Szablya-Frischauf Ferenc szerk.: Magyar Iparművészet 45. évfolyam 1942
A Komáromi Művészeti Hetek
A KOMÁROMI MŰVÉSZETI HETEK A „Művészeti Hetek" intézményének legújabb állomása Komárom. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a húsz évig idegen uralom alatt sínylődő Felvidék egyik sokat szenvedett városának falai között mutatja be az élő magyar művészetet. Komárom közvetlenül a trianoni határ mellett fekvő ősi magyar kultúrhely. A régi vár hatalmas falai között sok hősi fejezete játszódott le a magyar történelemnek. A város a magyar kultúrának is számos kiváló egyéniséget adott. „Valóban, nincs és nem is volt az országban olyan nemzeti, politikai és irodalmi mozgalom, amelyből a város fiai a maguk részét ki nem vették. Ezeréves multunk nagy küzdelmeiben Komárom népe mindég elöljárt s nem ritkán vezető szerepet játszott . . A „Komáromi Művészeti Hetek" nemzeti és kulturális jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy az új világégés idején is töretlenül folytatódhatott az ország művelődésének szolgálata. A nemzet életében különös jelentősége van annak, hogy az ízlés nevelése, a nemzet múlhatatlan értékeinek széles körben való megismertetése, azaz a műveltség szintjének emelése az arra hivatottak kezében hogyan és mely területen nyilvánul meg. Az a tény, hogy a „Művészeti Hetek" jól bevált intézménye tovább haladt diadalmas országútján, és immár hetedik alkalommal és ismét jelentős lépéssel vitte előbbre a magyar művelődés ügyét, világos bizonysága annak, hogy ez a kulturális munkaprogramm — ez az „országépítés a legnemesebb talajon, a művészetén" — milyen értéket jelent nemzetünk életének e súlyos napjaiban. Felemelni a nemzetet a nehéz hétköznapok fásult szürkeségéből, öntudatra ébreszteni az elfáradt lelkeket, — a magyar géniusz, a dal, a szó, a forma, a szín, a művészet diadalmas ünnepét ünnepelni, van-e ennél nemesebb és méltóbb szerep? A „Művészeti Hetek" zászlóbontása Komáromban új állomása a magyar kultúra győzelmes útjának, — a nemzet élniakarásának, elhivatottságának és szent történelmi jogának megfellebbezhetetlen bizonyítéka. A szellem harcosainak és fegyvereinek a győzelme. A „Művészeti Hetek" gazdag programmjában első alkalommal szerepel építőművészeti kiállítás. Nem kétséges, hogy ennek jelentősége Komárom városának falain kívül is kiterjed és országos érdekűvé nő. Nem véletlen azonban, hogy az első építőművészeti kiállítást Komáromban rendezték, ahol a húszéves cseh uralom talán a leginkább elhanyagolta a várost nagy történelmi múltjánál fogva joggal megillető építőművészeti és városrendezési feladatokat. Ezek a kérdések helyi jelentőségükön felül, az egész ország építőművészeti, műemléki és városrendezési területét is érintik és felölelik a művészetpolitika számos szempontját. A magyar népi építészet, telepes község, műemlékek védelme és helyreállítása, művészeti alkotások tervszerű elhelyezése és az egységes városrendezés kérdéseit világítja meg a kiállítás változatos és kitűnő művészi ízléssel elrendezett anyaga. Az építőművészettel kapcsolatos területek mind megfelelő szerephez jutnak e kiállításon és a bemutatott anyag méltóképen képviseli az ország művészeti érdekeit. Látjuk: a komáromi városrendezés egységes elgondolásának alapjait, a budai vár régi szép házainak megszabadítását az alantas „bádog-művészet" szégyenletes béklyóitól, a székesfehérvári városrendezés kitűnően megoldott feladatait, a szoboralkotások elhelyezésének helytelen és helyes megoldását, a műemlékek helyreállításának módját stb., minden esetben bemutatva az előző állapotot és a rendezés utáni képet. E kiállítás mindenki előtt fényesen bizonyítja be a hozzáértő két nemes munkájának kulturális értékét és világosan mutatja e nagyjelentőségű kérdések művészi megoldásának az útját. A képzőművészeti kiállításon a mai magyar festészet és szobrászat jeles képviselői méltóképen szerepelnek alkotásaikkal. A kiállítás magas színvonalú és gazdag anyagával kiemelkedő helyet foglal el a „Művészeti Hetek" programmjában és hivatását maradéktalanul tölti be. A „Művészeti Hetek" immár országos jelentőségű ünnepségeit december 6-án este a Jókai Közművelődési Egyesület székházának nagytermében tartott hagyományos „Irodalmi és zenei est" vezette be. A XX. század magyar irodalmának remekeit megszólaltató est műsorát Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, a komáromi kerület országgyűlési képviselője ünnepi beszéde vezette be, aki a kultuszminiszter nevében nyitotta meg a „ Komáromi Művészeti Heteket". A Kormányzó Úr névünnepe alkalmából kifejezést adott Komárom város és az egybegyűlt nagyszámú közönség ünnepi érzéseinek, majd meleg szavakkal méltatta a „Művészeti Hetek" nemzeti és kulturális jelentőségét. A „Művészeti Hetek" gazdag műsora számos művészeti és tudományos előadással kapcsolja be Komárom közönségét a magyar szellemi élet vérkeringésébe. A „Művészeti Hetek" országépítő hivatásának Zsindely Ferenc államtitkár mélyen szántó szavai adnak leghűbben kifejezést: „Meg kell erősítenünk a magyar műveltség várait szerte a hazában mindenütt: városaink körül magasabbra kell raknunk a szellemi bástyákat és felszerelnünk korszerű fegyverekkel. Ahány város, annyi vár, és a maga népének sajátos ízlése szerint épüljön mindegyik. Vidékenként különböző, szép, magyarszabású köntösökben mutatkozzék meg az egyetemes nemzeti erő." 1