Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 1-147. szám)
1880-01-14 / 10. szám
bar-sur-aubei és espalioni bíróságok személyzete: 1 elnök 2 bíró, 1 köztársasági ügyész s 1 helyettes. 12. §. A d’auchi, cahorsi, dijoni, draguignani, amiensi, angersi, lavali, lons de saulnieri, vesouli, périgueuxi, chateaurouxi, neversi, coutancesi, alengoni chaumonti, chalou-sur-saônei, saint-omeri, gapi, guéreti, bourgi, montbrisoni, carcassonei, perpignani, charlevillei, epinali, saint-mihieli, privasi, mendei, carpentrasi, toursi, orléansi, troyesi, chartresi, meluni, auxerrei, mont-de-marsani, tarbesi, saintesi, morti, la roche-sur-yoni, saint-brieuci, quimperi, vannesi, moulinsi, saint-flouri, evreuxi, foixi, albi-i, montobani, rodezi, beauvaisi. 13. §. A saint -gaudensi, valencei és grenoblei bíróságok személyzete: 1 elnök, 1 alelnök, 4 bíró, 1 köztársasági ügyész, 2 helyettes. 14 §. Az alaisi és bresti bíróságok személyzete: 1 elnök, 3 bíró, 1 köztársasági ügyész, 1 helyettes IV. czim, Átalános intézkedések. 15. §. Az igazságügyminiszter kötelességévé tétetik, hogy a jelen törvény kihirdetésétől számítva hat hónap alatt a semmitőszék fölebbviteli és első folyamodású bíróságok tagjait újból kinevezze. Az elmozdíthatatlanság elvének hatálya megszűnik mindazon tényleges bírákra nézve, kik az új kinevezésben nem foglaltatnak. Törvénykezési szemle. Törvénykezési gyakorlatunk alig oldott meg helytelenebből bizonyos kérdést, mint az ingatlan vagyon jövedelmének foglalása esetében foganatba vett kielégítés módját, illetőleg az ebből kifolyó kielégítési elsőbbségeket. Előfordult esetben nagyobb terjedelmű ingatlan birtok jövedelmeit több oly hitelező vetette végrehajtási foglalás alá, kiknek követeléseik be voltak már előzetesen kebelezve s önként érthetőleg végrehajtási joguk is külön bekebeleztetek. Ezen kívül több hitelező bekebelezett követelésük alapján végrehajtási lépéseket épen nem tett s később az ingatlan birtokosa ellen csőd nyittatván, a birtok állaga a csődtömeghez csatoltatok. Ekkor a csőd előtt foglaltató hitelezők és a csődtömeg között kérdés támadt az iránt, hogy a csőd megnyitása előtt foglaltató hitelezők részéről a birtok jövedelmére eszközölt zálogjog a csődnyitás után is hatálylyal bírhat-e vagy sem. A semmitőszék azon elvi jelentőségű határozatot mondotta ki, hogy igenis a csődön kívül lefoglalt ingatlan jövedelme a csődfolyama alatt is a lefoglaltató hitelezőket illeti s ezek előleges kielégítésére fordítandó vagyis, hogy a csődtömeg mindaddig nem bánthatja az ingatlannak jövedelmét, míg a csőd előtt foglaltatók követelései abból ki nem elégíttettek. Hogy e határozat világosabban érthető legyen, meg kell említenünk, hogy a csőd előtt foglaltató hitelezők közt a kielégítés sorrendje iránt is kérdés támadhatván, ennek eredményeként az állapíttatott meg, hogy a csőd előtt eszközölt végrehajtási jog bekebelezése csak a csődön kívüli kielégítés követelhetésének jogát biztosítja, azonban a kielégítés elsőbbsége a foglaltató hitelezőknek a követelésükre vonatkozó előzetes bekebelezés sorrendje szerint következik. E szerint a korábban szerzett végrehajtási joggal bíró is, utóbbi kielégítési sorrendbe állíttatott. Szóval, az ingatlan jövedelmére a foglaltató hitelezők között a bekebelezési elsőbbség ép oly módon alkalmaztatott, mintha az ingatlan vételára került volna fölosztás alá, a többi t. i. végrehajtási joggal nem bíró, de bekebelezett hitelezők tekintetbe vételének mellőzésével. Kétségtelen, hogy a telekkönyvi törvények értelmében, az ingatlan vételárának felosztása ily módon meg nem állhatna , pedig azért, mert a végrehajtási joggal nem bíró bekebelezett követeléseket a vételárfelosztásból kizárni nem szabad. Úgy, de az előadott esetben az ingatlan jövedelmére a kielégítési sorrend, mint ingatlan természetű tartozékra, volt meghatározandó. Ha tehát az elintézés a jövedelmet az ingatlannal egyenlőnek tekintette, a sorrend is ugyanazon elvekre volt hasírozható, mint az ingatlan vételárának felosztása. Ha pedig az ingatlan jövedelme a birtoktól egészen elkülönítetten foglaltatott le, következőleg, ha a jövedelem, mint ingó volt végrehajtás tárgya, azon esetben a követelés előzetes bekebelezésének sorrendje nem szolgálhatott kielégítési alapul, hanem ennek a foglalások sorrendje szerint kellett volna történni. De tovább menve, a csődnyitás után a csődtömeg részére a leltározással zálogjog szereztetik a birtokra, tehát természetesen ennek jövedelmére is. A csődleltározás egyenlő hatályú oly foglalással, melylyel az ingatlan s annak minden ingó tartozéka, függő termései stb. együttesen vétetnek foglalás alá. Ha tehát a csőd előtt történt foglalásnak azon hatály tulajdoníttatott, hogy az a betáblázás sorrendje szerint csődön kívüli kielégítésre jogosít, akkor a csődtömegben érdekelt, vagyis a csődön kívül foglalással nem bíró, de bekebelezett összes hitelezőknek vagy már most ezek helyett a csődtömegnek megnyílik joga a birtok jövedelmeihez a betáblázás sorrendje szerint Ezen eset megérdemli a kodifikátorok figyelmét, mert ime az előadott eset igazolja, hogy a gyakorlat oly tévedésre botlott, miszerint a bekebelezésekkel terhelt ingatlan jövedelme, nem mint ingatlan és nem is mint ingó rendeltetett feloszlatni, hanem bizonyos vegyes törvénykezési tekintet alá vonatott, mely az ingók s ingatlanok foglalásaira vonatkozó törvénykezési rendszabályok között komposícziót képez. Kívánatos mindenekelőtt a telekkönyvi törvény s az ezzel összhangzásba hozandó végrehajtási eljárás revisiója. Házasságtörés- A férj bocsánatának hatálya. A házasságtört nőnek férje az ítélet után megbocsátván, ennek hatálya nem terjed ki a bűntársra, ki az ítélettel szemben fölebbezéssel él. Ezt az elvet mondta ki közelebb a nimesi fölebbviteli bíróság fenyítő osztálya a következő eset alkalmából: 1879. évi augusztus 28-án a nimesi fenyitőtörvényszék X . . . asszonyt három havi, bűntársát pedig egy havi fogságra ítélte házasságtörés miatt. Augusztus 27-én X . . . asszony belenyugodván az ítéletbe, szeptember 10-én megkezdte a büntetést, október 27-én azonban férje megbocsátván neki, visszanyerte szabadságát. Bűntársa, ki szeptember 1-jén fölebbezett, a férj bocsánatának hatályát saját személyére is kiterjesztendőnek vélte, mert úgymond fölebbezésében, a nőnek, mint főbűnösnek, férje megbocsátván, ennek szükségkép ki kell terjedni a bűntárgyra is. Sarrut ügyvéd a védelmet fejti ki. A felebbviteliszék meghallgatván Roussin előadót és Clapper főügyészt, a következő ítéletet hozta. A törvényszék, „tekintve, hogy ha a férjnek családi hatalma elvileg megengedi, hogy a közintézkedést akár az üldözés folyamában, akár az Ítélethozatal után, de annak jogérvényre emelkedése előtt megállíthatja és ha fontos erkölcsi okokból s a közérdekből a nőnek megbocsát, ennek hatálya szükségkép kiterjed a bűntársra is; de ellenkezőleg történik, midőn az Ítélet a nőre jogerejűvé vált és csak a bűntárs fölebbezett, „hogy a jelen esetben, habár a férj bocsánata annak nejét ki is vonja a büntetés alól, de az Ítéletet magát meg nem semmisiti, hogy a bocsánat nem illeti a bűntárst, hogy az indokok, melyek a férjet arra indíthatták, hogy bár visszavonhatatlan bírói határozattal elitélt nejét visszafogadja, ez a cselekmény nem vehető úgy, mintha az az ítéletet megelőzte volna s igy a bűntény fen nem forgása nem lévén föltételezhető, a bűntárs helyzetén sem közvetve, sem közvetlenül nem változtat; „tekintve, hogy hasztalan kisérlenék meg, mint némely kriminalisták, a különbséget megállapitni oly eset között, midőn az ítélet jogerejűvé vált a nő belenyugvása által s olyan között, midőn az ítélet a törvényes határidő elmulasztása által emelkedik jogerőre; hogy ez a megkülönböztetés igen finom arra nézve, hogy megállapíttassék , hogy az egyik, mint másik esetben a nő belenyugvása emeli jogerőre az ítéletet; „tekintve, hogy a férj bocsánata nem akadályozhatja meg a bűntárst, ki igazságtalannak mondja az őt sújtó ítéletet, abban, hogy a pert megújítsa s igy a tárgyalás ismétlésével a házasságtörő nő nevét is fölszinre ne hozza; hogy ez indokoknál fogva el kell vetni a fölebbezést főbb részeiben; „arra nézve, hogy a büntetés leszállittassék, „tekintve, hogy az ügy körülményeinél fogva a fölebbezőre kiszabott büntetés enyhíthető és hogy a fogságbüntetés helyettesítése pénzbírság által a közérzületnek kellő elégtételt szolgáltat; „ez indokoknál fogva elveti a fölebbezésnek azt a részét, mely azt kivánja, hogy a reá kiszabott büntetés elenyészettnek nyilvánittassék a férj bocsánata folytán, az első bíróság által kiszabott büntetés azonban 200 frank bírságra változtattatik. Lapszemle. A Törv. Csarnok mai számában „Jogi haladás akadályai“ czím alatt czikk jelent meg. Úgy látszik azonban, hogy visszapillantás vettetik a múlt évben az igazságügy terén történt műveletekre. Czikkező most veszi észre, hogy ügyvédi kamaráinknak jelentőség nélküli szerep jutott jogreformjaink előmozdításában. Aztán panaszkodik czikkező, hogy az ügyvédek közt roppant mérvben elterjedt a fényűzés, mely nem ismer határt, s ennek tulajdonítja azt, hogy az ügyvédek, mint a szellemi mozgalom legkiválóbb tényezői, elnémíttattak, s megnyerettek az uralkodó politikai érdekeknek. A mostani viszonyok keretébe nem illik czikkező okoskodása, oly viszonyok, minőket állít az 1867. évesek voltak. Most pedig senki sem édesgeti az ügyvédeket s egyetlen párt sem törekszik ily elemekkel szaturálni magát s épen ez a szerencsétlensége. Nem csak édesgetésről nem lehet szó, hanem inkább idegenkedésről. Ami pedig a fényűzést illeti, az csak álom lehet, mely az ügyvédeket legfölebb a kedvezőbb időkre viszszavezeti. Most kiválólag az ügyvédi kar salakját képező s az uzsoráskodás piszkos mesterségére vetemedett pár ügyvédnél észlelhető a fényűzés. Vegyes közlemények. Adományozás. Koól Gyula brassó megyei alispánnak a királyi tanácsosi czim, Zsukán Zachariás apahidai községi bírónak az ezüst érdemkereszt. Kinevezés: Kiss Gyula titkárrá az igazságügy - minisztériumhoz, Jálics Dénes létszámon kívüli miniszteri titkárrá a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz , Polgár József a nyitraiszékhez, dr. Maximovics Milán a kulai jbirósághoz aljegyzőkké ; Kovács Antal Írnokká a me-csékei jbirósághoz ; Basch Sándor végrehajtóvá az ó-becsei jbirósághoz. Áthelyezés. Borosa Vincze n.-váradi és Jónás Béla István karczsgi tszéki Írnokok kölcsönösen. Lemondás. Ferisehek Gyula 61. z. a. szabadságolt állományú honvédhadnagy tiszti rangjáról és cziméről önkényt leköszönt Névváltoztatás. Stróbl Miklós a besenyői és Ströbl Ferencz nkikindai lakos saját, valamint utóbb nevezett Aladár, Gyula, Caesar, Győző, Béla és Irma nevű kiskorú gyermekei úgyszintén Ströbl Béla unokaöcscsük vezetéknevét „Kikindai“-ra változtatták. Az ügyvédi kamarákból. A győri ügyvédi kamara Vörös Benő komáromi ügyvédet elhalálozása folytán lajstromából kiterülvén, irodája részére gondnokul Sándor Miklós komáromi ügyvédet rendelte ki. — A pozsonyi ügyvédi kamara Szalay Lajos pozsonyi ügyvédet saját kérésére lajstromából kitörölte . Bagdy Imre sz.-kereszturi ügyvéd székhelyét a m.-vásárhelyi ügyvédi kamara területén belül Sz.-Udvarhelyre tette át. Ingók foglalása, Meixner Gábor és Zsótér Teréz ell. Szegeden ; Millenkovits Szilárd ell. Zsobártt ; ifj. Szkar1 a Ant. ell. Bpesten (II. ker. halász. város, Klusemann ház) ; Földváry Árpád ell. Gy.-Orosziban; Lehmann G. Ján. ell Polgárdon ; Pok Józs. ell. Újpesten ; Jeszenszky Mih. ell. Délegyházán ; Horváth Lörincz ell. Soroksárit; Kubinyi Gyula ell Edelényben ; Lyokana Anasztázia és Julia ell. Bpesten (V. nádor-utcza 43); özv. Laumann Kát. ell Bpesten fll. hattyú utcza 582.) Örökösök idézése- B. Sina Simon ör. (bpesti tsz.); Madách Imre ör. (pestvidéki tsz.); Takáts György, Ranhoffer Máty., Langecker Andr., özv. Serpám Ferenczné ör. (soproni tsz.) ; Milacski Máté, Godin Jóka, Dalics Ján., Juhász Erzs., Kálmán Istv., Bobár Józs. ör. (szabadkai tsz.); Böde Istv., László Mihályné, özv. Sárközi Sámuelné, Bal lázs Józs , özv. Szabó Józsefné, Deák Pál, Szabó Jánosné ör. (sz.-fehérvári tsz.); Cserni János n ör. (ipolysági tsz.); Pócza Roz. ör. (szombathelyi tsz.); Andriska Ant., Markis Pára, Dajka Zsuzs., Szűcs Gábor és n., Barta László, Nagy Károly ör. (n.váradi tsz.) ; Zólyomi Sándor, Hupka János ör. (kecskeméti tsz.); Boncsér Istv., Benedek Ján. ör. (miskolczi tsz.); Oszvald Jánosné ör. (veszprémi tsz.); ifj Schott Ján. és n., Beck Jusztus ör. (szegzárdi tsz.); Roth Albert ör. (aradi tsz.); Schlesinger Jak. és n. ör. (trencséni tsz.) Idézés Brezina Gusztáv ör., Csomra György ér t. (n.-váradi tsz.); Sztojanovits Pál (n.-kikindai tb.) ; Luksek Teréz (bpesti IV. ker. jb.); Balázs Andrs.szombati jb.) ; Székeli Lajos ör. (kecskeméti jb.) ; Hamar Mária (k-vásárhelyi jb.) Csőd. Bru ek K. bpesti kereskedőnő ell. (keresk. és váltó tsz.); bej márcz. 12. 13. 14.; perügyelő s id. tömeggondnok Szabó János. — Andrási Józs. m. vásárhelyi lakos ell.; bej. jan. 80-ig; perügyelös id. tömeggondnok Dobai Albert; helyettese Sokét Károly . — Bili és Máty tököli lakos hagyat. ell. (pestvidéki tsz.); bej. márcz. 15. 16. 17.; perügyelös id. tömeggondnok dr. Krajtsik Ferencz . — Lusztig Józs. tapolczai kereskedő (z egerszegi tsz.); Weisz Jakab bpesti keresk. (keresk. és váltó-tsz.); és Fuchs Sámuelné kassai lakos csődje megszűnt. Pályázat Postamesteri áll. Gimesen (Nyitra m.) és Kottoriban (Zalam.); pénztárnoki áll. (szigeti bányaigazg.) ; II. oszt. tkk.vezetői áll. (n.-szombati jb.) ; körorvosi áll. N.-Dobronyban ; postaszállitó áll L.-sz. Miklóson ; joggyakornoki áll. (zombori tsz.); fogaim, gyakor-