Művészi Ipar 7. évfolyam 1892

1-2. szám - A műbarátok körének közgyűlése

A M­Ű­BARÁTOK KÖRÉNEK KÖZGYŰLÉSE. 49 hatóságai teszik meg minden évben előterjesz­téseiket. Az 1092-ik évre ez ösztöndíj először adatott ki Tarnay Alajos, Vidor Dávid, Gelb Róza és Kladivkó Vilmos zenei növendékek számára. Régebben kitűzött pályadíjaink közül je­lentést kell tennünk a királyhimnusz pályáza­táról, melyre vonatkozólag, mint múlt évi je­lentésünkből méltóztattak értesülni, ismét gróf Zichy Jenő úr tett 200 darab aranyból álló hazafias alapítványt, melyhez báró Lipthay Béla úr szintén 50 aranynyal járult. Ebből 100 arany kitűzetett a himnusz szövegére 1891-ik évi május hó 15-ére kitűzött határ­idővel. A mondott napig 276 pályamű érkezett be, azonban fájdalom, a bírálóbizottság egyet sem talált méltónak a jutalomra, úgy hogy a pályázatot 1893-ik évi május 1-ére szabott ha­táridővel újra ki kellett tűzni. Csak ennek eredményes volta után lehet majd a 150 ara­nyat a himnusz zenéjére is kitűzni, mind­amellett oly lejárattal, hogy a díjat adomá­­nyozók óhajának megfelelőleg, a királyhimnusz a millenium ünnepéig elkészülhessen. Másik ilyen lejárt pályázatunk a Gárdonyi Géza tavaly elfogadott Argyrus királyfi dal­művének zenei pályázata, mely 1891-ik évi október hó 1-én járt le s melyre özvegy gróf Károlyi Györgyné nagylelkű adományából 1000 frank pályadíj tűzetett ki. Ez a pályázat is eredményes volt, a mennyiben 1­2 zenemű érkezett be. A bírálóbizottság azonban épen az anyag rendkívül nagyságánál fogva munká­latával még nem készülhetett el. Néhány hét múlva azonban már ezen pályázat ügye is biz­ton nyilvánosságra lesz hozható. A mi most már kiadványainkat és tagillet­ményeinket illeti, mint 1891-ik évi tagillet­ményt szétküldtük gróf Zichy Géza Egy pár története czímű belső zenei értékkel bíró s dí­szes kiállítású zeneművét, melynek vételára fejében, zenészeti szakbizottságunk javasla­tára, a Harmonia kiadó-czégnek 1600 frtot fizettünk. Ugyancsak még 1891-ik évi tagilletmé­nyeink közé tartozik A Műbarátok könyve Művészi Ipar, czímű első évkönyvünk, körünk első nagyobb­­szabású s önálló becsű kiadványa, mely azon­ban a számos technikai nehézségnél fogva, melylyel e díszes könyv kiállítása járt, csak az imént jelenhetett meg. A várakozásért azon­ban bizonyára kárpótlást fog abban találni minden műbarát. Úgy szövegének belső tar­talmára, mint illusztrátióinak művészi becsére s a kiállítás technikai tökélyére nézve bizo­nyára egyike ez irodalmunk eddig megjelent legbecsesebb műveinek, mely a külföld ama­­teurjei és bibliophiljei előtt is méltó föltűnést fog kelteni. Az évkönyvben a következő íróktól vannak dolgozatok: Jókai Mór, Szana Tamás, Sza­­lóczy Bertalan, Inczédy László, Ambrus Zol­tán, Dóczy Lajos, Tóth Béla, Endrődi Sán­dor, Justh Zsigmond, Szabó Endre, Bodon József, Mihálovics Ödön, Palágyi Lajos, Bródy Sándor, Radisics Jenő és Várady An­tal. Zeneművek: Hubay Jenő, gróf Zichy Géza, Aggházy Károly, Szabó Xavér, Hor­váth Attila, Ábrányi Kornél és Mihálovics Ödöntől, mindezekhez Papp Henrik Neog­­rády Antal, Spányi Béla, Karlovszky Berta­lan, B. Mednyánszky László, Nagy Lázár, Nádler Róbert, Hári Gyula, Eisenhut Fe­­rencz és Pálya Celesztin készítettek illusztrá­­ciókat. A gróf Csáky Albinna elnöklete alatt álló évkönyv-szerkesztő-bizottságé a mű létesíté­sének érdeme, de ebben viszont oroszlánrésze van Szana Tamásnak, ki az író, a műbarát és a bibliophil odaadó szeretetével, közel egy éven át fáradott, hogy a könyv belbecsét s artistikus kiállításának művészi értékét bizto­sítsa. Hogy ily nagybecsű művé akarta azt már tervezésekor a választmány és végrehajtó­­bizottság is tenni, mutatja az a körülmény, hogy költségeire époó forintot szavazott meg. Miután azonban könyvünk csak az imént je­lent meg s számlát még nem nyújtottak be, e tétel még mérlegünkben végleg elszámolva nincsen. A szépirodalmi könyvtár, mely előbb Fe-

Next