - a Szegedi Törvényszék - ta­valy úgy döntött: a röszkei megmozdu­lás célja az volt, hogy az állami hatósá­gokat rákényszerítsék a határ megnyi­tására, a jelen lévő több száz migráns ugyanis Szerbiából szeretett volna át­jutni Magyarország területére. Az el­nök elmondta: az elsőfokú ítélet rész­letesen leírja, milyen események zajlot­tak annak idején több órán át, hogyan történt például az üveg- és a kődobálás s a megafon használata. Az ítélet Ah­med H. közreműködését részben ter­rorcselekménynek, részben pedig a ha­tárzár tiltott átlépésének minősítette. Harangozó Attila közlése szerint sem az ügyész, sem a védő nem találta megalapozatlannak az ítéletet, s nem indítványozta a hatályon kívül helye­zését. Az ügyvéd a jogi minősítést kifo­gásolta, és felmentést kért. A vád kép­viselője pedig úgy látta, Ahmed H. el­követte a terrorcselekményt, bünteté­se azonban enyhe, mert a tíztől húsz évig, esetleg életfogytig terjedő bün­tetési tétel középarányosát, a 17,5 évet sem éri el. Az ügyész emiatt súlyosbí­tásért fellebbezett. Kérdésünkre a táblaelnök kifejtet­te: Magyarországon a hasonló ügyek­ben további jogorvoslati lehetőség is van. Ha ugyanis a másodfokú bíróság a bűnösségről másként döntene, mint az első fok, harmadfokon a Kúrián foly­tatódna az eljárás. Amennyiben a bű­nösségről az első- és a másodfokú bíró­ság azonos álláspontot foglal el, rend­kívüli perorvoslat keretében az ügyész és a védő a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérheti a­ Kúriától. Hozzátartozik mind­ehhez, hogy a büntetőeljárás befejez­tével az érintettek még panaszt nyújt­hatnak be az Alkotmánybírósághoz. Is­mert továbbá, hogy emberi jogi kérdé­sekben a hazai lehetőségek kimerítése után a strasbourgi bíróság ítélkezhet. A kődobáló büntetését túl enyhének tartja az ügyészség Fotó: Kurucz Árpád NEM MŰKÖDIK AZ UNIÓS HATÁRELLENŐRZÉSI SZISZTÉMA A Mig­rációkutató Intézet legújabb elemzése szerint a potenciális terroristák kiszűrésére létrehozott, április 7-e óta hatályos szisztematikus határellen­őrzési rendszer túlzott terhet ró a hatóságokra és jelentős torlódásokat okoz a határon, több helyen emiatt ideiglenesen fel is kellett függeszteni. A rendszer előírásai szerint ugyanis a schengeni határon az uniós állam­polgárok ki- és belépéseit is regisztrálni kell, valamint a harmadik ország­ból érkezők adatait és az unión belüli mozgását is részletesebben kell el­lenőrizni. A tanulmány viszont rámutat: a szélsőségesek, terroristák kiszű­résére nem ez a megfelelő eszköz, hanem a célzott ellenőrzések, az intéz­ményközi információcsere, valamint a jogi és fizikai kettős határzár. (MI) Dömötör Csaba:- Az eredmény Botka Lászlót is kötelezi Rekordot hozó konzultáció Folytatás az 1. oldalról - A korábbi konzultációkból fontos kor­mányzati döntések és alapelvek követ­keztek, ilyen volt a segély helyett munka elve, a járulékcsökkentések vagy éppen a rezsicsökkentés - sorolta az állam­titkár. Emlékeztetett arra is: az illegá­lis bevándorlás elleni erős kormány­zati fellépést is egy nemzeti konzul­táció alapozta meg két évvel ezelőtt. Dömötör Csaba szerint súlya van annak is, hogy az 1,68 milliós részvéte­li szám mintegy négyszázezerrel több, mint ahányan a baloldali pártokra sza­vaztak 2014-ben, és csaknem hétszáz­ezerrel több, mint amennyien a Job­bikra. Jelezte: a kormány arra számít, hogy az állampolgárok „óriási többsé­ge” áll majd ki a kabinet politikája mel­lett. - Szeretnénk továbbra is fellépni az illegális bevándorlás ellen, továbbá magyar kézben tartani az adók, a bé­rek és rezsi meghatározását - hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba, hozzáté­ve: hosszan tartó vitákra számítanak ezekben a kérdésekben, ezért is van súlya a mostani konzultációban való részvételnek és az eredményeknek. Az államtitkár hangsúlyozta: a kon­zultáció eredménye minden magyar politikai szereplőt kötelez majd, így a „Brüsszelben turnézó Botka Lászlót, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét is”. Dömötör Csaba kérdésre válaszolva elmondta: terveik szerint még ebben a ciklusban lesz egy beszámoló a par­lamentben az eredményekről, amelyek feldolgozása a következő hetekben, és „remélhetőleg minél hamarabb lezaj­lik”. Annak kapcsán, hogy Brüsszelt milyen formában tájékoztatják majd, a politikus kiemelte: a kérdőívben is szereplő témák már a következő he­tekben napirendre kerülnek Brüsszel­ben a különböző munkacsoportülése­ken, így a kormány már ezeken kép­viselni tudja a konzultációból fakadó álláspontját. BELFÖLD 3 A HELYZET Ecce homo „Látván azt, hogy hamarosan a legsúlyosabb követeléssel kell az emberiség színe elé lépnem, mellyel valaha is szembe kellett néznie, elengedhetetlennek tartom elmondani, ki vagyok én.” (Nietzsche: Ecce homo) A televízió, ahol dolgozom, megkereste a CBS televíziós csatornát, amely­­ 1998. december 20-án hosszú interjút sugárzott Soros Györggyel. A tévé, ahol dolgozom, meg akarta vásárolni ennek az interjúnak négy percét. Mindössze négy percet. Hogy levetíthessük a nézőinknek. Hosszú tárgyalások, egyeztetések következtek, a legapróbb részlete­ket is akkurátusan meg kellett beszélni, és a CBS televíziós csatorna va­lami felfoghatatlan összeget kért azért a négy percért. De a tévé, ahol dol­gozom, elfogadta az ajánlatot, és elkészült a szerződés. Aztán az aláírás előtti estén a CBS csatorna illetékese, akivel hosszan, minden apró rész­letre kiterjedően megállapodtunk, küldött egy e-mailt. Az e-mailben az állt, hogy mégsem írják alá a szerződést. „Internal causes” - vagyis „belső okok”. Ezt írták. Napnál világosabb, hogy a CBS televíziós csatorna birto­kolja a világ legkülsőbb belső okait. És ez a külső ok, amelyet most éppen belső oknak becézgetnek, egyetlen telefonnal elintézi, hogy egy 1998-as interjú négy perce ne kerülhessen el egy magyar televíziós csatornához, horribilis összegért se, hiszen a külső ok a horribilis összeg többszörö­sét, akárhányszorosát is képes és hajlandó kifizetni, csak csend legyen. Most és itt elolvashatják, mi lett volna az a négy perc, ami elhangzott 1998-ban abban a beszélgetésben. Ez volt az: „Steve Kraft: Amikor a nácik 1944-ben elfoglalták Budapestet, Soros György apja sikeres ügyvéd volt. A Duna közepén fekvő szigeten éltek, és az apa szeretett komppal közle­kedni a munkába. De mivel tudta, hogy a zsidók problémák előtt állnak, ezért úgy döntött, hogy felosztja a családját. Hamis okmányokat vásárolt a számukra, és megvesztegetett egy kormánytisztviselőt, hogy vegye ma­gához a 14 éves Soros Györgyöt, és esküdjön meg róla, hogy ő a keresztfia. A túlélésnek azonban drága ára volt. Miközben magyar zsidók száz­ezreit haláltáborokba szállították, Soros György álkeresztapjával együtt razziákon vett részt, amelyek során zsidó vagyonokat foglaltak le. Ezek a képek 1944-ből azt mutatják, mi történt Soros György barátaival és szomszédaival. - Ön egy magyar zsidó..., aki megmenekült a holokauszt elől azáltal, hogy kereszténynek adta ki magát. Soros György: - így van. - És látta, amint sokakat a haláltáborokba szállítanak. - Igen, 14 éves voltam. Elmondhatom, hogy akkor alakult ki a sze­mélyiségem.­­ - Milyen tekintetben? - Olyan értelemben, hogy az embernek előre kell gondolkodnia, és meg kell érteni és előre kell érezni az eseményeket, amikor az embert fe­nyegetés éri. Ez a gonosz erős fenyegetése volt. Úgy értem, hogy nagyon személyes módon tapasztaltam meg a gonoszt. - Úgy tudom, hogy a védelmezőjével együtt járt-kelt, aki megeskü­dött, hogy ön az ő örökbe fogadott keresztfia. - Igen, igen. - Valójában együtt ment vele, és segített neki a zsidó vagyonok el­kobzásában. - Igen. Ez így volt, igen. - Úgy tűnik nekem, mintha ez egy olyan megtapasztalás lenne, ami miatt sokan hosszú-hosszú éveken át pszichiáterhez kényszerülnének. Nem volt nehéz ez önnek? - Nem, egyáltalán nem. Egyáltalán nem. Talán gyerekként az ember nem látja az összefüggést. De ez nem okozott semmi, de semmi problémát. - Semmi bűntudatot nem érzett? - Nem. - Például olyat, hogy: „Zsidó vagyok és itt állok, látom, amint ezeket az embereket elviszik. Könnyen én is ott lehetnék. Ott kellene lennem.” Semmi ilyen nem volt? - Nos, természetesen ott lehettem volna a másik oldalon, vagy egyike lehettem volna azoknak, akiket elvisznek. De nincs értelme annak, hogy miért ne lettem volna ott, mert ez - nos, tulajdonképpen vicces módon - olyan, mint a pénzpiacokon. Ha én nem vagyok ott, akkor természetesen én nem csinálom meg, de mindenképpen elviszi helyettem valaki más. És akár ott voltam, akár nem, csak egy szemlélődő voltam, a vagyont tő­lem függetlenül elvették. Ezért nem volt semmi szerepem abban, hogy azt a vagyont elvették. Ezért aztán nincs bűntudatom. - Vallásos? -Nem. - Hisz Istenben? - Nem.” Persze hogy nem. Hogyan is hihetne, aki ugyanebben az interjúban így beszél: „Nem érzem magam bűnösnek azért, mert érintett vagyok olyan erkölcstelen tevékenységben, amelynek semmi köze nincs a bűn­tudathoz. [...] Pénzt akarok csinálni, azért vagyok jelen a pénzpiacokon, és ezért én nem lehetek és nem is vagyok tekintettel semmilyen szociá­lis következményre. [...] Egyetlen személyiségem van. Miután elkövetek egy erkölcstelen dolgot, az utána következő időszakban megpróbálok er­kölcsösen cselekedni.” Igen, ez is világos beszéd. Mondtuk már, annak idején így s ezért vá­sárolták a gazdagok és hatalmasok a búcsúcédulákat, aztán ez ellen fel­lázadtak néhányan, és elindult világhódító útjára a reformáció. S vele a protestáns etika, amely talán szükségképpen torkollott az ilyenféle em­berekbe. Soros Györgyökbe. Ecce homo. Semmi Jézus. Csak a tagadás. Csak a gátlástalanság. Csak a bűn. De közeleg a vég. BAYER ZSOLT

Next