Magyar Jogász, 1878 (3. évfolyam, 149-300. szám)
1878-07-02 / 149. szám
azokat itéletileg leszállította. Szavai ezek voltak: „Si in proportionali actio non tantum ad communium beneficiorum regulationem, sed etiam ad certae plagae privativam pro actore excisionem dirigatur, eadem condescendere selet, quia ductu articuli 69. ex 1715. causae proportionales nihil aliud, quam limitationem usus communium beneficiorum pro objecto habere possunt.“ (Plan. Tab. Reg. Y. ö. Frank Ignácz: A közigazság törvénye Magyarországon II. R. N. K. Buda, 1847. 598. 1.). Később, hihetőleg a szükség és közérdek méltatásából e nézet változván, az 1715. 69. t.-cz. ezen szavai: usus communium beneficiorum tágabb értelemben alkalmaztatott és az usus birtokot, a beneficium pedig földet is jelentett. Az 1836. 12. t.-cz. 12. és 13. §§-ai, melyek a szabályozást és arányosító birtokrendezést minden a határban levő szántó földekre s legelőkre kiterjesztik, ma már a régi jogi műszavak jelentősége iránt nem engednek többé kétes és ellenkező interpretátiókat. Más részről azonban abból az okból, mert épen a szántóföldek képezik valódi állagát és alkatrészeit minden ingatlan jószágnak, sokan azt a hibás vélelmet táplálják, hogy az arányosítási birtokrendezés azokra nézve, kik egyéni tulajdonul szántóföldekkel nem bírnak, az ősiségi nyíltparancs 4. §-a által eltiltott jogbeli arányosítási pert mozgatnának — ami törvényesen tilalmaztatik; — haszonbeli arányosítással továbbá szintén nem élhetnek, mert ama sine terra-féle közbirtokosok nem voltak soha a közös javak használatában és birtokában, sőt nem is lehettek, miután szántóföldeiket illetőleg külsőségeiket elidegenítették és igy eo ipso megszűntek közbirtokosok lenni. Ezekre a fonák elvekre s hamis föltevésekre épített álokoskodásokat, nem nem nehéz saját értékükre leszállítani. Az 1836. XXII. t.-cz. 18. §-a ugyanis világosan kijelenti, hogy nem csak a tettleges földbirtokosoknak van joguk az arányositási perhez, hanem azoknak is, kik bármely haszonvételre nézve fentartván a közösséget vagy önmaguknak vagy azoknak, kiknek a belső terekben képét viselik, valóságos gyakorlatát megmutathatják. S aztán nem szabad feledni, hogy a jogbeli s haszonbeli arányosítás között lényeges különbség van és hogy épen e különbség miatt valamely rendezési pernek jogbeli arányosítási minősége nem függ attól, hogy tényleges birtokában van-e felperes a perbeli javaknak vagy sem, sem attól, hogy minő kulcs alkalmazása kéretik. A jogbeli arányosítási per ugyanis jogi természeténél fogva a jogperek vagy más néven a joggyökösségi perek közé tartozik, mit eléggé bizonyít már az is, hogy ez szintén „ex jure“ pernek hivatik, ami a magyar magánjogban külön perczim volt. A jogbeli arányosítási perczimet nem is találni törvénykönyvünkben, mint önálló és külön perczimet , hanem arról az, mint a jogperek vagy joggyökösségi perek egyik fajáról emlékezik csak. E tény valódiságának igazolása mellett szólaltak, a szokásjog tolmácsolása s alkalmazására hivatott kir. tábla számos elvi jelentőségű határozatai is, melyek közöl elég legyen itt csak egyre hivatkoznunk, mely következőleg hangzik: „Dum actor ex jure precedens, prastendit totam possessionem, subsequenter vero ex actis processualibus evenit, quod etiam exempli causatantum decem sessiones competant, tum etiam reliqua beneficia territorialia dun taxat a proportione decem cessionem eidem admetiri solent, quia beneficia territorialia intravillano cuiusvis possesoris commensurari debent. (Planum Tabulare, N. R. 114. 340. 1.)“ E szerint tehát az a per, a melylyel az egész birtokhelység követeltetett és melynek folytán például tíz telek ítéltetett meg a belső majorságban (tehát beltelkekben) volt a jogbeli arányossági per, a többi földterületbeli jótétemények, közös haszonvételek szabályozása pedig a használatbeli arányossági perre utaltatott. Hasonló módon és egyátalában csakis használatbeli arányossági per alkalmazandó a városi s volt kiváltságos kerületi községek birtokrendezésénél is, annál inkább, mert oly községekben, hol csak egyetlen földesur volt, ezen volt földesur és a volt jobbágyok összesen csak kétféle érdekének kiegyenlítése, bár sok helyütt ugyancsak bokros nehézségekkel járt, mégis könnyebb volt az, mint ott, hol mint nevezetesen szab. kir. városokban és volt kiváltságos kerületi helységekben, az úgynevezett majdnem ugyanannyi közbirtokos között mennyi a község lakója, mivel itt az úrbéri rendező per által elintézhető érdekeken kívül a sok közbirtokos és egyenjogú lakosnak egymás között gyakran igen bonyolódott viszonyokból eredő kérdések és érdekek eldöntésére szükségkép ki kell terjeszkedni. Az ily és hasonnemű kérdések leginkább, hogy váljon a községben lakó minden közbirtokosnak egyenlő mérvben ítélendő-e meg minden haszonvétel, jog, földbirtok és jövedelem; kiket kell értenünk a törvényes közbirtokosok alatt vagy mi különbség van az udvartelki állományok közt stb. Mindezekről részletesebben fogunk szólni. Legföbbitélőszéki döntvények. 4708878. sz. Az értékpapírok sem valóságos vétel sem tényleges eladás tárgyát nem képezvén, hanem azokkal csak fogadásszerű tőzsde üzérkedés gyakoroltatván, m ilynemű üzérkedések, a felmerült árkülönbözet és kamatainak per utján való követelésére fel nem jogosítanak. 4975878. sz. A bérlet felbontására a bérlet terhelő mulasztás alapján törvényes okben nem forog, ha az a bérleti javak szerződésileg szabályozott leltározása s becsléséhez maga részéről szakértőket nem is nevezett volna ki, e nélkül az bírói uton eszközölhető lévén’, vagy ha nevezett ugyan szakértőket, de ezek munkájukat be nem fejezhették, mert a leltározásnál oly kérdések merültek fel, melyek előzetes bírói megoldást szükségeltek, hanem csak az szolgálhat a felbontásra jogos alapul, ha a bérlő az ily módon megállapított és a szerződésből kifolyó kötelezettségét megsértené, teljesíteni elmulasztaná. 3488878. sz. Az ügyvéd ellen fenforgó fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás megindítása az ügyvédi kamara köréhez tartozván, ha a törvényszék oly eset tudomására jut, melynél fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, nincs arra jogosítva, hogy a fegyelmi eljárást megrendelve, az iratokat csupán ennek teljesítése végett tegye át az ügyvédi kamarához, hanem e részbeni teendője csakis arra szorítkozhatik, hogy a mutatkozó fegyelmi vétség folytán, e részben leendő további eljárás végett, a vonatkozó iratok áttétele mellett, az ügyvédi kamarát megkeresse. Ha az ügyvéd ez állásából kilépett is, ügyvédsége idején elkövetett fegyelmi vétség folytán megindítandó eljárás az ügyvédi kamara, mégpedig annak az ügyvédi kamarának hatásköréhez tartozik, melynél a vádolt a szóban forgó vétség elkövetése idején be volt jegyezve. Pénzügyi miseriák. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes szerkesztő úr! Meglepetéssel olvasom a „Magyar Jogász“ 146. számában, hogy a m. kir. igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg — az utóbbinak f. évi 32,228. sz. rendeletével az adóhivataloknak meghagyta, hogy a huzamosabb ideig fel nem vett és ismeretlen feleket illető letétekről kimutatást készítsenek, hogy azok hirdetmény útján is, a különbeni kamatveszteség terhe alatt a fölvételre fölszólittassanak. Nem az itt a baj, hogy a felek ki nem veszik, de az, hogy az adóhivatalok ki nem adják a bírói letétet, ime a többek közt egy példa. A szobránczi k. járásbíróság 2441/1876. számú végzésével még 1877. február hóban megkerestetett az ungvári kir. adóhivatal, hogy a 237/1866.sz. alatt bírói letét gyanánt a volt tibai adóhivatal le*) Az már egyszer kétségtelen, hogy a hivatalnokok Széll Kálmán uralkodása alatt azt tehetik, amit akarnak, csak a kincstár érdekében cselekedjenek, ha ez mindjárt a törvény és a pénzügyminiszter által kibocsátott rendeletek rovására történik is. Ilyen esetben a felek törvényen kívül állnak és a legjogosabbnak bizonyult sérelmeket sem fogják soha orvosolni, így költötte fel a mostani miniszter a népben a saját ressortjába vágó törvények iránt való tiszteletlenséget. Ahogy a miniszter tesz, úgy cselekszik viszont a nép. Két ellenséges tábor. Ez idézte elő azt is, hogy a miniszter most kénytelve van seregestül küldeni a népre a finánczokat és denunciánsokat. Ezek nem hoznak hasznot, hanem csinálnak tömérdek kárt. Fogy aztán a pénz, az adózók tönkrejuttatása előmozdíttatik és a demoralisatio fokozatosan nő. Ily viszonyok közepette nem is lehet csodálkozni a fölött, ha egyesek a pénzügyminisztériumnak saját rendeleteivel is elismert igényeiket nem képesek érvényesíteni az alantas közegek útján. Szerk. teti könyve 545. tétele alatt elhelyezett és onnan az ungvári kir. adóhivatalba áttett 25 ft. 86 kft. esedékes kamataival együtt adja ki. A bírói utalvány daczára a letétet két év óta ki nem kaphatom azon okból, mert állítólag a letéti könyv eltévedt. Ezen hanyagság miatt a kassai kir. pénzügyigazgatósághoz is felfolyamodtam, sőt azt személyesen is megsürgettem s már másfél év óta még ennek sincs eredménye s méltóztassék elhinni, hogy az Ungvárra történt több izbeni utazásom költségei már meghaladják a kérdéses összeget. Sajnálom, hogy mostani hivatalos foglalkozásom miatt nem vehetek időt magamnak, több hasonló visszaélés közlésére. Rajtunk a legigazságtalanabb kivetések kegyetlenül behajtatnak, mi pedig még a törvény védelme alá elhelyezett letéteményekhez, részint a telekkönyvi hatóságok, részint az adóhivatalok hanyagsága miatt több éveken át sem juthatunk, így például a s.-pataki ref. főiskola nem képes visszakapni azokat az összegeket, melyeket a kincstár adó fejében már évekkel ezelőtt illetéktelenül megvett rajta s melynek viszszafizetését maga a pénzügyminisztérium is elrendelte. Ha ezen nyilvános felszólalásnak rövid időn nem lesz eredménye, kénytelen leszek a rendes utón nem orvosolható többi jogsérelmeket is nyilvánosságra hozni. *) Tisztelettel lévén a tek. szerkesztő urnak S.-Patakon, 1878. junius 28-kán, kész szolgája: Németh László, s.-pataki főiskolai jogigazgató. Vegyes közlemények: Király ő felsége ma este 9 órakor távozott a fővárosból. — Erzsébet királyné tegnap Ischlbe utazott, onnan Münchenen keresztül Faldalfingbe rándul. — Rudolf trónörökös ma reggel hét órakor utazott Ischlbe s ott huzamos ideig fog tartózkodni. A belügyminisztérium a köztörvényhatóságok közigazgatási szervezetéről általa kiadandó kézikönyvben az összes törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok névsorát is közölni szándékozván, a belügyminiszter felhívta a törvényhatóságokat, miszerint a náluk alkalmazott tisztviselők és hivatalnokok névjegyzékét hozzá 10 nap alatt felterjeszszék. A kereskedelmi miniszter a pusztító colorado-bogár ismertetéséről táblázatos ismertetést készíttetvén, a táblázatot megfelelő számú példányban oly felhívással küldötte meg a törvényhatóságoknak hogy azt a közönség által leginkább járt helyeken kifüggeszszék, hogy ekként a közönség e kártékony rovarral és az annak kiirtására szolgáló módokkal minél szélesebb körben megismerkedjék. A congressus valamivel gyorsabban dolgozik mint kezdetben. A kérdések vastagon átestek a diplomaták. Az eredmény az, hogy Anglia, Oroszország és monarchiánk igyekeztek érdekeiket biztosítani , pedig Törökország érdekeinek rovására. Azt hiszik, hogy 15-ig az ülésezés véget ér, aztán csak a szakbizottságok fognak működni. Janicsek József a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék kitűnő alelnöke ma kezdte meg 6 heti szabadságidejét. Hogy igénybe veszi-e egész szabadságidejét vagy sem, bizonytalan. A soproni ügyvédi kamara néhai Orbán Miklós csornai ügyvéd ügygondnokául rendelt Kiss Miklós ügyvéd indokolt lemondása folytán, Gaál Sándor kapuvári ügyvédet rendelte ki gondnokul. A mármarosmegyei técsői járásbíróság Őrmezőre költözködött. A mozgósítás teljes erélylyel foly. Maséroznak a katonák mindenfelől. A vezénylő tábornokok mind ki vannak nevezve. Igen valószínű, hogy hol