Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
www.magyaridok.hu A spekuláns szellemisége is alakítja a Kúria útmutatásait Sorosék fókuszában a migrációs eljárások Sokat elárul a Soros György által támogatott szervezetek befolyásáról, hogy egy kúriai joggyakorlat-elemző jelentés irodalomjegyzékének hatvanegy tétele közül tizennyolc, azaz a forrásként használt tanulmányok harminc százaléka származik közvetlenül tőlük. De a meghivatkozott konferenciákon is gyakran érvényesült a migránspárti fölény. Ezek alapján a liberális jogvédők még hosszú ideig megkerülhetetlennek tűnnek. Nagy Áron jelentős mértékű térfoglalást hajtottak végre a Soros György fizetési listáján szereplő szervezetek, s az utóbbi években már - mecénásuk támogatásainak, a hálózatosodásnak és a kommunikációs csatornák maximálás kihasználásának köszönhetően - véleményük társadalmi támogatottságukkal semmi esetre sem igazolható súllyal jelent meg olyan kérdések tárgyalásakor, mint amilyen például a migráció. Ezt bizonyítja többek között a Kúria menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának a bíróság közigazgatási és munkaügyi kollégiuma által 2014. október 13-án elfogadott összefoglaló véleménye, amelyben hatvanegy hivatkozott forrásból tizennyolc közvetlenül, vagyis a felhasznált irodalom csaknem harminc százaléka Soros szponzoráltjaitól származik. Összehasonlításként: a bibliográfiában az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kiadványai és jelentései hétszer, uniós anyagok mindössze négyszer, állami szervek - például a bevándorlási hivatal - dokumentumai pedig egyszer sem fordulnak elő. A legfelsőbb bírósági fórum irányadó megállapításokat tartalmazó jelentésében - ezek után aligha meglepő módon - sorra köszönnek vissza a Soros György nyílt társadalomról vallott doktrínájával azonosuló szervezetek gondolatai az idegenrendészeti és menekültügyi őrizetet vagy éppen a migránsok visszaküldését illetően. Ami a forrásokat illeti, legtöbbször a Fundamentumból idéznek, ami úgy hirdeti magát, mint „az emberi jogok folyóirata”. Főszerkesztője Halmai Gábor, a Soros Alapítvány kuratóriumának egykori elnöke. Vele együtt bekerült az alapítvány kuratóriumába Majtényi László is, a volt adatvédelmi biztos, akit a balliberális pártok tavasszal államfőnek jelöltek. A Halmai-Majtényi-tandem indította be - az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Alapítvány égisze alatt - a Fundamentumot, amelynek támogatói között megtalálható Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa. Szintén a Kúria munkacsoportja által kiemelten kezelt szakmai véleményalkotók közé tartozik Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. A felhasznált irodalomban négyszer hivatkoznak rá név szerint, ám a migrációval foglalkozó konferenciák állandó szereplőjeként még nagyobb hatással lehetett a jelentés készítőire, hiszen azok több olyan előadást meghivatkoztak, amelyen Gyulai felszólalt. Ebben a körben mintegy állatorvosi lónak számít a Fundamentum és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által közösen szervezett kerekasztal-beszélgetés. A 2013. április 9-i rendezvény középpontjában a migrációs stratégia menekültügyi vonatkozásai álltak. A beszélgetést Nagy Boldizsár, a Soros-egyetem oktatója vezette, és felszólalt rajta a helsinkis Gyulai Gábor mellett a Soros támogatását élvező Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület két tagja. Az egyik Kováts András igazgató, aki a meghívó szerint az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetét is képviselte az eseményen. A másik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalából érkező Haraszti Katalin, akinek viszont már nem tüntették fel az egyesületi tagságát. Velük szemben egyedül képviselte az állam és a hatóságok véleményét Szép Árpád, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója. Bár a Kúria menekültügyi munkacsoportja nem hivatkozott az Európai Hontalanügyi Hálózatra, érdemes erről is ejteni pár szót. Állásfoglalásaira időnként a migránspárti jogvédők is hivatkoznak mint „jó nevű” szervezetre. Nem véletlenül, hiszen a liberális szervezetek egyik leggyakoribb érvelési hibája az argumentum ad verecundiam, azaz a tekintélyre való hivatkozás. És a hab a tortán az, hogy a hontalanügyi hálózat elnöke Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. A bírákra is nyomást gyakorolnak a liberális jogvédők Fotó: Havran Zoltán A fővárosban a korábbiaknál sikeresebb lehet a konzultáció Kiemelkedő részvételi arány Baranyai Gábor Időarányosan kiemelkedően sokan küldik vissza a Budapestről és Pest megyéből a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit, miközben az ország jelentős részében még csak postázzák azt - értesült a Magyar Idők. Az Origó kedden azt írta: október végére már a 350 ezret is meghaladta a konzultációs levelet visszaküldő állampolgárok száma. A Magyar Posta november 10-ig kézbesíti a küldeményeket, és november 24-ig lehet majd feladni a kérdőíveket. A konzultációban való részvételt különösen aktuálissá teszi, hogy az Európai Parlament (EP) egyik szakbizottsága (LIBE), egy automatikus áthelyezési mechanizmussal fel akarja gyorsítani a betelepítési programok végrehajtását. Ennek kapcsán Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: Soros György legszebb álmainak felel meg a LIBE által többek közt javasolt úgynevezett szponzoráció intézményének bevezetése, amelynek révén a milliárdos spekulánshoz köthető szervezeteknek is döntő befolyásuk lenne a betelepítési mechanizmusra. Gulyás Gergely szerint ez nyílt befolyás, majd emlékeztetett: a Nyílt Társadalom Alapítvány dokumentuma 226 képviselőt tart számon a Soros-szervezetek partnereként az EP-ben. A politikus szerint az anarchizmusnak is vannak köztük pártolói, mivel egyes EP-képviselők a röszkei zavargás kapcsán terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. szabadságáért fotózkodnak és nyilatkoznak. - Kifejezetten visszautasítjuk ezt, és felszólítjuk arra az Európai Parlament érintett képviselőit, hogy ne ilyen nyíltan képviseljék Soros György érdekeit, másfelől pedig tartózkodjanak attól, hogy tagállami igazságszolgáltatási ügyekbe súlyos bűncselekmények esetén beavatkozzanak - szögezte le a Fidesz politikusa. BELFÖLD 3 JT a helyzet Az elmúlás melankóliája Nemzedékről nemzedékre távolodunk el a halál gondolatától. Régebben, nagyszüleink, dédszüleink idejében a halál sokkal inkább természetes dolognak tűnt, mint manapság, amikor próbálunk minél kevesebbet érintkezni vele. Őseink föl voltak készülve arra, hogy nemcsak szüleiket, hanem minden második-harmadik gyermeküket el kell temetniük. Ma már perverznek tűnik, de a halál régebben akár attrakció is volt, egy-egy kivégzés ünnepnek számított, és a település apraja-nagyja végigdrukkolta. Ez ma már nincs így, szerencsére, de az már nem biztos, hogy jó, hogy a homokba dugjuk a fejünket, és próbálunk nem venni tudomást arról, hogy a halál - bármit teszünk, bárhová is fejlődünk - ott ólálkodik körülöttünk. Ma már az elhunytat nem a család, hanem a temetkezési vállalat készíti elő utolsó útjára, kerüljük a halottak látványát, és gyermekeinket mindennél jobban óvjuk a halál tényével való szembesüléstől. De november első napjaiban félretesszük félelmeinket, és talán legszebb hagyományunkat ápoljuk: fölkeressük szeretteink sírját - bármilyen távolságra is sodort minket a sors -, és gyertyát, mécsest gyújtunk, magunkba szállunk, imádkozunk, és ott, valahol bent, a transzcendens határán találkozunk azzal, akire emlékezünk. Mint minden ünnep - még ha szomorú is -, egy gyermek számára mindig óriási élmény. Kiskoromban nagyszüleim sírjához zarándokoltunk, az erdélyi Apáca nevű faluba, amely egyedi kopjafáiról híres, no meg arról, hogy a mai napig is fúvószenekarral kísérik utolsó útjára az elhunytat. Halottak napján az apácai temetőt nemcsak a gyertyák fénye és a kopjafák misztikus árnyéka teszi izgalmassá, hanem a zenekar is, amelyik sírról sírra jár, és eljátssza a sír lakójának kedvenc nótáját. És ez csak egy a számos gyönyörű szokás közül, minden régiónak vannak sajátos halottak napi szertartásai. A legszebb azonban ebben az ünnepben az volt, hogy elkerülte a pénz, ellentétben a húsvéttal vagy a karácsonnyal, amelyek már áldozatául estek a globális emberi mohóságnak, és már nem a szeretetről szólnak, hanem az ajándékok és a rongyrázások versenyéről. Sajnos azok, akiknek ez érdekében áll, „gondoskodtak” a bevételi oldalról, és nálunk is elterjesztették a rendkívüli üzleti potenciállal bíró halloweent. A hagyományos, kelta eredetű népszokással nem volt gond, sőt, ameddig a saját készítésű töklámpások és maszkok gyerekünnepe volt, etnográfiai csodának is nevezhettük. De amivé az üzleti érdekek tették, az hányingerkeltő. Az ócska műanyag, a minden szellemességet nélkülöző, Z kategóriás horror és az önpusztító, mértéktelen buli olyan távol áll a kelta tradícióktól, mint Stonehenge Új-Zélandtól. Ráadásul mindez a magyar kultúrában tájidegen. A rikító-világító nejlonmaskarákban idétlenkedő, részeg fiatalok fényévnyi távolságra dülöngélnek azoktól, akik áhítattal álltak a temetőben, nagy- vagy dédszüleik sírjánál. Abban is bízzunk, hogy ünneplésünket nem árnyékolják be olyan merényletek, mint kedden, New Yorkban, hogy a mindenszentek meghitt csöndjébe nem hasít bele az „Allah akbar!” Bízzunk benne, hogy ez a foszforeszkáló, műanyag szennyáradat nem gyűri le a hagyományokat, és többen gyújtanak gyertyát a temetőkben, többen imádkoznak, mint ahányan előző nap hőzöngenek a halloweeni kocsmapartikon. Szép ünnepünket a tél küszöbére időzítették, amikor egy évszak erejéig meghal a természet. Nem is lehetne megfelelőbb időpontban: mindent az elmúlás melankóliája leng be. De valahányszor az elmúlás, a tél közeledik, jusson eszünkbe Shelley Óda a nyugati szélhez című költeménye, mely Babits szerint, Tóth Árpád fordításában a legszebb magyar vers: „Késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?” ORBÁN JÁNOS DÉNES Hozza a kétharmadot Hogy le ne maradjon a nyilvánosságért folyó versenyben, Gyurcsány Ferenc ismét belecsapott a lecsóba. Egy keddi kampányfórumon azt mondta, a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtésbe kezd arról, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. Hozzátette, a 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. Szavaira még híveinek értelmesebb része (egy-két hallgató) is felszisszent, nyilván akik a 2004-es 23 millió románnal riogató kampányt is kapitális melléfogásnak tartották. Épeszű ember persze jót derül azon, hogy a határon túliak segítették volna a kétharmados győzelmekhez a Fideszt, elvégre éppen Gyurcsány kétségbeejtő lényével magyarázható a fergeteges jobboldali siker. (Egy mostani kommentelő ezt írja: „Külön köszönetet mondunk a Fidesz leendő, 2018-as győzelméért is Gyurcsány Ferencnek. Az ő fáradhatatlan munkája nélkül nem sikerült volna.” Szóval most újra elhangzott az ominózus beszéd, amire persze a válasz sem késett. Az erdélyi Magyar Polgári Párt állásfoglalásban üzent: „Gyurcsány Ferenc kitárná az ország határait mindenki előtt, csupán a határon túlra kényszerített magyarok jogait csorbítaná [...], vannak olyan magyarnak tartott állampolgárok, akik pusztán pillanatnyi érdekből Magyarország és a magyar nemzet ellen cselekszenek.” A szánkból vette ki a szót a szerző. Kis nevetnivaló a végére. A szónok azt is kijelentette, hogy a kettős állampolgársággal az Orbán-kormány a határon túliakat is megalázza, majd sejtelmesen hozzátette: a jobboldali szavazók döntő része a DK politikáját támogatja... Gondolom, ez még az ápolóit is meglepte.