Magyar Jövő, 1945. szeptember (44. évfolyam, 172-192. szám)
1945-09-01 / 172. szám
MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP 1045 július 17. kedd Főszerkesztő: Felkai Ferenc I. évfolyam 64. szám uv/ wlllULi X)u7*iU Tisztulási folyamat A politikai élet vizeit kisebb-nagyobb szelek borzolják, s a lapok egyre több teret szentelnek olyan kérdéseknek, melyek a pártok egymás közötti viszonyából fakadnak. A közönség egy része tájékozatlanul áll a tünettel szemben, más része pedig, az, melynek számára a demokratikus átalakulás hatalmi és profitveszélyt jelent, — reménykedve szemléli az ellentéteket, abban bizakodva, hogy akik ma a nyilvánosság előtt az újjáépítés nehéz harcát vívják, egyben a most sarjadzó ifjú deimokrácia sírásói lesznek. * , Úgy a tájékozatlanok, az aggódók, mint a kárörvendők számára talán tanulsággal szolgál, ha az eseményeket a részletek fölé emelkedve igyekszünk megvilágítani. Mai politikai életünk bázisát nem egy többségi párt, hanem az összes demokratikus pártok bizalomteljes együttműködése adja. A központi kérdés tehát **, megvan-e a szükséges bizalom a pártok között. Úgy látszik, éppen ebbe® a legfontosabb kérdésben bizonyos egyensúlyi zavar állott be,, ami ha átmeneti nyugtalansággal is jár, végeredményben hasznos, mert a hullámok magukkal ragadják és elakarítják az útból a mélyből a felszínre vetődött és láthatóvá lett hulladékot. A most felkorbácsolt vihar nem más, mint tisztulási folyamat, mely nélkül forradalmi átalakulás biztos menete elképzelhetetlen. A munkáspártok bizalmatlanságának oka az, hogy a független kisgazdapárthoz dörgölőzött egyes jobboldali elemek — mint mondják —, a reakció segítőivé váltak és egyes kisgazdapárti főispánok nemcsak támogatják, hanem egyenesen szervezik a reakciót. Az ország érett politikai közvéleménye, amely semmiképpen nem akar visszatérni a régi utakra, helyesléssel fogadta Tildy Zoltán országos pártelnök intézkedéseit, melyek azt célozzák, hogy pártjavégkép megszabaduljon ettől a káros és kóros tehertől. Mert itt nemcsak a pártelnöki székben, de a közélet minden kis pontján éreznie kell mindenkinek, hogy a lerombolt Magyarország felépítése a munkáspártok nélkül elképzelhetetlen, kormányozni ezt a nehezen gyógyuló országot csak velük egyetértésben lehet, ellenükre semmiesetre sem. Kíméletlenül deportálni kell tehát a politikai életből mindazokat, akik szembefordulnak az új Magyarország építőivel és az országot,í megint le akarják rántani a mélységbe, melyből nem lesz feltámadás. Harc a reakció és a spekuláció ellen — A termésbeszolgáltatással kapcsolatban rámutattam néhány olyan jelenségre — folytatta Rákosi —, amely megkísérelte a falu és a város dolgozóit szembeállítani egymással. "Sajnos, ilyen rekaciós kísérletek egész a minisztériumokig jutottak el. A Kommunista Párt fellépésének eredménye, hogy Vásáry pénzügyminiszter és Valentine igazságügyminiszter lemondtak és a legközelebbi napokban megy Faragó közellátási miniszter is. (Közbekiáltások: Le vele! Teleki is menjen!) A reakció veszedelmes működést fejt ki a spekulációterén is A Kommunista Párt és fele a demokrácia zöme elhatározta, hogy az egész vonalon támadásba megy át a reakció és a spekuláció ellen is. Ennek a támadásnak az első rohama volt a Budapesten megtartott razzia, amelynek során 400 feketézőt fogtak el, akiket a toloncházba vittek és most közmunkára fogják őket. Az elkobzott élelmiszereket, iparcikkeket pedig az újjáépítés dolgozóinak adják át. (Lelkes éljenzés.) Hasonló rohamok fognak még jönni a feketepiac ellen Budapesten és a vidéken. A Kommunista Párt támogatja a tőkének azt a részét, amely teljes erővel részt vesz az újjáépítésben, de nem hajlandó szemet hunyni a feketézés és a spekuláció előtt." Kereskedelmi tárgyalások a Szovjet-Cruióval Az ország felépítésével kapcsolatban hamarosan kereskedelmi tárgyalásokat folytatunk Romániával, Jugo-szláviával és a Szovjet-Unióval (Nagy taps és éljenezés.) Fontos ebben a hely Ám* 3 MAGYAR JöVő (Hungar 99 A legnagyobb aggodalommal hívjuk, ha Szlovákiából ki akarják űzni a magyarokat66 Rákosi Mátyás nagy beszédet mondott Miskolcon Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt vezére, vasárnap Miskolcon a munkásgyűlésen nagyobb beszédet mondott. — Régi tartozását rója le — mondotta —, amikor Miskolcra jött, ahol több mint 26 év előtt ő alapította meg a Kommunista Pártot. Most azért jött, hogy beszámoljon, mit végzett a Kommunista Párt és milyen tervei vannnak a jövőre nézve. Az újjáépítés eddigi eredményeiről és a termés sikeréről beszélt részletesen, elismerését fejezve ki a munkásságnak és a gazdáknak. „Az aratás sikerült, a tennés «Ett képes lesz“ — Meg lehet állapítani— mondta —, hogy az első szabad aratás nagyban és egészben sikerült. A termés országos átlagban közepes, és nem fenyegeti az ország dolgozó népét, elsősorban a városok ipari munkásait az a veszély, hogy éhség elé néz, a termés biztosítja a magyar nép szükségleteit. Kötben kijelenteni, hogy nemcsak a külföld segítségére számítunk, de elsősorban saját erőnkkel kell az újjáépítést meggyorsítani. Minden akadályt, ami az újjáépítést gátolja, elsősorban a reakciót el fogjuk söpörni az újjáépítés útjából. Minél gyorsabban megy az újjáépítés, annál jelentősebb külföldi segítségre számíthatunk, mert a külföld is annak segít, akinél látja, hogy önmagán is tud segíteni. Ez a mi véleményünk a reakció elleni harcban. A reakció elleni harc nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai kérdés is. " A külföldi gazdasági szerződések felvetik egyben Magyarország külpolitikai helyzetét is. Magyarországnak legjobb a viszonya déli és délkeleti ■azrmsáciával. ."•Vírsyi -Jugoszláviájával. (Lelkes éljenzés.) Tito marsall nemcsak magyarbarát kijelentéseivel mutatta meg, hogyan érez Magyarország iránt, hanem azzal a demokratikus gonddal is, ahogyan a Bácskában élő magyarokat kezelte. Hasonló a helyzet Romániával is, amelynek miniszterelnöke Groza (Élénk éljenzés), aki nem egyszer nyíltan kifejezésre juttatta rokonszenvét Magyarország iránt Nem maradt meg a szavaknál, hanem Erdélyben tényleg megadta az ottani magyaroknak mindazokat a jogokat, amelyet egy demokratikus országban magukénak követelhetnek. Grozának az a véleménye, hogy Erdély a két ország között ne elválasztóvonal, hanem összekötő híd legyen amply @yc-TC.kött» ~*« románt. (Lelkes éljenzés.) ian Daily Journal? „Aggodalommal tekintünk Csehszlovákia felé46 — Ez a kommunista párt külpolitikája és ebből a szempontból feltétlenül szükség volna arra, hogy Csehszlovákia is kövesse azt a nemzetiségi politikát, amelyet Jugoszláviában és Romániában tapasztalunk. (Élénk helyeslés.) Sajnos, ezen a téren távolról sem tartunk ott, ahol tartani szeretnénk. Amilyen dicsérően emlékezhetünk meg arról a módról, ahogyan Jugoszlávia vagy Románia a magyarokat kezeli, olyan aggodalommal tekintünk a csehszlovák köztársaság felé. (Közbekiáltások:Les sovinizmussal!) Meg kell állapítanom, hogy a Magyar Kommunista Párt nem érthet egyet azokkal a tervekkel, amelyeket a szlovákiai magyarokra vonatkozólag Csehszlovákiából hallunk. A mi álláspontunk ebben a kérdésben a következő: — Megértjük és természetesnek tartjuk, ha a felszabadult Csehszlovákiából visszaküldik azokat a magyarokat, akik 1938 után kerültek oda, hogy üldözik a magyar nyilasokat és fasisztákat. Mi azt kifogásoljuk, hogy ahelyett, hogy a fasisztákat ott vennék elő, és ott állítanák bíróság elé, egyszerűen átdobják őket a határon. Mi azt javasolnuk a csehszlovák demokráciának, hogy ezeket a fasisztákat ott vonják felelősségre, ahol bűneiket elkövették. Ezen túlmenőleg azonban a legnagyobb aggodalommal látjuk, ha ki akarják űzni Szlovákiából azokat a magyarokat, akikre nem bizonyítható, hogy a csehszlovák köztársaság ellen a németekkel vagy a fasisztákkal vállvetve valamit elkövettek volna. Újabban arról hallunk, hogy nem a magyarok egyszerű elűzésére kerül sor, hanem népcserére. Magyarországon azonban nincsen annyi szlovák, akivel ki lehetne cserélni a szlovákiai magyarokat. Jártam Békés megyében és az ottani szlovákság vezetői közölték: nemhogy tízezerszámra, de még százszámra sincsenek gazdák, akik itt akarják hagyni földjüket, azért, hogy Szlovákiába menjenek. Ha tényleg akadna is néhány ezer szlovák, aki vissza akarna menni Szlovákiába, ennek helyébe nem lehet átdobni a magyar határon néhány százezer, semmit sem vétő magyar parasztot és munkást. (Közbekiáltások: Népszavazást!) — Mi ezért nagyon komolyan kérjük a csehszlovák demokráciát, változtassa meg ebben a kérdésben eddigi álláspontját és különösen ne tűrjék,hogy a helyi hatóságok olyan túlkapásokat engedjenek meg a magyar kisebbséggel szemben, amelyek erősen emlékeztetnek bennünket a régi fasiszta metódusokra. Ha azt halljuk, hogy nem egy helyen a magyaroknak „M“bellis karszalagot kell viselniök, vagy ha azt halljuk, hogy sok helyen egy órai időt adnak nekik arra, hogy 15 vagy 50 kilós csomagot pakkoljanak össze és úgy dobják át őket a határon, akkor meg kell mondanom, mi az ilyen eljárást helytelenítjük. Ha Csehszlovákia folytatja ezt a politikáját a szlovákiai magyarokkal szemben, ennek elkerülhetetlen következménye, hogy megromlik a jó viszony a két egymásra utalt szomszéd nép között. Ennek eredménye az lesz, hogy erősödik a reakció Szlovákiában csakúgy, mint Magyarországon. új Magyar-románjugoszláv közös vámterület . A szlovák-magyar kérdés becsületes demokratikus megoldása mindkét nép létérdeke és ezért meg vagyok győződve róla, hogy maga a csehszlovák demokrácia fog rátérni arra az egészséges útra, amelyen helyre lehet állítani a magyar és csehszlovák jóbarátságot. Erre 3 íjnál is inkább szükség van, mert Remrijna felől igen komoly ajánlatok"sérkezek. Groza miniszterelnök felajánlotta Magyarországnak a közös vámterületet. (Nagy éljenzés éa ! •