Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-02 / 205. szám
www.magyaridok.hu HÁBORÚ ÉS BÉKE Árnyékvilág Nógrádi György Néhány nappal ezelőtt a német közszolgálati televízió 1-es csatornája este, főműsoridőben 90 perces dokumentumfilmet vetített le, amely bemutatja a német hírszerzés (Bundesnachrichtendienst - BND) tevékenységét. A film térségeket is megjelenít, így kiemelt teret szentel Kurdisztánnak, Szíriának, Afganisztánnak, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak. Kurdisztánnál ismerteti, hogy a központban, Ibrilben ötfős német hírszerző közösség működik, hangjukat csak torzítással mutathatják be, és az arcuk nem kerülhet képernyőre. A német hírszerzés - a térségben szorosan együttműködve a nyugati szövetségesekkel, ezen belül elsősorban az amerikaiakkal - fő feladatának tekinti az Iszlám Állam megsemmisítését és a pesmergák (kurd harcosok) támogatását. A dokumentumfilm elemzi az Iszlám Állam új technológiáját, és bemutatja a kurd vezetés tagjait, akiknek fő problémája a fegyverhiány volt, és most minőségi technikát kérnek a hozzájuk látogató külföldi szövetséges politikusoktól. A BND figyeli az Iszlám Állam új technológiái közül főleg azokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a harci cselekményekhez. Ebben a tevékenységben közvetlen támogatást kapnak a harcok kurd résztvevőitől. Figyelemre méltó, hogy a harctereken az Iszlám Állam kötelékében megjelentek olyan harci járművek, amelyeket technika irányít, és nem sofőrök vezetnek. Irak kurd területein, Kurdisztánban mintegy kétmillió menekült tartózkodik, és - szemben Törökországgal - a térség sem az ENSZ-től, sem az Európai Uniótól nem kap számottevő támogatást. A BND megállapította, hogy a szíriai helyzetet félreértelmezték, nem látták előre, és Irakhoz és Líbiához hasonlóan néhány napos válságot vártak, gyors megoldást reméltek. Szíriában a német titkosszolgálat ott lévő tagjai képesek arra, hogy a Németországban menedékjogot kérő szíriaiakat a helyszínen gyorsan ellenőrizzék. A film egyik legfontosabb megállapítása, hogy az Iszlám Állam merényletei főleg Európában radikalizálják a muszlimokat, valamint a keresztény közösségeket. Ez azt jelenti, hogy a két közösség békés egymás mellett élése, esetleges sikeres integrációja szinte lehetetlenné vált. Afganisztánban a BND-nek négy bázisa van, és Szíriához hasonlóan képes arra, hogy a Németországban politikai menedékjogot kérő afgánokat ellenőrizze. Oroszországról a dokumentumfilm megállapította, hogy a német hírszerzés célja Putyinnak és szűk környezetének a megismerése. Az orosz elit több mint ötven százaléka a német hírszerzés információja szerint a titkosszolgálatokból érkezik. Az Egyesült Államok Németország legfontosabb szövetségese, ugyanakkor az, hogy az NSA munkatársa, Snowden megszökött, és rengeteg államtitkot vitt magával, nemcsak az USA-t, de a német politikai és titkosszolgálati elitet is kínos helyzetbe hozta. Egyértelművé vált, hogy Merkelt az amerikaiak nemcsak lehallgatták, hanem folyamatosan lehallgatták, és az elképzelés, amely a németekben élt az ország biztonságpolitikai és hírszerzési függetlenségéről, csupán illúzió. Írásos megállapodás 2002 óta van az amerikai és a német hírszerzés együttműködéséről, de a valóságban ezt a megállapodást 2001. szeptember 11-e előtt kötötték, máshogy fogalmazva: az USA-t ért terrortámadás előtt már kész volt az egyezmény a két fél hírszerzési együttműködéséről. A filmben a szakértők büszkén megemlítették, hogy a német szolgálat az egyetlen a világon, amely parlamenti ellenőrzés alatt áll. Ugyanakkor, véleményem szerint, a nyugati világ valamennyi titkosszolgálata parlamenti ellenőrzés alatt áll, a kérdés csupán az, hogy ez az ellenőrzés milyen mértékben lehetséges. Amíg a német titkosszolgálat központjában, Berlinben négyezer ember dolgozik, addig csak az NSA központjában 40 ezer fő van. És az NSA a másfél tucat amerikai szolgálatból csupán az egyik. A német hírszerzés havonta 300 nagyobb öszszefoglaló jelentést és 900 konkrét ügy kapcsán elemzést készít a politika számára. A hírszerzés központja évtizedekig a bajorországi Pullachban volt, jelenleg is működik ott néhány részleg. A hidegháború korában az amerikaiak rendelkezésére álló információ 80 százalékban hírszerzésből, míg 20 százaléka hivatalos kapcsolatok útján származott. A jelenlegi helyzetben ez fordítva van. Az USA a szövetségeseitől a szükséges információk 80 százalékát hivatalosan megkapja, de 20 százalék továbbra is ügynöki hírszerzés révén szerezhető be. Ez egyben azt jelenti, hogy a legbarátibb szövetségesekkel kapcsolatban is folyik hírszerzés, és mindenki mindenkivel szemben ugyanezt teszi. A németek - és ezt a dokumentumfilm külön kiemeli - hírszerzést folytatnak saját szövetségeseikkel szemben is, rendszeresen lehallgatták az amerikai külügyminisztert, Clinton asszonyt, az ENSZ korábbi főtitkárát, Kofi Annant, de ugyanígy lehallgatták legfontosabb európai szövetségesük, Franciaország külügyminiszterét is. A német hírszerzés éves költségvetése több mint 500 millió euró. A BND-nek 450 külföldi hírszerzéssel van rendszeres kapcsolata, és 80 német nagykövetségen van saját központja. A film külön kiemeli, hogy a német hírszerzés óvott Kadhafi megbuktatásától, de a világpolitika meghatározó vezetői más döntést hoztak. A líbiai diktátornak buknia kellett, mivel bejelentette, hogy az akkori francia köztársasági elnök, Sarkozy választási kampányát ő fizette. Megjegyzem, a Líbia ellen vívott háború során a francia repülőgépek előbb szálltak fel bombázni, mint ahogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozta határozatát a fellépésről. Az országban azóta sincs béke, a szárazföld és a tengerpart, Bengázi és Tripoli szemben állnak egymással, a törzsek marakodnak, és Líbia hiába gazdag jó minőségű kőolajban, még abban sem tudnak megállapodni, hogy milyen kormány legyen. Az Iszlám Állam ellenőrzi a tengerpart mintegy 200- 250 kilométeres szakaszát, ezzel a kőolajexport és az emberkereskedelem jelentős részét. A jelenlegi kormány nyilván rövid időn belül bukni fog. Másik kormányt ismer el a Nyugat, és egy harmadikat az Afrikai Unió és Oroszország. Kadhafinak igaza volt, amikor azt mondta, hogy ha engem megdöntötök, senki sem fogja megállítani a migránsokat. Az államfőt meggyilkolták, és a migránsok százezrei és milliói jönnek döntően Fekete-Afrikából, de az arab világból és Ázsia egyéb országaiból is Líbián keresztül Európába, elsősorban Olaszországba. A film kiválóan foglalja össze és elemzi a német hírszerzés kiemelt területeit, Szíriát, a kurd térséget, Líbiát, Oroszországot és az USA-t. Elkészülte óta fejlemény, hogy az amerikai politika kiállt a most szeptemberre tervezett kurd függetlenségi népszavazás ellen, mivel az veszélyeztetné a térség biztonsági érdekeit az Iszlám Állam szétverése után. Véleményem szerint az az alkalmi koalíció, amely viszonylag sikeresen működött az Iszlám Állammal szemben, annak szétverése után fel fog bomlani, mivel a koalícióban részt vevő egyes országok érdekei keresztezik egymást. Ennek előjelei már jelenleg is érzékelhetők. A német hírszerzést bemutató dokumentumfilm egyik legfontosabb gondolata, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan függ össze a biztonság és a szabadság kérdése. Az USA szeptember 11-e után egyértelműen a biztonságot választotta, míg Európa megmaradt a szabadságjogoknál. A jelenlegi helyzetben, amikor megszaporodtak a merényletek Európában, az újratervezés folyamata az öreg kontinensen is megindult. A líbiai diktátornak buknia kellett, mivel bejelentette, hogy az akkori francia köztársasági elnök, Sarkozy választási kampányát ő fizette. Megjegyzem, a Líbia ellen vívott háború során a francia repülőgépek előbb szálltak fel bombázni, mint ahogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozta határozatát a fellépésről. HALÁSZ GÉZA-SHOW • • • MAGYAR TÜKÖR Horgászat ellenforradalomban Sokan kifejtették már felfogásukat arról: mi történt volna, ha győz az ellenforradalom. A Magyar Horgász hasábjain rá szeretnénk mutatni ennek a kérdésnek a horgászokat érintő vonatkozásaira. Elképzelhető-e, hogy az ellenforradalom meghagyta volna virágzó Szövetségünket, amely a felszabadulás után a munkásegyesületek harcának eredményeként jött létre, s amelynek negyvenötezres tagsága természetesen most is túlnyomórészt munkás? Vajon az egyszerű dolgozók kezében maradhattak volna azok a létesítmények, amelyeket a Szövetség tagjainak közös erőfeszítése teremtett meg? Mi történt volna a Soroksári Dunaággal és más, horgászkezelésben lévő vízterületekkel? Minderre nem nehéz a válasz. A horgászat a felszabadulás előtt jórészt „úri passzió” volt. Emlékezhetünk a Boros professzorokra, s másokra, akik négyenöten uralkodtak a legjobb vízterületeken, s közönséges halandónak nemhogy horgászengedélyt nem adtak, de még a környékről is elüldözték. A meglévő néhány horgászegyesület is gondosan megválogatta tagjait, s - tisztelet a kivételnek csak „úriember”-t fogadott soraiba. Ennek az állapotnak a viszszatérését egyöntetűen elveti, s mindig is elvetette a létszámában és politikai öntudatában megerősödött horgászközösség. Bebizonyosodott ez az októberi események során is. Nem lehet véletlen, hogy ebben a szomorú időszakban, amikor annyi jószándékú ember tisztánlátását zavarta meg a nyugati propaganda, a Szabad Európa rádió hazug hírverése - egyetlen horgászegyesületi vezető sem állt az ellenség oldalára, nem vett részt ellenforradalmi cselekményekben. Október tanulságai világosak. S ha sok nehézséget kell is még legyőznünk, az út, a felemelkedés, a szocializmus építésének széles útja nyitva áll előttünk. Rajta akarunk járni. • Testvéri szerettei üdvözöljük a Román Népköztársaság Vadász és Horgász Szövetsége folyóiratát, a „Vadász és Sporthorgász”-t, amely márciusban ünnepelte századik lapszámának megjelenését. A román vadászok és horgászok szép nyomdakivitelű, tartalmas havi folyóirata 1948-ban jelent meg először, és az elmúlt kilenc esztendő idején 2800 oldalon oktatta, szórakoztatta a vadász- és horgászsport kedvelőit... Végre! A Hódmezővásárhelyi Dolgozók H. E. január 17-i vezetőségi ülésén Fekete Gyula elnök beszámolt az 1956. év eredményeiről és megállapította, hogy „az elmúlt évben igen sok volt a kecsege és ponty, de bőfogási lehetőség volt valamenynyi más halfajtában is.” (Az egyesületek sirámainak és panaszainak tengerében fuldokló szövetségi levelező hálásan köszöni Fekete Gyula sporttársnak ezt a néhány - egyébként a fehér hollónál is jóval ritkább - üdítő sorát.) A Mezőtúri Vasutas H. E. titkára, Zoltán Ferenc felhívja a tagságot, hogy küzdjön könyörtelenül az orvhorgászok ellen. Ne hátráljon meg, bármilyen egyenruhát hordanak is, és ha még oly díszes luxusautó áll a vízparton hátuk mögött." „Nagydunai pecás” jeligére üzenjük. Helyesen tette, hogy hozzánk fordult, mert a kisszerszámos halásszal szemben elvesztette volna a fogadást. A halásznak volt igaza. Az újpesti összekötő vasúti híd feletti Duna szakasz - annak ellenére, hogy Ön ott a Nagydunai Horgászegyesületek Intéző Bizottsága által kiállított horgászjegygyel horgászhatik - nem a horgászok bérletébe, hanem az újpesti „Május 1.” Halászati Termelőszövetkezet bérletébe tartozik. A halászati termelőszövetkezet vezetőségével kötött megállapodás értelmében adja ki erre a vízszakaszra a horgászjegyeiket a Nagydunai Horgászegyesületek Intéző Bizottsága. Múlt év decemberében kellett volna lapunk 1956. évi utolsó számának megjelenni. A Minisztertanács Tájékoztatási Osztálya az összes időszaki lapok engedélyét, köztük a Magyar Horgász engedélyét is bevonta, s azt a papírhiány miatt csak pár hete kaptuk vissza. Ezért nem jelent meg idáig lapunk. Sajnos, az elmaradt lapok pótlásához szükséges papírmennyiséget az illetékes szervek nem tudják részünkre biztosítani. (A Magyar Horgász 1957. március-áprilisi lapszámából. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) LUGAS 7