Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-11 / 211. szám
Kisfaludy-program: tízmilliárdok Ismét kongresszust tart a Jobbik Családbarát kampány indult turisztikai vállalkozóknak * i.ovai szeptember végén * 4.oldal Szülőnek lenni jó címmel * 1.oldal A SVÉD DEMOKRATÁK NEMZETPÁRTIAK Történelmük legrosszabb eredményét érték el a svéd választásokon a szociáldemokraták, de továbbra is a legnagyobb frakcióval rendelkeznek majd. Markus Wiechel, a harmadik helyen végzett, bevándorlásellenes Svéd Demokraták külügyi kabinetvezetője lapunknak elmondta: álláspontjuk sok tekintetben egybevág a Fideszével, így például egyik országnak sincs joga beavatkozni a másik belügyeibe. - Egyáltalán nem szeretnénk Európai Egyesült Államokat. Magyarországnak és Svédországnak is az lenne a célja, hogy önmagát irányítsa. Épp ezért hiszem, hogy nagyon jó együttműködés képzelhető el Magyarország és Svédország között - mondta Wiechel. Ss 3, 9. oldal RÁCS MÖGÉ KERÜLTEK A BADACSONYI GYILKOSOK Letartóztatásba helyezték tegnap azt a két elkövetőt, akik szombat hajnalban Badacsonyban halálra rugdosták H. Csaba 20 éves zánkai borászt. S. Norbertet és V. Jánost halált okozó testi sértéssel gyanúsítja a rendőrség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a településre érkező romák a badacsonyi borozósor melletti parkolóban végeztek áldozatukkal, aki arra figyelmeztette őket, hogy a tilos irányból hajtottak be oda. A lapunknak nyilatkozó helybéliek sürgős megoldást várnak, és azt állítják: közismert, hogy a település az idényben különösen vonzotta a kemény bűnözőként viselkedő alakokat. is 6. oldal KÖTHENBEN IS FORRNAK AZ INDULATOK Pattanásig feszült a helyzet tegnap is a Szász-Anhalt tartománybeli Köthenben, ahol máig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy német fiatalember, miután egy , bevándorlókból és németekből álló társaság összekülönbözött egymással. A halálesettel összefüggésben őrizetbe vett két afgán bevándorló úgynevezett kíséret nélküli fiatalkorúként érkezett Németországba, de ma már felnőttek. Egyikük kitoloncolási eljárása éppen folyamatban volt. A tartományi és városvezetés attól tart, hogy a helyzet annyira elfajulhat, mint Chemnitzben, ahol egy szintén migránsok által elkövetett emberölés nyomán szabadultak el az indulatok. 8. oldal ■ IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ • ----------------------------MA _ _ 27 °C 12 °c O SZERDA ,CSÜTÖRTÖKPÉNTEK 29 vA/ 30 vV 29 CfT 13 Cf~ 14fff V ÁRFOLYAMOK Forrás: MNI EURÓ , USA-DOLLÁR 324,88 71280,80 magyar idők konzervatív közéleti napilap www.magyaridok.hu • 2018. szeptember 11., kedd • IV. évfolyam 211. szám • 180 Ft A magyar baloldali EP-képviselők saját hazájuk ellen fognak szavazni Az Európai Parlament meg akarja törni Magyarországot Magyar Idők A jogállamiság magyarországi helyzetét liberális szemszögből elemző Sargentini-jelentés Dömötör Csaba szerint a mandátuma végéhez érő Európai Parlament utolsó kísérlete arra, hogy Magyarországot megtörje. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Magyar Időknek adott interjúban leszögezi: a hazánk uniós szavazati jogának megvonását jelentő 7-es cikkely alkalmazása ebben az esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz, hiszen az Európai Tanácsban esélye sincs átmenni a javaslatnak. A kormánypárti politikus szerint az Európai Parlament szerdai szavazásánál sokkal fontosabb, hogyan néz majd ki az új parlament a jövő tavaszi választás után. A fő kérdés az, hogy megmarad-e a bevándorláspárti többség vagy a bevándorlást ellenzők kerülnek többségbe. Az Európai Parlament jogi szakszolgálata hétfőn arra az álláspontra jutott, hogy nem számít voksnak a tartózkodás a Sargentini-jelentésről szóló szavazáskor. A magyarországi baloldali pártok pedig már döntöttek: EP-képviselőik megszavazzák a jelentést. Az MSZP elnöksége tegnapi ülésén egyhangúlag határozott így, jóllehet alig egy hete lapunknak még azt bizonygatták, hogy nem lesznek hazaárulók, és tartózkodnak majd a szavazáskor. Közben újabb csúsztatásokra derült fény: a Sargentinijelentésben úgy szerepel a segítő szervezetek felsorolásában a Pécsi Tudományegyetem, valamint az ELTE jogi kara is, hogy arról az intézmény vezetői nem is tudtak. A 2., 4. oldal SARGENTINI ELHAGYJA BRÜSSZELT Jövőre búcsút int az európai politikának a zöldpárti Judith Sargentini, aki az Európai Parlament (EP) elhagyása előtt még végigvinné a magyar jogállamisággal szemben rendkívül kritikus jelentését. A politikus bábszerepéről sokat elárul, hogy épp Magyarország potenciális megbüntetése után távozik. A po litikus a holland Trouw napilap nak nyilatkozva egyebek mellett arról értekezett: a holnapi, Magyarországról szóló parlamenti szavazás rendkívül izgalmas lesz, és minden azon múlik, hogy az európai parlamenti képviselők elég bátrak-e ahhoz, hogy saját politikai pártcsaládjukkal szemben szavazzanak. Sargentini az EP-ben töltött több mint kilenc éve alatt aktív harcot folytatott az LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) közösség jogaiért, a LIBE-bizottság tagjaként pedig a migránsok és menedékkérők egyik leghangosabb európai védelmezőjeként vált ismertté. A 3. oldal Dömötör Csaba: A fő kérdés az, milyen összetételű lesz a következő uniós testület Fotó: Kurucz Árpád Nyugdíjprémium idén és jövőre is érkezhet Jakabász Tamás Idén és jövőre is fizethet az állam prémiumot a nyugdíjasoknak - ezt mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András számokat is említett. Felidézte, az idősek tavaly kaptak első alkalommal prémiumot: 2017 végén minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy akár 12 ezer forintban is,részesülhetett. A prémiumként akkor kifizetett juttatások együttesen 24 milliárd forintot tettek ki. Az idei költségvetésben 32 és fél milliárd forint áll rendelkezésre, s a jövő évi büdzsé is számol nyugdíjprémiummal, erre a célra 25 milliárd szerepel a 2019-es adatok között. Vagyis három év alatt összesen akár nyolcvanmilliárd forintot is áldozhat az állam nyugdíjprémiumra. Fontos, hogy a külön juttatás kifizetésére akkor nyílik mód, ha a magyar gazdaság növekedése meghaladja a három és fél százalékot, s a költségvetési hiány mértéke a tervek szerint alakul. A legfrissebb adat szerint idén, a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP. Tállai András úgy fogalmazott: az ország eredményeiből az egész társadalomnak, így a nyugdíjasok csoportjának is részesülnie kell. Az aktívak sikeréhez ugyanis hozzájárul a mostani nyugdíjasok munkája. í1 14. oldal Várakozáson felüli bérmegállapodás Nagy Kristóf A korábbi várakozásoknál is jóval nagyobb mértékben, akár 50 százalékkal emelkedhetnek a reálkeresetek 2017 és 2022 között, jóllehet a 2016-ban megkötött bérmegállapodásban 40 százalékos célt tűztek ki a felek. Szakértők szerint különösebb beavatkozás nélkül 45 százalékkal érhet többet a fizetésünk négy év múlva, mint 2016-ban, ám a reálértéke a garantált bérminimum átlagos, legalább évi 9 százalékos további emelésével már másfélszeresére is bővülhet. Ennek oka, hogy a középfokú végzettséghez kötött szakmai minimálbér a magasabb kereseteket is felsrófolja, ráadásul annak a hagyományos formája már a munkavállalók egyre kisebb részét érinti. A keresetek felzárkózását az alacsony infláció, valamint a munkaerőhiány is befolyásolja. A dolgozók megtartásáért folytatott harcban egyre kevesebb munkáltató teheti meg, hogy nem emeli jelentős mértékben a fizetéseket. A hamarosan kezdődő minimálbér-tárgyalásokon a munkavállalói oldal további két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelést kér, a munkaadók a bérminimum megközelítőleg tíz százalékos felzárkóztatását várják. A minimálbér mértékét a munkaadók már nem emelnék jelentősen. ^111. oldal