A magyar irodalom története 4. (Budapest, 1978)

A NEMZETI-POLGÁROSULT IRODALOM KIBONTAKOZÁSA - A KORSZAK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE - 7. A népiesség szerepe Petőfinél és Aranynál - Petőfi költészetének népies-nemzeti szakasza

polgárosodás céljának szolgálójává és kifejezőjévé. A népiesség a negyvenes években tehát oly módon demokratikus, hogy a népköltészet segítségével új, az egész nemzethez, de a néphez is szóló irodalmat kíván teremteni, ezzel az irodalommal a nép felszabadítását, sorsának javítását is kívánja szolgálni, s az irodalom segítségével a népet is be kívánja vonni a polgárosult nemzeti műveltség „sáncai” mögé. Irodalom Erdélyi János: Népköltészetről. KissTK 1842—43. és Válogatott művei. 1961. MKI. — Erdélyi János: A magyar népdalok. Népdalok és mondák. Bev. és kiad. Erdélyi János. II. 1846. és Válogatott művei. 1961. MK1. — Erdélyi János: Egyéni és eszményi. M Szép­­irodá, 1847. július 25.—december 14. és Válogatott művei. 1961. MK1. — Erdélyi János: Népköltészetünk a külföldön. 1851. E. J. kisebb prózái. I. 1863. — Erdélyi János: Egy századnegyed a magyar szépirodalomból. PN 1855. szeptember 13.—november 24. és Válogatott művei. 1961. MKI. — Gyulai Pál: Szépirodalmi szemle. BH 1855. április 24.—június 30. és Kritikai dolgozatok 1854—1861. 1908. — Arany János: A magyar népdal az irodalomban. Népiességünk a költészetben. Töredékes gondolatok. (D. n.) A. J. összes prózai művei. [1938] — Erdélyi János: Pályák és pálmák, 1867. Ugyanilyen című kötetében. 1886. — Horlai György­né: A népiesség válsága 1848—49 után. It. 1959.42—66. — Erdélyi János levelezése. I. Bev. és kiad. T. Erdélyi Ilona. 1960. — Pándi Pál: Petőfi. 1961. — Sőtér István: Nemzet és haladás. 1963.­­ 7. NÉPIESSÉG SZEREPE PETŐFINÉL ÉS ARANYNÁL Erdélyi még teljességgel ki sem fejthette a maga elméletét, s az máris megva­lósult Petőfi költészetében, — mégpedig teljesebb, tökéletesebb mértékben, mint azt Erdélyi valaha is remélhette. Erdélyi népiesség-elméletének végső, a negyvenes években legtisztábbnak mondható formája már Petőfi gyakor­latára is támaszkodik. Petőfi költészetének népies-nemzeti szakasza Bizonyos, hogy Petőfinek a János vitézig, tehát 1844-ig terjedő első korszaká­ban az a plebejus-demokratikus népiesség-eszmény valósul meg, melyet Erdélyi is elképzelt. Ha a népiesség kialakulásának abba a történeti folyamatába helyezzük bele magunkat, mely Erdélyinél több már a sejtelemnél, de amely csak Arany és Gyulai munkásságában fog alaposan kidolgozott irodalomtör­téneti szemléletté fejlődni: azt kell látnunk, hogy a klasszikán a népiesség segítségével túljutó Vörösmarty még a korábbi szakasz képviselője — míg Petőfi, aki a népköltészetből indul el, s ebből teremt nemzeti költészetet, egy új költői korszak megnyitója is. De Petőfi eszmeiségében több foglaltatik még a nemzeti polgárosodásnál is, Petőfi eszmeisége még annál is többet foglal magába, mint amit a plebe­­jus-demokratikus népiesség képvisel. Petőfi kezdetben (1846) még elvont

Next