Művészi Ipar 7. évfolyam 1892
1-2. szám - A műbarátok körének közgyűlése
A MŰBARÁTOK KÖRÉNEK KÖZGYŰLÉSE. 49 hatóságai teszik meg minden évben előterjesztéseiket. Az 1092-ik évre ez ösztöndíj először adatott ki Tarnay Alajos, Vidor Dávid, Gelb Róza és Kladivkó Vilmos zenei növendékek számára. Régebben kitűzött pályadíjaink közül jelentést kell tennünk a királyhimnusz pályázatáról, melyre vonatkozólag, mint múlt évi jelentésünkből méltóztattak értesülni, ismét gróf Zichy Jenő úr tett 200 darab aranyból álló hazafias alapítványt, melyhez báró Lipthay Béla úr szintén 50 aranynyal járult. Ebből 100 arany kitűzetett a himnusz szövegére 1891-ik évi május hó 15-ére kitűzött határidővel. A mondott napig 276 pályamű érkezett be, azonban fájdalom, a bírálóbizottság egyet sem talált méltónak a jutalomra, úgy hogy a pályázatot 1893-ik évi május 1-ére szabott határidővel újra ki kellett tűzni. Csak ennek eredményes volta után lehet majd a 150 aranyat a himnusz zenéjére is kitűzni, mindamellett oly lejárattal, hogy a díjat adományozók óhajának megfelelőleg, a királyhimnusz a millenium ünnepéig elkészülhessen. Másik ilyen lejárt pályázatunk a Gárdonyi Géza tavaly elfogadott Argyrus királyfi dalművének zenei pályázata, mely 1891-ik évi október hó 1-én járt le s melyre özvegy gróf Károlyi Györgyné nagylelkű adományából 1000 frank pályadíj tűzetett ki. Ez a pályázat is eredményes volt, a mennyiben 12 zenemű érkezett be. A bírálóbizottság azonban épen az anyag rendkívül nagyságánál fogva munkálatával még nem készülhetett el. Néhány hét múlva azonban már ezen pályázat ügye is bizton nyilvánosságra lesz hozható. A mi most már kiadványainkat és tagilletményeinket illeti, mint 1891-ik évi tagilletményt szétküldtük gróf Zichy Géza Egy pár története czímű belső zenei értékkel bíró s díszes kiállítású zeneművét, melynek vételára fejében, zenészeti szakbizottságunk javaslatára, a Harmonia kiadó-czégnek 1600 frtot fizettünk. Ugyancsak még 1891-ik évi tagilletményeink közé tartozik A Műbarátok könyve Művészi Ipar, czímű első évkönyvünk, körünk első nagyobbszabású s önálló becsű kiadványa, mely azonban a számos technikai nehézségnél fogva, melylyel e díszes könyv kiállítása járt, csak az imént jelenhetett meg. A várakozásért azonban bizonyára kárpótlást fog abban találni minden műbarát. Úgy szövegének belső tartalmára, mint illusztrátióinak művészi becsére s a kiállítás technikai tökélyére nézve bizonyára egyike ez irodalmunk eddig megjelent legbecsesebb műveinek, mely a külföld amateurjei és bibliophiljei előtt is méltó föltűnést fog kelteni. Az évkönyvben a következő íróktól vannak dolgozatok: Jókai Mór, Szana Tamás, Szalóczy Bertalan, Inczédy László, Ambrus Zoltán, Dóczy Lajos, Tóth Béla, Endrődi Sándor, Justh Zsigmond, Szabó Endre, Bodon József, Mihálovics Ödön, Palágyi Lajos, Bródy Sándor, Radisics Jenő és Várady Antal. Zeneművek: Hubay Jenő, gróf Zichy Géza, Aggházy Károly, Szabó Xavér, Horváth Attila, Ábrányi Kornél és Mihálovics Ödöntől, mindezekhez Papp Henrik Neogrády Antal, Spányi Béla, Karlovszky Bertalan, B. Mednyánszky László, Nagy Lázár, Nádler Róbert, Hári Gyula, Eisenhut Ferencz és Pálya Celesztin készítettek illusztrációkat. A gróf Csáky Albinna elnöklete alatt álló évkönyv-szerkesztő-bizottságé a mű létesítésének érdeme, de ebben viszont oroszlánrésze van Szana Tamásnak, ki az író, a műbarát és a bibliophil odaadó szeretetével, közel egy éven át fáradott, hogy a könyv belbecsét s artistikus kiállításának művészi értékét biztosítsa. Hogy ily nagybecsű művé akarta azt már tervezésekor a választmány és végrehajtóbizottság is tenni, mutatja az a körülmény, hogy költségeire époó forintot szavazott meg. Miután azonban könyvünk csak az imént jelent meg s számlát még nem nyújtottak be, e tétel még mérlegünkben végleg elszámolva nincsen. A szépirodalmi könyvtár, mely előbb Fe-