Magyar Jövő, 1947. december (46. évfolyam, 247-272. szám)

1947-12-01 / 247. szám

MAGYAR y, except Sunday and certain Holy<i»vs Ly the DAILY JOURNAL ASSOCIATION, ÜNC. h Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 »tor: ZOLTÁN DEÁK, szerkesztő ;er: EUGENE PRAGER, ügyvezető n Rates: U.S.A , Canada $9.00 one year, li year, $2.75 three months. New York o. America, Mexico, Cuba $10.00 one year, íalf year, $3.00 three months. Europe, Aus- , Africa, Palestine, etc,, $10.00 one yea", $6.00 half year, $3.50 three months. ttw»ntered as Second Class Matter Sept. 12, 1947 at.the Post Office of New York, N. Y.f under the Act of March, 1879. 209 Kritika a kritikáról Clevelandi napilapkollégánk november 6-iki számában vezércikkileg kritizálta a new yorki magyar konzulátus és a washingtoni magyar követség működésében észlelhető fogyatékosságokat. Ez, természetesen, nemcsak joga, hanem, amennyiben a fennálló panaszok jogosságáról, mint írták, meg voltak győződve, kötelességük is volt. A cikk írója éreztette, hogy a kritikát az “új magyar demokrácia” iránti jóakaratuk, valamint a “magyar állam. . . anyagi áldozataidnak szemmeltartása diktálta. Mint demokratikus Magyarország őszinte és következetes barátai, mi e szempontokat a legteljesebb mértékben méltányoltuk, ám gyakorlati alkalmazását másban szereti alkalmazni, mint adminisztratív jogyakosságok vezéreikki bírálatában. Az új magyar demokráciának, miként azt , mi, mint a Szabadság szerkesztője jól fja, és most üzent hadat a magyar fasizmmus . Amerikában egy táborba verődött szakflyhada. Azoknak, akik igazi és őszinte barátai demokratikus Magyarországnak és a fi magyar államnak, kritikájuk — legalább egy részét — nem volna céltalan a magyar népeme halálos ellenségei ellen is irányítanának. Úgy akarják a demokratikus szakszervezeti mozgalmat lehetetlenné tenni az Egyesült Államokban, hogy visszaadják a nagyvállalatoknak azt a jogot, hogy a politikai megbízhatóság vizsgája alapján válogassák ki, kiket alkalmaznak. • Mindenki emlékezhetik rá, hogy a kormányhoz való “lojalitás”-sal kezdték. Most azonban már majd a U. S. Steelhez, a Standard Oil Corporation-hez, a bányatulajdonosokhoz, a vasúti részvényesekhez és a bankárokhoz való “hűség”-et követelik. Ha valaki nem “hű” a nagytőkéhez, az alacsony bérekhez, a hosszú munkaidőhöz és a magas árakhoz, akkor kilökik az uccára. A “vörös hisztéria’’ most költi ki fiókáit, úgy, amint előre megmondtuk. Éppenígy történt a Hitler előtti Németországban. Itt az idő, hogy minden szakszervezeti munkás, az AFL és a CIO, ráébredjen az igazságra. A “vörös hisztéria” rendőrbot, amellyel a munkás tulajdon fejére, munkájára, létjogára sújtanak le. Az amerikai munkásság tulajdon életéért harcol, még akkor is, ha némelyik vezére, mint például William Green, nem látszik erről tudomást venni vagy pedig nem akar tudomást venni. Az Amerika-ellenes tevékenység után nyomozó házbizottság kommunista-ellenes hisztériája a legnagyobb veszedelem, amely hosszú évek óta valaha is fenyegette az amerikai szakszervezeti munkást. A Sabath-féle törvényjavaslat, amely szét akarja törni a munkaadóknak a munkásság ellen használt bűnös kongresszusi fegyverét, az egész szakszervezeti mozgalom védelmi főfegyvere. Mert nem élhetnek együtt a “hűség”hisztéria és a tényleges szakszervezetek. Jól tudják ezt az öregebb szakszervezeti munkások a Palmer-razziák idejéből, amikor szét akarták bomlasztani a szakszervezeteket, de nem sikerült nekik. Minden egyes szakszervezetnek napirendre kell tűznie azt a szükségességet, hogy képviselője vagy szenátora az Amerika-ellenes bizottság eltörlése mellett szavazzon. A tisztes bérek, a demokrácia, a puszta életbenmaradás parancsszava ez. (Daily Worker — New York) Vendégvezércikk Itt van ismét a fekete lista? Az amerikai szakszervezetek millió és millió tagja megértheti most, ha eddig nem érini is az Amerika-ellenes házbizottság é tetlenkedésének igazi értelme: a moziazzal a javaslattal lépett fel, hogy a kresszus hatalmazza fel a magánipart,amelén “kommunistagyanús” alkalmazott elbocsátására. A nagytőke csatasorba állt, hogy a gyűlölt, feketelista rendszert ismét életbe léptethesse. Elcsapnak minden munkást, ha alkalmazóinak nem tetszenek a politikai felfogására vonatkozó feljegyzések, fekete listára teszik, hogy soha többé munkához ne jusson. •Jgy kisebbfajta “kémhisztériá”-val, régi veretű csapdaállítással kezdődött. Kiszemeltek egy alig ismert német antifasisztát, Gerhart Eislert, s ezzel elindult a lavina. Azután Trumant rávették, kezdje meg a tisztogatást a “hűség-bizottság”-gal. Majd a Jaft-Hartley törvénnyel kötöttek bele a szakszervezetekbe a “kommunista záradék” alapján. Aztán a “tiszteletlenség” csapdájába ráncigálták bele Eugene Dennist, a kommunista párttitkárt. Aztán összeütötték a “segély-program”-ot a “kommunizmus terjedésének meggátlására.” Most végre aztán megmutatták foguk fehérét. Most aztán kiderült, miben sántikál ELÍTÉLI a kongresszusi VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOKAT * WASHINGTON. A chicagói egyetem egyik tanára a nyilvánosság előtt kétségbevonta a kongresszusi bizottságok jogát, hogy vizsgálatot indítsanak amerikai polgárok ellen. Az Amerika-ellenes bizottságról beszélve pedig kijelentette, hogy “kegyetlenül rosszindulatú.” * Dr. Jerome Kerwin, aki a chicagói egyetemen a Walgreen alapítvány által fenntartott amerikai intézményetét tanulmányozó intézet vetítője, kijelentette, hogy mindazok, akik hangosan kiabálnak amerikanizmsáról, egyáltalán nem törődnek a kisebbségek jogaival. Washingtoni hallgatóság előtt beszélve a chicagói tanár kijelentette, hogy az amerikanizmus nevében harcot hirdető amerikai magánintézményeket csupán egyetlen kérdés érdekli: a kommunizmus. A professzor kijelentette, hogy ugyanez áll az Amerika-ellenes bizottságra, mely soha nem árult el egy szikrányi érdeklődést sem a faji és kisebbségi igazságtalanságok iránt, de igen gyakran kommunistának bélyegezte mindazokat, akik a négerek érdekében síkraszálltak. Alligitimiinkus inért mimíia kénytelen piketelni. Amióta megkezdték a brooklyni alagni munkálatait, 11 munkást ért halálos baleset Ikarosz ismerős, nagyon ismerős, szót találtunk a külpolitikai hírek között. Meg kell állatnunk egy pillanatra. Görögországból érkezett, Ikarosz — ez a szó. Valamikor tanultuk, ez az Ikarosz volt az első repülő. Több volt ennél. Nem bírta a szürke, száraz, szomorú földi életet, az urak uraságát, a szegények szegénységét, a tudálékos vezetőket és a tudatlan tömegeket. Többet akart, szebbet, jobbat. A nap fénye vonzotta, az örök meleg, az örök szép. Szárnyakat épített és felrepült a Fény felé. Már azt hitte, hogy sikerül; már azt hitte, hogy viszi, maga után népét a nap, a csillogás, a tudás, a szépség felé. Egyedül volt, gyenge volt. A szárnyai lehulottak és ahogy annyi magános, felfelé törő társa elbukott a jobbért folyó — de egyedülvaló, tömeg nélküli — küzdelemben, és mert az istenek nem tűrték a feltörő embert, Ikarosz is a tengerbe hullott. Ikarosz — az egyik legszebb görög monda, az ember magasratörésének hősi eposza. Ikarosz — ma, puszta sziget, internálótábor, új Dachau. Tízezer új Ikarosz, a szépség és a fény új harcosai Ikarosz szigetén szenvednek, mert haragszanak rájuk az új mitológia dolláristenei. Elbuktak azonban a régi görög istenek is. . . (Magyar Szó—Újvidék.) MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) MAGYAR SZAKÉRTŐ ÉPÍTI ÚJJA WINDSORT ÉS TÖBB MÁS VÁROST A Horthy-fasizmus Kanadába sodort áldozatának tüneményes karrierje az újvilágban Dr. E. G. Faludi orvos. De nem embereket, városokat gyógyít. Megvizsgálja a történetüket, a betegség tüneteit és megállapítja a gyógyulás lehetőségeit. Ez a gyógyulás néha belekerül évi 130.000 dollárba, de dr. Faludi szerint és számos kanadai város tanácsa szerint is, megéri. Még akkor is megéri, ha a tervéért és tanácsáért maga dr. Faludi tízezer dollárt kap és tizenhatezret a költségekre a terv elkészítése idején. Ki ez a Faludi Jenő? Apró termetű fekete ember eleven csókaszeme és diktátori pózai vannak. Talán még Olaszországból hozta őket magával, mint híres kávégépét, amit minden vendégének büszkén mutogat. Mert Faludi dr. Eugenio Giacomo Faludi, élete legnagyobb részét Itáliában töltötte. A budapesti egyetemre nem vették fel a numerus clausus miatt, olasz egyetemen tanulta az építészetet. Olyan jól megtanulta, hogy alighogy kikerült a padból, megnyerte az olasz állam repülőtérépítésre kiírt nagy pályázatát. Rövidesen azonban kitört és eget kért városrendészeti zsenije. 1929- től 1939-ig terveket készített Milano, Verona, Rimini, Brescia és a pontini mocsarak helyén épült híres Aprilia rendezésére. Akadt olyan város is, amit a sportteleptől az ajtókilincsig teljes egészében Faludi dr. tervezett. 1939-ben a faji őrület hullámai elborították Olaszországot is és Faludi dr. felszedte a sátorfáját. Az angol bevándorlási ellenőrző közeg megkérdezte, mikor Doverben partraszállt, tud-e angolul? — Szeretlek benneteket! — felelte Faludi tömören, mert összesen ennyi volt a nyelvtudománya, de félév múlva már angol nyelven tartott előadást a városrendészetből. Angliában bombabiztos fedezékeket tanulmányozott, majd 1940-ben átment Kanadába, hogy anyagot keressen összeállítható házak építésére, amiből aztán oly sokat szállítottak Angliába. Később a torontói egyetem tanára, majd 1942-ben a torontói városi tanács építészeti bizottságának tagja lett. Faludi dr. szerint városok születnek, fejlődnek és meghalnak, mint az élőlények. Vannak fiatal városok, érett városok és szenilis városok. Az ipari központoknak más “szakmai betegségeik” vannak, mint a mezőgazdasági városoknak. Minden újabb munkának Faludi maga a lelke, de rajta kívül még négy szakember és húsztagú kutató vezérkar dolgozik vállalatánál, a Town Planning Consultants Ltd.-nél. Új városok születnek .... Most éppen Windsor nevű kanadai várost építi újjá. “Windsor a legkuszább és legszervezetlenebb zűrzavar, amit ember elgondolhatott — írta jelentésében, amit a városi tanácsnak nyújtott be — rossz utcák, nyomornegyedek, kihasználatlan területek, amiken szemét és autóroncsok éktelenkednek, gyárak, a lakóházak között és sehol semmi tér a gyerekek játékai számára. “Mire a városi tanács megbízta Faludit, a városrendezőt, hogy készítsen számukra tervezetet, Faludi meg is csinálta a tervet, 47 centtel adott ki többet az előirányzott összegnél és Windsor lakosai évről-évre jobban és szebben fognak élni, az új parkok és iskolák, az új utak és új lakóházak között. Faludi azonban nemcsak újjáépíti, teljesen új városokat is tervez. Most például papírgyártó telepet épít egy hegytetején Kanadában, várost, ami teljesen a papírmalmok köré épül, egészséges, boldog munkások számára. Faludi dr. nem papíron kezdi a városok átépítését. Mielőtt bármit is kezdene, előbb a város fekvését, földrajzi adottságát veszi szemügyre. Azután a város fejlődéstörténetét, ami utat mutat neki arra, hogy hová helyezze a terjeszkedési területet. Azután kezdődik a hónapokig tartó kutatómunka, amelynek során úgyszólván házról-házra jár, hogy megismerje az emberek kívánságait, a panaszokat és szükségleteket. Faludi szerint az asszonynép alkalmasabb a lakásrendezés belső, nem anyagi, okainak kutatására és azért húsztagú “vezérkarának” 14 tagja nő. Kanada nagy lehetőségeivel megadta az igazi hátteret ennek a különös tehetségnek. Alapos, reális ember, aki álmodik. Merészet és nagyot. És a kanadai városok versengenek, hogy melyikük valósítja meg leghamarabb ezeket az álmokat. AZ IDEGEN LÉGIÓBA VOLT NÁCI KATONÁKAT SOROZNAK BE MOSZKVA. A “Pravda”, a szovjet kommunista párt lapja, berlini jelentések alapján azt írja, hogy 50,000 volt német katonát és tisztet soroztak be a francia idegen légióba és küldtek Indo-Kínába a nacionalista Vietnam rendszer ellen folytatott harcok céljaira. A “Pravda” tudósítója azt írja, hogy a franciák kibújnak azon kötelezettségük alól, hogy németországi megszállási zónájukban állomásozó csapataikat leszereljék. Ezt bizonyítja a volt német katonák besorozása is. Látott fényképeket, amelyek francia uniformisba öltözött náci katonákat ábrázolnak Indo-Kinában, amint a harcokban elesett kamerádjaik mellett állnak. Olvasott leveleket, amelyeket Indo-Kinából küldtek ilyen német katonák Berlinbe. Megírta azt is, hogy a németországi Landau városkában van az a szálloda, ahol az idegen légióba lépni szándékozó németek kérvényezhetik felvételüket. Nem kérdezik politikai nézeteiket. Valamennyi náciszellemű. Néhány hónapi szolgálat után ugyanazt a rangfokozatot kapják, amelyivel Hitler Adolf seregében rendelkeztek. A francia hadügyminisztérium egyik szószólója válaszolt a “Pravda” jelentésére s azt állítja, hogy az egész idegenlégiónak 15 ezer embere van, azaz négy ezrede s ezek közül csak az egyik van, ha van, Indo-Kínában. Azt azonban beismerte, hogy németeket is vesznek fel az idegenlégióba, csakhogy kiképzésük után Marokkóba rendelik őket. OLVASSA, ADJA TOVÁBB A MAGYAR JÖVŐT! December 1, 194 Az új demokrácia Varga Jenő, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, a világviszonylatban is nagytekintélyű tudós új könyvén dolgozik, amely a kapitalizmus politikájának a második világháború nyomán észlelhető változásait fogja elemezni. Az alábbi rész a nagy érdeklődéssel várt mű egyik fejezete. A második világháború egyik legfontosabb következményének kell tekinteni az új típusú demokráciák, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Csehszlovákia, valamint Albánia megalakulását. “Új típusú demokrácián” olyan belpolitikai helyzetet értünk, amelyben a hűbériség maradványait, a nagybirtokrendszert felszámolták, amelyben megvan még ugyan a termelési eszközök magántulajdona, de az ipart, közlekedést a hitelintézeteket, nagyvállalatokat államosították, maga az állam pedig arra törekszik, hogy ne a monopóliumos burzsoázia, hanem a városok és falvak dolgozóinak érdekeit szolgálja. Se nem kapitalisták, se nem szocialisták Ezeknek az államoknak a társadalmi szerkezete különbözik minden eddig ismert államétól. Valahogy egészen új jelenség ez az emberiség történetében. Nem burzsoá diktatúra, de nem is proletárdiktatúra. A régi állami apparátust nem törték szét, mint a Szovjetunióban. Nem kapitalista államok a szó megszokott értelmében, de nem is szocialista államok. A szocializmus felé a legfontosabb termelési eszközök államosításán és magának az államnak újszerű jellegén keresztül vezet az út. Az újtípusú demokráciák keletkezésének és életének közös történelmi előfeltételét a kapitalizmusnak a második világháború folytán erősen kiéleződött általános válságában találhatjuk meg. A történelmi előfeltételek A jellemző történelmi előfeltételek a következők : 1. Az uralkodó osztályok és politikai pártjai a nép széles rétegei előtt hitelüket vesztették, mert a háború előtt és a háború alatt együttműködtek a hitleri fasizmussal, ez pedig német katonai megszállásra és a dolgozó tömegek irgalmatlan elnyomására nyomorba döntésére vezetett. 2. Az ellenállási mozgalomban a kommunista pártok vitték a vezető szerepet, aminek eredményeképpen egységbe kovácsolódott a munkásosztály és megalakult a fasizmus, valamint a fasizmus gazdasági bázisát jelentő nagybirtok és nagytőke ellen — a népfront. 3. Ezek az országok erkölcsi, diplomáciai és gazdasági támogatást élveznek a Szovjetunió részéről. Ilyen támogatás nélkül az újtípusú demokráciák nem tudtak volna megállni a külső és belső reakció nyomásával szemben. Ebben a vonatkozásban nagyon tanulságos Görögország sorsa. Gazdasági jellemvonások Az újtípusú demokráciák gazdasági életét a következő vonások jellemzik: Továbbra is fennáll a termelési eszközök magántulajdona. A paraszt birtokosa a földnek, az iparos műhelyének, a kereskedő az üzletének, a kistőke az üzemének. A nagyvállalatokat azonban államosították és állami kezelésbe vették. Még mindig folyik az értéktöbblet eltulajdonítása, de már megfelelően szűk területen. Hangsúlyozni kell itt, hogy az állam különleges jellegének döntő jelentősége van a gazdasági élet fejlődésére. Ha az állam a monopoltőke kezében van és annak az érdekeit szolgálja, akkor a termelési eszközök bármilyen nagy hányadának államosítása nem változtat a társadalmi szervezeten. Hiszen a hitleri Németország is államosított, mégis megmaradt ott a monopóliumos gazdasági rendszer és a polgári társadalmi rend. Az új típusú demokráciákban az állam a vagyonos osztályok uralmi eszközéből a dolgozó nép állama, lett s éppen ez ad döntő jelentőséget a fontosabb termelési eszközök államosításának. Az államosítás kétféle módja Az állam jellegének ezzel az átalakulásával magyarázható az is, hogy az államosítás egészen máskép érezteti hatását a nemzeti jövedelem megoszlására az új típusú demokráciákban, mint a polgári demokrata államokban, például Angliában. Az új demokráciákban az államosítás egyértelmű a gazdasági forradalommal. A hazaárulók, a fasiszta tőkések vagyonát kártérítési elkobozták. Más tőkések, ha kaptak is térítést, de jövedelmük már csak egy részét teszi ki az azelőtt eltulajdonítottéktöbbéletnek. A kapitalizmus válsága folytán áltartási hullám árasztotta el a fejlett kapita államokat is, kivéve az Egyesült Állami Az államosítás ezekben az országokban sértet arra, hogy a polgári társadalmi kereten belül oldják fel a termelés társami jellegének és birtoklás magánjelleg ellentmondását. Ezzel magyarázható a, hogy az államosítást a tőkésnek teljes talanításával hajtják végre. így pél Angliában a villamossági vállalatok résyeseit 450 milió, a közlekedési vállal tulajdonosait 1,035 millió font szeriin kártalanítják. Következésképpen a nen jövedelem megoszlása semmit sem vzott. Éppen az államosítás keresztülvitele ezek a különböző módszerei tárják fel szembetűnőbben a különbséget a régi gázi demokráciák és az ujtipusu demociák között. Milyen hibát követtek el 1919-ben Az ujtipusu demokráciák gazdasági évek egy másik fontos jellemző vonás nagybirtoknak, ennek a feudális csökeinnek a teljes és végleges felszámolása, nagybirtokosok évezredes múltba gyökrő társadalmi és politikai hatalma megstisült, az állam elkobozta a nagybirtok és szétosztotta a szegény parasztok és mitelenek között. A parasztgazdaságok ( gyis a magántulajdonban levő földek) sz. ezekben az országokban erősen megnövedett. A nincstelenek és kisparasztok szümeinek túlnyomó többségét a földhözjutás az új rendszer őszinte hívévé tette. Sosem ismételték meg azt a hibát, amelyi magyar kommunisták követtek el 1919-t amikor át akarták ugrani a történelm szükségszerű közbeeső állomást és az ellrott nagybirtokokat állami gazdaságá alakították át, ahelyett, hogy szétosztot volna a földéhes parasztok között. Az a tény, hogy a parasztok saját s számaikkal munkálják meg földjeiket s ményeiket (némelyik országban a beszóltatási kötelezettség teljesítése után) arcon értékesítik, lehetővé teszi, hogy a fpasági életben megmaradjon vagy ujjáéjen a kapitalista rend. Már Lenin megmndotta, hogy a “kistermelés állandóan, nap, napra, óráról-órára, kicsiben és nagyban pitalizmust szül.” Az újtípusú demokrata országok társal mi rendje tehát még nem szocialista ,, hanem sajátos új, átmeneti forma. A ténési erők és termelési viszonyok közti ellemondást a szocialista szektor befolyásos gyarapodása fokozatosan enyhíti. Van-e osztályharc? Természetesen sem a nagybirtokos etály, sem a nagytőkés burzsoázia nem ad beletörődni a változásba s részben személyen, részben azok segítségével, akik a mindig befolyásuk alatt állnak, igyekezi az új rendet megbuktatni, lejáratni. Az etályharc tehát éppen úgy tovább folyik mint a régi polgári demokráciákban. Ebben a tekintetben is mélyreható elvi különség van az újtípusú demokrácia és a polgári államok közt. A régi polgári orszokban az egész állami apparátus a vagános társadalmi osztályok eszközéül szól, sőt végső esetben a hadsereg is a vágyói osztályok mellé áll. A nép oldalán Az új demokráciákban az állam a délyzók érdekeit védi. A miniszterekhez itt szakszervezetek és a parasztszervezet képviselőinek van szabad bejárása. Konflus esetén a fegyveres erők semmiesetre s a kapitalisták, hanem a dolgozók oldal állnak. A köztisztviselők és a bírák is a dlgozók érdekeit szolgálják. Az új demokriában a hatalom a nép kezében van. Érthető tehát, hogy az új demokráciában az állam sokkal erősebben és sokl eredményesebben igyekszik fellendíteni ország gazdasági életét, mint a régi burzs országokban, ahol egyébként szintén erős megnövekedtek az állam gazdasági fakziói. Az újtípusú demokráciák céljaik mt valósítása érdekében évekre szóló gazdasszerveket dolgoztak ki. Elvágta felesége torkát. Felmentették CHICAGO. Az 56 éves George Rapp, nyugalomba vonult fiszerkereskedőt, az esküdtszék szerdán este felmentette, jóllehet töredelmesen beismerte, hogy feleségét előbb bunkósbottal leütötte, majd elmetszette torkát is. Az aszony, Esther, 47 éves, felépült sebeiből. Harold G. Ward büntetőbíró meglepetésében fejét rázta az esküdtszék ítéletének hallatára, amely vádlottat ártatlannak mondta ki. Rapp ügyvédje, Martin E. Ward, a meglepetéstől villámsújtottan gratulált ügyfelének. Rappot pillatnyi elmezavar alatt mentették fel. MEXICO CITY. . . Egyesült Nemzetek neveltügyi és kulturális bizottság mely Mexico Cityben tart ülését, megbízott egy albiroságot egy határozati javas f elkészítésével a háborús tiszás és propaganda elítélését