Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
www.magyaridok.hu S.K. Ha valaki ma belép a zuglói Róna utca 174-es szám alatti épület kapuján, elsőre még mindig az a látvány vagy legalábbis portásfülke fogadja, mint harminc évvel ezelőtt. Igaz, hogy a látogatótól jobbra és balra már modern büfé és biobolt áll, de a Mafilm (Magyar Filmgyártó Vállalat rövidítése) bejárati csarnokába lépve megérezhet valamit abból a légkörből, amelyet a magyar filmkészítés fellegvárában valaha megfordulók oly szeretettel és szívesen emlegetnek. A falakon a magyar filmtörténet legnagyobb alkotásainak képkockái idézik elénk legendás színészeinket (élőket és eltávozottakat egyaránt): Latinovits Zoltánt, Ruttkai Évát, Darvas Ivánt vagy Törőcsik Marit. Az épület udvarán pedig Várkonyi Zoltán szobra figyeli árgus szemmel, ki közelít a III-as, IV-es műtermek felé. Itt nem számított, hogy Kossuth-, esetleg Oscar-díjas művész, híres színész vagy hivatalsegéd vagy-e, a hangsúly a csapatmunkán volt. A színész ugyanúgy vért izzadt a filmért, mint az egyszerű világosító - mesél emlékeiről Sárai Mihály, aki rendezőasszisztens-gyakornokként kezdte pályáját a Mafilmben az 1970-es évek közepén. - Ha éppen nem volt forgatásunk, sokszor akkor is csak úgy bejöttünk beszélgetni, találkozni, politizálni vagy éppen a színészek anekdotáit hallgatni. Beültünk a Latinovits büfé bokszaiba, és hallgattuk a készülő filmterveket, történeteket, előkészítettük a következő forgatást. A büfésekkel amúgy sem ártott jóban lenni, hogy a forgatás alatt már félszavakból is értsék, mikor kell azonnal odavinni azt az öt hideg kávét, vagyis Unicumot a rendezőnek, az írónak, az operatőrnek és a vezető színésznek, nehogy aztán elégedetlenség legyen a vége. Noha az első emeleti Latinovits büfé helyén ma már a TV2 csatorna irodái állnak, a filmgyár híres ebédlőjét, menzáját megtaláljuk ugyanott. Bár az étterem és az udvar ma ugyanolyan találkozási helyszínnek számít, mint anno, régi dicsősége kissé megkopott: a magyar filmgyártás nagy rendezői, színészei és operatőrei helyett gyakrabban botlunk bele „futottak még” kategóriájú celebekbe és valóságshow-sztárocskákba. De azért a Mafilm az elmúlt huszonöt év fenntartási problémái ellenére létezik: a Magyar Nemzeti Filmalap alá bevont Mafilm Igazgatóság a Róna utcában kapott helyet, és a III-as, illetve IV-es stúdióban néha forgatnak még filmet is (noha jelenleg a magyar filmek nagy része a sokkal modernebb és nagyobb fóti telepen, Etyeken vagy más helyszíneken készül). Illetve az épületegyüttes egyik szárnyát továbbra is a Mafilm Audio birtokolja, számtalan szinkronstúdiójával megőrizve a minőségi magyar szinkron hagyományait. Annak az aranykornak az emlékét hordozva, amikor a színészeket berendelő papírra írt „diszpókat” még sofőr szállította ki a művész lakására, mert a telefonos értesítés nem számított elég hivatalosnak. - A filmgyárnak volt egy speciális szaga vagy inkább illata - idézi fel pályakezdésének éveit Kottár Lajos Kossuth-díjas operatőr a Mafilm százéves születésnapját ünneplő gálán. A híres épületegyüttest ugyanis 1917 októberében alapította Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós Corvin Filmstúdió néven. A hangosfilm fokozatos térnyerésével, illetve Korda emigrálásával azonban 1928-ra tönkrementek, így az intézmény aztán állami szolgáltató részvénytársaságként a Filmipari Alap tulajdonába került Hunnia Filmgyár Rt. néven. A telep műtermeinek átalakítása és a német Tobis-Klang hangrögzítő berendezések beszerzése után 1931-től megkezdődött a hangosfilmek gyártása Kabos Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin, Perczel Zita nevével fémjelezve. Az 1940-es évek elején, részben a háborús konjunktúra következtében, a magyar filmgyártás az európai élvonalba került, Európa harmadik legnagyobb filmgyártó országává váltunk - ám 1945-re már egyetlen műterem sem volt használható állapotban, valamint csupán egyetlen felvevőgép állt rendelkezésre. A filmszakma államosítását követően, 1964. január elsején a Hunnia és Budapest Filmstúdiók összevonásával megalakult a Magyar Filmgyártó Vállalat. Ekkor élte aranykorát a magyar filmgyártás: évente körülbelül húsz film forgott, ehhez jöttek még a televíziós megrendelések, illetve ekkor kezdte meg működését a fiatal rendezők, operatőrök alkotóműhelye, a Balázs Béla Stúdió Pasaréten, a budai telephelyen. A hetvenes évek végén az I. telep telítettségének csökkentésére a Fóti Filmstúdió létrehozásával először nyílt lehetőség külföldi megrendelések teljesítésére a Máriássy és a Huszárik műteremben. Ezek a bérgyártásból származó bevételek sokáig biztosították a Róna utcai telep fenntartását, az ott dolgozók bérét. A Könyves Kálmán körúti kettes telephelyen, ahol a filmhíradók is készültek, megalakult a dokumentum-, rövid- és animációs filmes szekció, a budai telephelyet pedig később már teljes egészében a televíziós filmek gyártásának tartották fenn. Ebben az időszakban e műhelyekben születtek a magyar filmtörténet jelenleg is legnagyobbnak tartott alkotásai, többek között Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Kása Ferenc, Sára Sándor, Mészáros Márta és Szabó István filmjei. A nyolcvanas évek második felére a romló gazdasági helyzet persze kedvezőtlenül hatott az állami támogatásra utalt magyar filmgyártásra is, míg végül a Mafilm 1992 végére felszámolási eljárás alá került. A rendszerváltást követő tulajdonos- és névváltások, csődök és újraépítések közben 2013 októberében a Mafilm is bekerült a Magyar Nemzeti Filmalap égisze alá. A III-as és IV-es műterem felújítására és korszerűsítésére 2014-ben került sor, amelyeket Makk Károly avatott fel újra. A két stúdiót most, a százéves születésnap alkalmából „megkeresztelték”: felvették Fábri Zoltán filmrendező nevét. A zseniális film- és színházrendező, színész, valamint díszlettervező Fábri szintén idén októberben lenne százéves - emlékét mostantól a stúdió falán elhelyezett emléktábla is őrzi. MAFILM, 100 - Emléktáblát avattak az évfordulón Fábri Zoltánnak Hideg kávé Liliomfi, Körhinta, Sodrásban, Szindbád, Szerelem, Régi idők focija: e filmeknek nemcsak az a közös tulajdonságuk, hogy a magyar filmtörténet legkiemelkedőbb alkotásai közt vannak számon tartva, hanem az is, hogy mind a Mafilm Róna utcai, egyes számú telephelyén forogtak. A legendás filmgyár októberben ünnepli százéves születésnapját. * Az ünnepségre érkezők a Mafilm budapesti Róna utcai telepén 2017. szeptember 7-én. „A színész ugyanúgy vért izzadt a filmért, mint az egyszerű világosító” Fotó: MTI-Soós Lajos Nagy-Kálózy Eszter és Gáspár Sándor a Vándorszínészek forgatásán Fotó: MTI-Kallos Bea LUGAS 13