Magyar Jövő, 1945. május (44. évfolyam, 84-105. szám)
1945-05-26 / 103. szám
8 Görrignek csirkét rendelt az orvos Irta: BÓDOG ANDRÁS Oly sokan foglalkoztak már azzal a kérdéssel, mit kellene csinálni a németekkel , hogy még a legmegátalkodottabb szívü egyén se kívánhatja, hogy azt mind végigpróbálják rajtuk. A gonoszkodók egynémelyike még olysmit is ajánlott, hogy csak minden másodikat kell agyonlőni, a maradékot meg fölakasztani, hogy a kötélgyárosok se panaszkodjanak. Az emberségesebb gondolkozásúak leginkább azt tanácsolták, hogy minden németet erőnek erejével be kell íratni tánc- és illemtan iskolába, hogy máskor ne csináljanak háborút, emberirtásokat és más ilyen illetlenségeket. Persze, most, hogy kiderült, hogy a németek részéről csak tévedés történt, — a helyzet egészen megváltozott. Mert Horthy irt egy levelet és a német tábornokok és Göring mind egyhangúan tanusították, — hogy egy nagy félreértés az egész, ami történt, — nekünk is kétszer meg kell gondolni, mielőtt elhamarkodott lépésre szánjuk rá magunkat. Ugyanis kitűnt, hogy a szegény németség áldozata lett egy aljas összeesküvésnek, aminek szálait náci-plutokrata-bolsevikidemokraták, a zsidók és Hitler szőtték meg. A nép, a kereskedők, a tőkések, a tábornokok lelkét csak egyetlen vágy epesztette, szeretni és imádni a franciákat, angolokat és amerikaiakat, ők egyes-egyedül Oroszország ellen indultak háborúba, de Hitler és társai meghamisított iránytűvel látták el a hadsereg felét. A gyalázatos iránytűk nem észak-dél irányba mutattak, hanem dél és észak felé. És ha a mágnes meg van fordítva, akkor nyugat jobbkézre esett nekik és igy történt, hogy tévedésből nyugat felé vonultak a csapatok, abban az ártatlan hiedelemben, hogy majd az oroszokon verdesik el a port. Egész Nyugat-Európát így rohanták le a megtévesztett német seregek, hogy a nagy elfoglaltságban észre se vették, hogy amit rabolnak, az nem vodka volt, haem francia pezsgő. A lakosságon se vehették észre hamarjában hogy milyen nyelvet beszélnek, mert nem sok időt hagyott a népeknek megszólalásra. Egy szó, mint száz, könnyen érthető, hogy csak akkor vették észre a borzasztó tévedést, amikor visszaszaladtak Németországba és olvashatták az újságokban, hogy milyen agyafúrt cselszövevénynek lettek áldozatai. Az vesse rájuk az első követ, aki még soha nem követett el hasonló tévedést vagy sohasem ült rossz villamosra. Gonosz és hitetlen volna az az ember, ha ezek után is haragszomrádot játszana, hogy a dalias német vezérek ilyen szépen kimagyarázták a félreértét, és kértek sűrűn bocsánatot. Hiszen aki nem hisz a szavuknak, hogy hamisított iránytű játéka volt az egész , az láthatja nyilván a dolgot abból, hogy most is mind nyugat felé szaladtak magukat megadni. Még Göring iránytűjének a mágnese is a csirkepecsenye felé mutogatta az ellenséget. Nagy szívtelenségre való dolog sajnálni szegénykétől a csirkepecsenyét. Én nem tenném semmi pénzért. Inkább nagy ideje, hogy lecsillapítsuk a népeket és eloszlassunk minden félreértést. Igaz, hogy a németeket meg kell kicsit kúrálni, hogy máskor jobban vigyázzanak azzal az iránytűvel, vagy iskolába kellene küldeni őket és kitanítani, hogy ha nincs iránytű egy sötét erdőben, a fák mohosabb fele mutatja az északi irányt, meg egyébb hasonlókra. Persze ez is csak a fiatalabb gyilkosoknak szóljon, mert Göring Himler és a sok miniszter és tábornok nem szégyeníthető meg, hogy iskolapadba ültessük őket. A finomabb urak más dolgokhoz vannak szokva. Mi tudományos népek vagyunk és törvényesek. Egy embert sem szabad csak úgy mimixdimix felakasztani, hacsak az illető nem déli fekete, akit a békés polgárok gyakori felháborodásukban meglincselnek. Mit szólna hozzá a világ, ha a norvégok például Quislinget csak úgy felakasztották volna és utóbb kiderül, hogy tonsilits-e volt? Vagy Göring akasztófára kerülne, holott szívizomelhájasodásban szenved. Vagy Himler, aki családos ember és kenyérkereső. Ha őt felakasztanák, egyetlen leánykája árvaságra kerülne! Vagy néhány vitéz tábornok úr, akik köszvényesek, vagy urambocsá’ időszaki fejfájásban szenvednek. A legközelebbi ezer esztendő megbélyegezne bennünket, ha a tárgyaláson kiderülne, hogy Robert Leyt azzal kínozták meg a börtönben, hogy nem adtak neki pálinkát, amivel pedig szomját gyógyítgatja és undorodik önmagától, ha józan. A törvény az, hogy beteg embert nem lehet megbüntetni és szavam rá, hogy minden supermannek meg van a maga baja. — Vagy legalább a szive fáj, vagy meg van ijedve és az ilyesmire vigyázni kell, mert sokszor nyavalyatörést is kaphatnak az emberek az ijedtségtől. . A beteget ki kell először gyógyítani, mielőtt felakaszthatják törvényesen. Ezt csak a vak ember nem látja be. Ha Göringnek gyengehúsu csirkét rendelt a doktor bácsi — szívtelenség megtagadni tőle. Himmler asztmájának sem tesz jót a zárt levegő, a hegyi levegőt ajánlanak neki. Leynek leszoktató kúrán keresztülesni, mielőtt a tárgyalás izgalmainak kiteszik. Egy csomó német nagyiparosnak, mint Krupp és Messersmithnek a londoni ködös levegő tesz csak jót. A jóságos doktor bácsik, akik rekordot csináltak az elvéreztetéssel és halálos injekciók adásával, megrendült idegzetük gyógyitgatása végett nyugalmat kívánnak. Egy pár hóhér abbeli kívánságukat fejezték ki, hogy birkatenyésztést szeretnének kitanulni, hát ehhez is idő kell. Horthy arra tette fel a lelkét, hogy aggkori elmegyengeségben haljon meg és az utolsó kívánságot teljesíteni illik. Egyszóval, kedves polgártársaim, ne legyenek türelmetlenek, és ne méltatlankodjunk, amiért lassan mennek a dolgok. A törvény olyan malom, amelyik lassan őröl, néha nagyon is lassan. Nem olvastuk például csak a napokban, hogy a háborús bűnösök bizottsága már készíti Göring vádiratát, a matematikusok már számolják, hogy hány millió ember életéért felelős. Eddig a bizottság tagjai úgy el voltak halmozva a munkával, hogy nem értek rá elolvasni az újságokat, öt évvel hátramaradtak a hírekkel. Most olvasták éppen nagy megrökönyödéssel, hogy kitört a háború és a japánok megbombázták Pearl Harbort. — Pár év múlva, gondolom, biztosan meg lesznek lepve, ha értesülnek arról, hogy a németek megadták magukat. Hogy mit fognak akkor csinálni, ha olvassák, hogy tévedés volt az egész izé és a hamis iránytűk voltak az okai mindennek, azt csak az a menybéli Úristen tudja, aki a bizottság tagjainak szívében is olvas. “Aláírnám az egész német nép halálos ítéletét. . George D. Gordon amerikai kapitány leveléből: A cenzúra most már nem olyan szigorú, mint volt idáig, így hát valamivel részletesebben írhatok a dolgokról, amiket itt láttam. Ti odahaza azt teszitek, amit én tettem, amíg otthon voltam: olvastam és egy kicsit kételkedtem abban, amit olvastam. Mi, amerikaiak, “fölényes” értelmiségünkre támaszkodva egyszerűen azt hittük, hogy a dolgok mégsem lehettek olyan borzasztók. Pedig olyanok voltak, sőt. . . Ami szörnyű gazságot el tudtak képzelni, azt mind elkövették a németek. “Nem vonom kétségbe,, hogy akadnak jó németek is. De nagyon kevesen vannak, sokkal kevesebben, mint még magam is gondoltam ezelőtt. Nemcsak azt lehet szemükre vetni, hogy mit sem cselekedtek, őket lelkesedéssel töltötték el Hitler győzelmei. Ha lehetséges volna, habozás nél- lkül aláírnám az egész német nép halálos ítéletét — kivéve a keveseket, akik bizonyítani tudják, hogy a földalatti ellenállási mozgalomban résztvettek — és nem bánnám, ha a bűnösökkel együtt elpusztulnának ártatlanok is, mert ez a nemzeti őrület elkerülhetetlen következménye. “A német fiatalság milliói örökre elvesztek az emberi társadalom számára. A hitleri nevelés folytán ők szüntelenül azon fogják törni a fejüket, hogyan hódíthatnák meg mégis a világot, ők a szó szoros értelmében megháborodottak. Blondházba kellene őket csukni, de nincs elég bolondház. “Ne higyjétek, hogy a németek örülnek jövetelünknek. ők nem tekintenek bennünket felszabadítóknak. Életünkre törnek. Igen, most, a harcok megszűnte után, a civilek az életünkre törnek. Félnek tőlünk és gyűlölnek bennünket. Szeretnének megölni bennünket. „ “Jóvátétel? Kártérítés? Az ördögbe! Legyenek olyan szegények, hogy egy pennyt se tudjanak nekünk jóvátétel címén fizetni. Egyetlen gyáruk se maradjon, amelyben fegyvert, tankot, repülőgépet gyárthatnának. “Mutassátok meg ezt a levelemet minden barátotoknak, minden ismerősnek. És ha valaki azt mondaná, hogy nem hiszi el, amit írtam, annak mondjátok ezt: jöjjenek ide. Sajnos, nagyon sokan vannak még ma is, akik nem akarják látni az igazságot”. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) “Mr. Emanuel”, a nagysikerű antináci film, amelyet “Thunderhead” filmmel együtt játszanak a következő new yorki filmszínházak: Coliseum, 23rd Street, 58th Street, 81st Street, 86th Street, a Bronxban pedig a Royal és Franklin RKO számnházak. Meghalt Dr. Goodman, a világhírű magyar származású orvos NEW YORK.—Dr. Charles Goodman egyetemi tanár, a világszerte ismert orvos és sebész, 73 éves korában meghalt. Goodman Magyarországon született és 1874-ben jött ki Amerikába szüleivel, Guttmann Albert és neje szül. Reichmann Franciskával. Egyetemi tanulmányait a Western Reserve Universityn végezte, azután dolgozott berlini, göttingeni és hallei egyetemeken. Az első világháború alatt kapitányi rangban szolgált az amerikai expedíciós hadsereg kötelékében, ő szervezte meg a Presbytarian Hospitalt, amely később az amerikai haderők II. számú General Hospitalja lett. A háború után alezredesi rangban bocsátották el. Azóta a Mount Sinai, Beth Israel, Park West, Sydenham és más kórházak sebésze volt, úgyszintén a New York University és a Bellevue Hospital Medical College sebész-tanára. 1936- ban tagja volt annak a nemzetközi bizottságnak, amely az orvosi Nobel-díj odaítélése dolgában határozott. Professzor Goodman az orvostudomány különböző terein kutatott és jelentős eredményeket ért el. Az ő kutatásaira vezethető vissza a vérátömlesztés ma már általánossá vált gyakorlata. Dolgozott a malária és paralízis gyógyításának javításán és specialitása volt a véredények megbetegedésének sebészi beavatkozással való orvoslása. . Az arlingtoni nemzeti temetőben helyezik örök nyugalomra. Nagy ünnepély Madison Sq. Garden MÁJUS 31. CSÜTÖRTÖK ESTE 7.30 ÓRAKOR U. S.A U. S. S. R. EGYÜTT GYŐZELEMBEN ÉS BÉKÉBEN PROGRAM: “Tisztelgés a szövetségesek katonái előtt” JOSEPH W. STIL WELT, tábornok, a U. S szárazföldi haderők parancsnoka I. SARREV tábornok, a USSRkatonai attaséja CLAUDE D. PEPPER, szenátor SERGE KOUSSEVITZKY vezénylete alatt az Infantry Combat Band JF. H. N. DAVIDSON1, tábornok, angol helyettes vezérkari főnök St. WILLIAM D. ORBERTSON, az első amerikai találkozása a szovjet hadsereggel Torgaunál PAUL ROBESON WALTER HOUSTON Jegyek: $1.80, St.20 és 60c. Kaphatók a Council of American-Soviet Frindship Inc.-nél 114 East 32nd St., New York 16, N. Y.—Tel.: MUrray Hi 1 3-2087 Nagy emlékünnepély A VERHOVAY SEGÉLYEGYLET 14, 45 és 50-ik fiókjának rendezésében Május hó 30-án, Decoration Day napján délután 3 órai kezdettel a Verhovay Egylet helyiségében, 8635 Buckeye Road Cleveland, Ohio. Az Emlékünnepély programja: 1 Az Amerikai Himnusz: Énekli a Dalárda ,és a közönség 2 Megnyitó beszéd: Szalay József, kpi. elnök 3 Konferáló: Pokornyi Ferenc, állami képviselő 4 Magyar szónoklat: Révész Kálmán, kpi. főtitkár 5 Alkalmi költemény: Szavalja Szilágyi Bertalan 6 ünnepi beszéd: Nt. Dr. Herczeg József 7 Angol beszéd: Mayer Thomas Burke 8 Miért oly borús: Énekli a Dalárda Kleiner Mátyás karnagy vezénylete alatt 9 ünnepi beszéd: Nt. Leffler Andor 10 Alkalmi szavalat: Pálinkás Imréné 11 üdvözlő beszéd: Judge Petrash 12 ünnepi beszéd: Szalánczi János, kpt. pénztáros 13 Zokogva zengjen az ajkunkon: Előadja a Dalárda Kleiner Mátyás karnagy vezetése alatt 14a Angol ünnepi beszéd: Mrs. E. Lauranchok, kpr. h. számvevő 14 ünnepi beszéd: Dr. Gruber Károly 15 A résztvevő fiókok elnökei, titkárai és a helyi szervezők bemutatása: Simó Mihály, kér. szervező 16 Az elesett katona tagtársaink arcképeinek leleplezése Bencze János kpt. főelnök által, a Veteráns of Foreign Wars magyar csoportja és a Boys Scout No. 99 Szt. Erzsébet hiközségtől, közreműködésével 17 Arcképek átadása: Kari Albert, a 14-ik fiók ügykezelője 18 Záróbeszéd: Hegedűs József, a 14-ik fiók elnöke, mint házigazda. BELÉPTI DÍJ NINCS ---------- ■ | --■■■ -.................-- -— Ki hazudik, Mr. Nadányi? Kinek van és kinek nincs újságírói tisztessége? Az Amerikai Magyar Népszava és szerkesztője, Nadányi Pál, aki régóta keresett valami alkalmat, hogy kivághassa magát az “elsötétített” sarokból, úgy látszik, 1945 május 24-én vélte ezt megtalálni. Egyik vezércikkében azt írja nagyon alacsony nívójú, útszéli hangon, hogy hazudik a Magyar Jövő és hazudik Nagy János. Ugyanis Nagy János azt írta a Magyar Jövő május 22-iki számában, “Korunk” rovatának “Az orosz-magyar kérdés” című cikkében többek közt, hogy az Amerikai Magyar Népszava, valamikor még üdvözlő táviratokat javasolt Hitlernek. És diadallal kiáltja Nadányi: hazudott Nagy János, hazudik a Magyar Jövő. Annál is inkább hazudott, mert fölhívta telefonon Nagy Jánost, aki azt mondta neki, hogy az Amerikai Magyar Népszava egyik szerkesztője tett ilyesfajta javaslatot egy egyletközi gyűlésen. “Ki volt az a szerkesztő és hol tette ezt a javaslatot?” kiáltja Nadányi. És imigyen folytatja: “Tisztességes újságíró előbb meggyőződik állításának igazságáról, mielőtt leírja azt, de persze Nagy Jánostól tisztességet nem lehet várni. Nagy János csak hazudni tud”. Távol áll tőlünk, hogy lesülyedjünk útszéli vitának erre a nívójára Nadányival és Népszavájával. E helyett itt közöljük a bizonyítékot. Olvasóink és a magyarság győződjék meg róla, ki hazudott. “Az a bizonyos üdvözlő távirat.. A new yorki Egyleti Élet 1941 október 18. száma írta az alábbiakat: “Az a bizonyos üdvözlő távirat...” című cikkében: “1938 október hó 18-án rendkívüli gyűlést tartott a new yorki Magyar Nap Bizottság az Amerikai Magyar Népszava inspirációjára abból az alkalomból, hogy a Felvidék visszakerült Magyarországhoz. A Népszava ügynök-képviselője és egyleti rovatának vezetője, Orbán Viktor, aki időközben meghalt, azt indítványozta nagy vihar közepette, hogy a müncheni négyhatalmi konferencia vezetői közül Hitlert és Mussolinit üdvözölje a Magyar Nap Bizottság , és Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának is küldjön sürgönyt. Az Amerikai Magyar Népszava képviselője még azt is kijelentette azon a gyűlésen, hogy amennyiben elfogadják az ajánatát, lapja első oldalán fog erről megjelenni a tudósítás és a távirat szövegét is közölni fogja a Népszava. Ezt az indítványt Ladányi Zsigmond, az Amerikaszerte közismert nácipap támogatta, akinek felszólalása és indokolása közbotrányt okozott. Az elnök kénytelen volt a gyűlést felfüggeszteni. A jelen volt demokratikus érzelmű delegátusok Franklin Delano Rooseveltnek, Chamberlainnak és Daladiernek küldendő üdvözlő sürgönyöket támogatták és erősen ellenezték a tengelyhatalmak nácist és fasiszta vezetőihez intézendő sürgönyöket. “Mivel azonban Orbán s náciérzelmű segítőtársa, Ladányi református pap, akinek egyházában Orbán Viktor presbiter volt, a legerőszakosabban követelték indítványuk elfogadását, végül is az álláspont győzött és Hitlernek, Mussolininek, valamint Horthynak elküldött táviratok szövege az Amerikai Magyar Népszava 1938 október 21-iki számának első oldalán kéthasábos headline alatt meg is jelent. A táviratok szövegét is Orbán Viktor, a Népszava képviselője és Ladányi Zsimond nácipap fogalmazta meg, amint azt a Magyar Nap Bizottság október 18-iki jegyzőkönyve is tanúsítja. Orbán Viktor a Népszava nevében tett ígéretét betartotta, ezzel a ténnyel bizonyította be, hogy valóban a Népszava intencióinak szellemében s képviseletében járt el és indítványozta a tengelyhatalmakhoz küldött üdvözlő táviratokat. A Horthynak küldendő táviratban demokratikus kormányzatot, belső revíziót követelnek a liberális delegátusok a megcsonkított Magyarországon és a hozzácsatolt Felvidéken, ennek megszavazását is megakadályozta Orbán és társa, Ladányi. Hát mit csinál most a Népszava? A pogromokat rendezett legnagyobb magyar nácivezér, Eckhardt mellé igyekszik állítani az amerikai magyarokat az egyletek és a lap útján. Hitlernek és Mussolininek küldött távirat szövege egyébként így hangzott: “A new yorki magyar szervezetek vezetői tisztelettel kérik Excellenciádat, tartson ki rendületlenül a magyar nemzet igazsága mellett és segítse győzelemre Magyarország érdekében is a müncheni egyezmény szellemét”. Az Amerikai Magyar Népszavának ma már érthetően fáj ez a lelelplezés és szeretne szabadulni még a gyanú árnyékától is. Ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem menesztett kábelt, hogy nem küldött üdvözlő sürgönyt sehova. Hát rendben van, nem menesztett, hanem menesztetettt, nem küldött, hanem küldetett. Valami köze csak volt hozzá! N’est ce pas ?...” Nemde. Mr. Nadányi? Hírek a film, színház és rádió világából “Pillow to Post” A Strand Theatre újdonsága egy fiatal pár szerelmi viszontagságainak mulatságos történetét tárgyalja. A “Pillow to Post” főszerepeit Sydney Greenstreet, Ida Lupino és az újonnan felfedezett William Prince alakítják. “Embassy Newsreel Theatre” Az Embassy Newsreel e heti műsorán láthatók az első helyszín felvételek Berlinről, továbbá a japánok által megtorpedózott és most már javítás alatt álló U. S. S. Franklin csatahajóról. “The Valley of Decision” Marcia Davenport rendkívül sikeres regényéből készült a Radio City Music Hall új filmje, Greer Garsonnal és Gregory Peck-kel a főszerepekben. A film Pittsburghban játszódik le és egy munkáslány szerelmi történetét tárgyalja. “Zoya” A Stanley Theatre legújabb filmje, “Zoya”, egy szovjetorosz partizánlány életét és a fasizmus elleni harcban való hősi halálát mutatja be nagy drámai erővel. A nagyszerű szovjet film címszerepét Galina Vodianitskaya alakítja és Dmitri Shostakovich, a kiváló orosz komponista szerzett eredeti kísérőzenét a filmhez. “Sally O’Rourke” A hadsereg kötelékéből a közelmúltban elbocsátott népszerű filmszínész, Alan Ladd első filmje, "Sally O’Rourke”, amely a lóversenyt választotta témájául. Az új filmben Gail Russell és Stanley Clements alakítják a főbb szerepeket. A képet a Paramount Theatre hozza műsorán. V. Gy. A legújabb Warner szenzáció! BETTE DAVIS CSODÁLATOS! ‘The Corn is Green* Jolin Dali, Joan Lorring, IN Ig ei Bruce, Rhys Williams a főszerepekben HOLLYWOOD HROADWAY and Betty Grable • Dick Haymes > a főszerepekben DIAMOND HORSESHOE A többi szereplők: Phil Silvers, William Gaxton, Beatrice Kay, Carmen Cavallaro P HYV THEATRE, 7th Ave. tvUA I & 50th Street May 26, 1945 ELSŐ SZÁMÚ FILMHŐS! ALAN LADD GAIL RUSSELL Egy lóverseny izgalmas története, drámai, romantikus “Sally O’Rourke” William Demarest, Bruce Cabot, Spring Byington, Stanley Clements a főszerepekben. A színpadon Charley Spivak és zenekara, Joe Stafford, Tip, Tap & Toe. Külön attrakció Dean Murphy, Paramount és°mk uÍca Warner Bros, legújabb vígjátéka IDA LUPINO WARNER BROS, legújabb vígjátéka SIDNEY GREENSTREET, WILLIAM PRINCE, valamint Louis Armstrong és zenekara “Pillow to Post’ A színpadon Shep Fields és zenekara, külön attrakció Borah Minnevitch és harmonikásai Q TP A M n hkoadway O 1 U 47th STREET A legújabb filmhíradó az EMBASSY-ben! Eredeti felvételek a U. S. S. Franklin bombázásáról Első felvételek Berlin belsejében Hogy néz ki Berlin a szövetségesek bombázása után. Képek Berlin pusztulásáról Eredeti felvételek, hogy adják meg magukat a németek az oroszoknak Felvételek Marshal Tedder, General Spaatz és Marshal Zsukovról. F MR ASSY B’TMy&46st. LiiVIDnOO l Newsreel Thea. EUROPA a magyar filmek állandó otthona First Ave. és 78th St. N. Y. C. Május 24-től . Május 27-ig, csütörtöktől vasárnapig déli 1.30 órai, vasárnap 1 órai kezdettel bemutatásra kerül Szőke Szakáll, a humor nagymesterének legjobb magyar filmje: “Helyet az öregeknek” But Fekete László és Lengyel Menyhért szellemes, kacagtató film vígjátéka Valamint: “Búsuljon a ló” Pöttömnyi kis SUTYI, Kun Magda, Gyergya István (Steve Geray, Pethes Sándor, Mily Gerő főszereplésével RADIO CITY MUSIC HALL A NEMZET SZÍNPADA s s s : ROCKEFELLER CENTER GREER GARSON GREGORY PECK "A DÖNTÉS VÖLGYE” “The Valley of Decision” DONALD CRISP és LIONEL BARRYMORE Marcia Davenport regénye alapján Drámai . . . Izgató ... " A színpadon: SUMMER IDYLL, énekkel teli gyönyörű előadás Leonidoff rendezésében, Corps de Ballet, Glee Club, Rockettes és a nagy szimfónikus zenekar ERNŐ RAPPÉE vezetése mellett