Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
www.magyaridok.hu Dömötör Csaba: Csökkenő adóval segítjük a béremelést Erősödő, biztonságos Magyarország a cél Magyarország erősödő gazdasággal vág neki az új évnek, az öt százalék körüli növekedés fontos területeken tesz lehetővé pozitív intézkedéseket 2019-ben - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba a munka törvénykönyvének módosításáról azt mondta: a túlórát havonta kell kifizetni, a többletmunka önkéntes, és arra az uniós szabályozás is lehetőséget ad. Magyar Idők mmmmmammm A kormány alapvető céljai 2019-ben is változatlanok: a cél egy erősödő, gyarapodó ország, amely képes fenntartani a biztonságát - mondta hétfőn a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, aki úgy fogalmazott: „Egy olyan ország, ahol a munkát megbecsülik, a gyermeket nevelő családok támogatást kapnak, és ahol minden társadalmi csoport tehet lépéseket előre. Egyszóval egy olyan ország, amelyre mindenki büszke lehet.” Dömötör Csaba kiemelte: Magyarország erősödő gazdasággal vág neki az új évnek, az öt százalék körüli növekedés fontos területeken tesz lehetővé pozitív intézkedéseket 2019-ben. Ezek a következők: a családtámogatások további bővülésével a kétgyermekesek adókedvezménye havi negyvenezer forintra nő, és a decemberben kibővült otthonteremtési program által többen tudják majd igénybe venni az államilag támogatott kedvezményes otthonteremtési hiteleket. A minimálbér 149 ezer forintra és a szakmunkás minimálbér 195 ezer forintra növelése jövőre a munkaadók és a munkavállalók megegyezésén alapul, a nyolcszázalékos növekedést 2020-ban is ugyanekkora emelés követi majd. Az államtitkár mindehhez hozzátette: a kormány a munkaadói adók további csökkentésével is segíti a vállalkozásokat abban, hogy továbbra is tudják növelni a béreket. Csökken a kisvállalkozások adója is, bővül az alanyi áfamentesek köre és többen választhatják a kedvező kisvállalkozási adózási formát, a kivát. Dömötör Csaba a szociális terület egyik legfontosabb változásaként említette azt, hogy havi százezer forintot kaphatnak azok, akik súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermeküket otthon ápolják, januártól pedig 15 százalékkal nő az otthonápolási díj, ami 2022-ig összesen harminc százalékkal emelkedik majd. Folytatódik a rendvédelmi dolgozók béremelése, ami a januári ötszázalékos béremeléssel együtt átlagosan ötvenszázalékos növekedés a 2016-2019-es időszakra. Mindezek mellett 2,7 százalékkal nőnek a nyugdíjak, folytatódik az ápolók béremelése az év folyamán, és húszezer forintig minden online utalás mentesül a tranzakciós illeték alól - mondta. Kérdésekre válaszolva Dömötör Csaba elmondta: 2010-ben 73 ezer forint körül volt a minimálbér, ez növekszik most 149 ezer forintra a munkaadók és a munkavállalók megállapodása értelmében. Az államtitkár szerint ez a tárgyalásos út beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kormány pedig adócsökkentéssel kívánja elősegíteni a béremeléseket. A munka törvénykönyve módosításáról úgy nyilatkozott, hogy a törvény célja, hogy aki szeretne dolgozni önkéntes alapon azért, hogy többet keressen, meg tudja tenni. A túlórát havonta kell kifizetni, a többletmunka önkéntes, és arra az uniós szabályozás is lehetőséget ad. A kétgyermekesek adókedvezménye havi negyvenezer forintra nő Fotó: Havran Zoltán A minimálbérrel együtt a gyed összege is nő Magyar Idők Emelkedik a gyermekgondozási díj (gyed) és a diplomás gyed összege, valamint megjelenik a gyermekek otthongondozási díja (gyed) is - közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint kiemelték: ismét emelkednek a családtámogatások 2019-ben. Január elsejétől a minimálbér emelkedésének köszönhetően a gyed maximális összege 2019-ben eléri a bruttó 208 600 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 104 300 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 136 500 forintra emelkedik. A diplomás gyedet az érintettek már a gyermek kétéves koráig igénybe vehetik - tették hozzá. A tartósan beteg gyermeküket otthon ápolók számára megjelenik a gyed, amelynek összege bruttó százezer forint, és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. Mindemellett januártól havi negyvenezer forintra emelkedik a kétgyermekesek családi adókedvezménye, a kedvezményt már azok is igénybe vehetik, ahol érkezik a második gyerek, a várandóság 91. napjától. További változás, hogy 2019 márciusától a központi közigazgatásban dolgozó friss házasok öt nap, valamint a nagyszülők minden unoka születésénél öt-öt nap pótszabadságot kapnak, a gyerekek után járó pótszabadságok pedig a duplájukra emelkednek. Eszerint a központi közigazgatásban egy gyerek után négy, két gyerek után nyolc, három gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár éves szinten. A központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak járó apaszabadság öt nap helyett nyolc, ikergyermekek esetén hét nap helyett tíz napra emelkedik. Az Emmi közleményében kitért arra is, hogy a december 21-én lezárult, családokról szóló nemzeti konzultációt több mint 1,3 millióan töltötték ki, a válaszok értékelése után további támogatások várnak a gyermeket nevelő családokra. BELFÖLD 3 [11 A HELYZET Sorsdöntő esztendő Akárhogy is magasodunk fölébe vagy bújunk alá, ide-oda tekergetve a nyakunkat, soha nem látjuk egyszerre a földgömb minden pontját. Egy anekdota szerint egy szilveszteri bulin egy német és egy japán azon vitatkozik, mi volt a legfontosabb a világban az 1989-es évben. - Természetesen a berlini fal leomlása. Ez volt a kelet-közép-európai rendszerváltások kezdete - vágja rá a német. - Mit hordasz itt össze? - vörösödik el a japán. - Természetesen Hirohito halála volt a legnagyobb esemény! Vége lett a földkerekségen az istencsászárságnak! Amikor a szilveszteri pezsgőspoharat letéve 2019 eseményeit veszszük sorra, óhatatlanul a saját látószögünkből szemléljük a földgömböt. Tegyük ezért első helyre a májusi európai választásokat. - Mi az az Európai Parlament? Semmi hatalma nincsen - mondja George Friedman, az egyik legeredetibb stratégiai gondolkodó a Figyelőnek adott interjúban. Friedman okos ember, de amerikai. Mi nem vagyunk amerikaiak, a magyar és az európai politika szálai nehezen kibogozhatóan érnek össze. Nemcsak az EP leendő összetétele múlik a választások eredményén, hanem a következő Európai Bizottságé is, a kifutómodellként is feltűnően szószátyár Jean-Claude Juncker utódlása. A nyárra alakulhat ki az a mozgástér, amelyben Magyarországnak az elkövetkező években politizálnia kell Európában. A kormány megalapozott reményei szerint a jobboldali erők megerősödésével párhuzamosan csökkenő nyomás mellett, egy átalakuló, az átlagpolgárok gondolkodásához visszataláló Európában dolgozhat tovább. Az ellenzék a nyomás fennmaradásában, sőt fokozódásában, a Brüsszel és Budapest közötti konfrontációban bízik, abban reménykedve: az Orbánkormány húzza a rövidebbet. Nem lehetünk közömbösek a határainkon túl élő magyarok életét érintő ügyekben, legyen szó a szülőföldjükön élőkről vagy a külföldre költözve dolgozókról, tanulókról. Az európai politika az óévről visszamaradt első számú elvarratlan szála, egyben a polgárokkal szembeni súlyos adóssága a brexittel kapcsolatos bizonytalanság. Most London térfelén pattog a labda. 2019 sorsdöntő évnek ígérkezik abból a szempontból (is), hogy milyen feltételekkel mehet végbe ez a példa nélküli történelmi kísérlet, az EU elhagyása. A ma még érvényes menetrend szerint az Egyesült Királyság három hónap múlva már nem lesz politikai közösségünk része. A következő hetekben végre talán megszülető döntések nemcsak a briteket, de európaiak millióit, köztük kint élő vagy oda készülő magyarok százezreit is érintik. Választások is sorra követik egymást az új évben. Az ukrán elnöki megméretésen számunkra a győztes személyénél is fontosabb lesz az idén, hogyan érintik ennek a Nyugat és Kelet között vívódó országnak a sok szempontból nyugtalanító folyamatai a kárpátaljai magyarságot. Hasonló okokból fokozottan figyeljük majd a romániai választásokat. A lengyelországiakat pedig azért, mert Varsó a legszorosabb EU-szövetségesünk. Nem lehet teljes e kitekintő a világ, illetve Európa legfontosabb országa nélkül. Az amerikai és a német politika egy-egy kisebb mozzanatának nagyobb jelentősége lehet, mint számos kormányváltásnak másutt. A tengerentúlon az a fő kérdés, hogy Donald Trump második félidejéhez érkező elnöksége mennyire bírja az egyre fokozódó nyomást. Berlinben pedig az, meddig tartható Angela Merkel kancellársága, és egy esetleges kormányváltás milyen hatással lesz a kapcsolatainkra. - Rosszabbak voltak 2018 világpolitikai fejleményei, mint a 2017-es évé, de még mindig jobbak, mint amilyenek 2019-ben várhatók - zárta e hasábokon pár nappal ezelőtti évértékelőjét Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Legyünk optimistábbak! Rajtunk is múlik, jó évünk lesz-e. SZŐCS LÁSZLÓ Az utolsó lapzárta Az év végén jelent meg utoljár Ausztrália egyetlen magyar nyelvű nyomtatott lapja, a Magyar Élet. A húszoldalas hetilap négy évtizeden át szolgálta a távoli kontinens magyarságát, ám mostanra eljutott arra a pontra, amikor a lapbevétel már nem fedezte a kiadás költségeit. (Még úgy sem, hogy a négytagú szerkesztőség az utolsó években már fizetés nélkül dolgozott.) A december 27-én megjelent utolsó számban a kiadó, Márffy Attila, megköszönve sok évtizedes hűségüket, „fájó szívvel és tiszta lelkiismerettel” búcsúzott el az olvasóktól. A főszerkesztő, Csapó Endre pedig arra emlékeztetett, hogy a Magyar Élet akkor jött létre, amikor nagy szükség volt rá, és akkor szűnik meg, amikor már elmúlik mindaz a lehetőség amiben az ottani magyar társas élet alakító tényezője lehetett. Nemcsak a újság megszűnése szomorít el, hanem ennek az utóbbi mondatnak a második fele is. Az, hogy elmúlt a lehetőség az ottani magyar társas élet alakító tényezőjének lenni... De mert nincs okom kételkedni a kiváló - 97 esztendős! - Csapó Endre tárgyilagosságában, csak még jobban sajnálom az elárvult olvasókat. Mert bizony az negyven éven át úgy volt, ahogyan a főszerkesztő még az indulásnál megálmodta: „Állampolgári hűségünk Ausztráliához köt, de szellemi hűségünk a magyar népé. (...) Mennyezetünk az a magyar égbolt, amely mindazokat betakarja, akiknek szívét-lelkét még melegíti a magyar érzés.”És tényleg, az újság szellemisége végig ezt a gondolatkört tükrözte. „A hazánk előtt álló alternatíva innen is, onnan is küzdelmes - írta valamelyik vezércikkében Csapó. - Két élesen elválasztható lehetőség van: vagy a nemzetközi baloldal kiszolgálása, vagy a nemzeti védekezés felvállalása.” Erről a máig tartó honvédő háborúról tudósította kitartóan elszakadt honfitársainkat a Magyar Élet. Elesett a haditudósító.