Magyar Jövő, 1952. március (51. évfolyam, 35-50. szám)

1952-03-04 / 35. szám

2 March 4, 1952 MAGYAR JÖVŐ (HUNGARIAN DAILY JOURNAL) MAGYAR JÖVÖ, Hungarian Daily Journal Published daily except Saturday, Sunday, Monday and certain legal holidays by the Hungárián Daily Journal Association, Inc., 130 E. 16th Street, New Vork 3, N. Y. Telephone ALgonquin 4-0397. Editor: Zoltán Deak, Manager: Alex Rosner Subscription rates: USA, Canada $9, one year, $5 half year, $3 three mo. — New York City $10 one year, $6 half year, $4 three mo. Everywhere else: $12 one year, $7 half year, $4 three mo. MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY NEW YORKBAN A haladó szellemű newyorki magyarság ebben az évben is megtartja szokásos évi ünnepélyét 1848 március 15-ikének emlékére. Az ünnepélyt előkészítő bizottság március 30-át választotta ki az ünnepély megtartására s erre a célre bérbevette a Hotel Diplomat nagytermét, (108 W. 43rd Street). Az ünnepély programmjának előkészítését hamarosan befejezi a bizottság, de máris több nagynevű művész felajánlotta közreműködését. Nem hisszük, hogy valaha is fontosabb volt a márciusi ünnepély teljes sikerre vitele, mint ebben az évben, mikor az amerikai reakció meg akarja semmisíteni azokat a szabadságjogokat, melyeket az amerikai forradalom és az 1848-as magyar forradalom képviselt. Az amerikai demokráciát ugyanaz a szellem indította el, ugyanaz irányította, ami a márciusi magyar forradalmat. Ezért történt az, hogy Kossuth Lajost, aki a magyar népi forradalom vezére és megszemélyesítője volt, New Yorkba érkezésekor úgy fogadták, mintha haza érkezett volna, ünnepelték és hatalmas tapssal üdvözölte az egész Kongresszus. Kossuth Lajos ma nem léphetne be Amerika földjére. Mint az igazi demokrácia harcosát, kizárnák New York kikötőjéből, mint “felforgatót”. Ma azokat ünnepük a newyorki kikötőben, akik a demokrácia, a népek és a béke ellenségei, akik a fasizmust jelentették Európában s akik népeik elnyomói voltak. Hisszük, hogy ez nem tart sokat az amerikai nép, melyet semmiféle hisztériával nem lehet eltántorítani a demokrácia és a béke szeretetétől, ismét visszakényszeríti vezetőit az igazi demokrácia útjára, melyről a profitérdekek lekényszerítették Franklin D. Roosevelt halála óta. Biztosak vagyunk benne, hogy Amerika visszatér a béke útjára. Ebben a hitben ünnepeljük ebben az évben a magyar márciusi forradalom emlékét s felszólítjuk New York haladó szellemű magyarságát, hogy készüljön máris március 30-ra, az ünnepély napjára s vonuljon fel velünk együtt töjött sorokban, hogy a demokrácia és a békeharc nagy ünnepévé avassuk azt. Kezdődik újra minden a Foley Square-en (Folytatás az 1-ső oldalról) vád alapján 16 munkásmozgalmi vezető ellen. Az ország azonban keveset tud meg ezekről a sajtó tudósításaiból , amit közölnek, azt elferdítik. A Wall Street sajtója elferdítette és meghamisította a Smith törvény első áldozatainak tárgyalását is. Medina bírót, mint a “türelem” mintaképét állították be, míg a vádlottak állandóan “tiszteletlenül” viselkedtek. Közben állandóan ismételték, hogy a vádlottak “a kormány erőszak útjáni megdöntésére szövetkeztek.” A valóság az, hogy a Smith törvény alapján emelt vádak nem beszélnek semmiféle cselekedetről, ami erőszakot jelentene, vagy amit elkövettek volna. Az történik, hogy bátor és becsületes amerikai munkásmozgalmi vezetőket börtönbe küldenek, mert a béke, demokrácia és szocializmus elveit tanítják. Ezért történt az, hogy Harold Ickes, aki a New Deal követője volt, a polgári szabadságjogok védelmére irányuló “kétségbeesett harcnak” nevezte a védelem harcát. Ezért történik az, hogy az ország 100 szakszervezetéből 300 vezető értesítette a Smith törvény áldozatainak védelmére alakult, ideiglenes szakszervezeti tanácsot, hogy támogatják annak munkáját. 21 államból érkeztek ilyen szakszervezeti vezetők levelei s legnagyobb részük az AFL-hez tartozik, de a CIO konvenciója ugyancsak állást foglalt a kommunista vezetők börtönbevetése s a Smith törvény alapján emelt vádak ellen, azt hangoztatva, hogy azok súlyos csapást jelentenek az amerikai demokráciára. A Wall Street egyes lapjai már félnek az ébredező néptől. Panaszkodnak, hogy még mindig tiltakozások hangzanak el a Smith törvény ellen s hogy követelik annak viszszavonását. Azt kérdezik, hogy vájjon mikor fogadják már azt el véglegesen, mikor nyugszik bele az amerikai nép. Ugyanezt hangoztatták a reakció lapjai, mikor a múlt században törvényt hoztak, mely kötelezővé tette a szökött rabszolgák kiszolgáltatását.. Ábrahám Lincoln, mint ügyvéd, soha nem fogadta el ezt a törvényt véglegesnek, jóllehet az akkori Legfelsőbb Bíróság rekációs többsége jóváhagyta. Éppenúgy nem fogadja el “véglegesnek” a szabadsággondolatot megfojtó Smith törvényt Amerika népe, jóllehet Vinson főbíró és a Legfelsőbb Bíróság Truman embereiből álló többsége alkotmányosnak, mondta ki azt. A McCarthyk, McCarranék ás az Amerika-ellenes bizottság új boszorkányüldözései ellenére, a magyarság haladószellemű csoportjai, az amerikai nép háborús hisztériát, korrpuciót és a demokratikus jogok elnyomását ellenző csoportokkal együtt, tiltakoznak a szabad gondolat elnyomására irányuló új hajsza ellen, mely tegnap vette kezdetét a Foley Square-en. Sztrájk a Goodrich telepén (A Magyar Jövő vándorszerkesztőségének jelentése Akronból) AKRON, O. — A B. F. Goodrich Company, Amerika egyik legnagyobb autókerék gyárának 15 ezer munkása sztrájkba lépett, amidőn a társaság önkényesen és indokolatlanul felbontotta a szakszervezettel (CIO- United Rubber Workers, Local 5) kötött egyezménynek az irodai munkásokra vonatkozó részét. A unió tárgyalásokat folytatott a társasággal az irodai munkások több követelését (fizetésemelések, fizetett ebédidők stb.) illetőleg. Hogy a nagyközönséget a sztrájkolók ellen ingerelje, a társaság máris azt híreszteli, hogy a sztrájk “veszélyezteti” a fegyverkezési programot. Azonban azonban köztudomású, hogy a gyár raktáraiban máris annyi gumikerék van felhalmozva, hogy ha egy évig nem gyártanának egyet sem, akkor is bőven ki tudnának elégíteni minden szükségletet. A Goodrich Company tiltó parancsot akar szerezni a bíróságtól a sztrájkolók ellen. Csütörtökön tárgyalás lesz a National Labor Relations Board, a unió és a gyár képviselői között. MEXICÓBAN ÖSSZEOMLOTT A HIDEGHÁBORÚ Miguel Aleman, Mexico elnöke a múlt héten beszédet tartott Vera Cruzban, melyben a következőket mondta: “Mi tiszteletben tartjuk mások jogait és azt kívánjuk, hogy más is tiszteletben tartsa a mienket.” A beszéd óta ezrével érkeznek gratuláló levelek az elnökhöz, úgy a középhelyet elfoglaló, mint a baloldali pártok követőitől, mintha a kijelentés Mexico függetlenségének kinyilvánítása lett volna. Aleman beszéde bevezetés volt az Egyesült Államok és Mexico közötti katonai szövetség felállításáról folyó tárgyalás megszakításának. A lépés a hidegháború egyik legsúlyosabb vesztesége volt Washington számára, mely sietve keresztül akarta hajtani a Wall Street fegyverkezési programját Közép- és Délamerikában, melynek keretében U. S. bázisokat akar létesíteni a stratégiailag fontos terepeken. A program végrehajtására 35 millió dollárt irányítottak elő, légi és tengeri bázisok teremtésére Mexicoban, Chilében, Peruban, Cubában, Colombiában, Venezuelában, Ecuadorban és Brazíliában. Mexicoban elnökválasztás lesz ez év júliusában. Aleman jelöltje Adolfo Ruiz Cardinez, akit a kormánypárt liberálisabb elemei választottak ki, mert ő az, aki legkevesebb szerepet játszott a forradalmi hagyományok megsemmisítésére törekvő lépésekben, melyek az amerikai társaságok szolgálatában történtek s melyek növelni akarták a katolikus egyház politikai befolyását. A “liberális” jelölttel akarták legyőzni Henriques Guzmant, aki a világszerte köztiszteletben álló Cardenas, volt elnök Barátja s aki Mexicot igyekezett a forradalmi hagyományok útján megtartani. Henriquez megteremtette a néppártok szövetségét. Washington háborús törekvésének nagy szerepe volt abban, hogy létrejött Mexicóban a békét akaró pártok szövetsége. Kezdetben ugyanis a Partito Popolar saját elnökjelöltet állított Vincente Lombardo Toledano, a Délamerikai Szakszervezeti Szövetség vezetőjének személyében. Toledano jelöltésgét a kommunista párt is támogatta. Több más kisebb párt saját jelöltet állított, így állt a helyzet, mikor megindultak a katonai szövetségre irányuló tárgyalások. Sydney Grusan, a tárgyalásokkal kapcsolatban azt írta a New York Timesben, hogy Mexicónak mindenekelőtt egy kis látszati haderőt kellene küldenie Koreába, amit addig nem volt hajlandó megtenni. A tárgyalások megindulása megteremtette a háborús törekvéseket ellenző pártok egységét, hogy Grusan, aki két héttel előbb még biztosra vette Aleman kormányzó pártjának győzelmét, február 16-iki cikkében már ezeket írta: “Diplomáciai megfigyelők szerint a Henriques tábornok mögött álló baloldali egység komoly veszedelmet jelent a PRI (kormánypárt, Partito Revolucionario Instituciónál) 23 éven át fenntartott hatalmára. A választások eredménye zavaró hatással lehet a US és Mexico közötti kapcsolatokra és hamarosan megállítaná a politikai és gazdasági együttműködést a két ország között.” Grusan megjegyzi, hogy a kormánypárt vezetői között nagyfokú idegesség észlelhető. Az történt Mexicoban, hogy az öt nagyobb ellenzéki párt egyesült Henriques Guzman támogatására. Az egyesült pártok között van Guzman néppártja, a kommunista párt, a munkás- és parasztpárt. Az öt párt vezetői közös felhívást adtak ki, felszólítva Mexico népét, hogy akadályozza meg a katonai szövetséget, harcoljon a békéért, a nemzeti, közgazdasági és politikai függetlenségért. A baloldali pártok között még nem volt teljes az egység, de elegendő volt ahhoz, hogy megijessze a kormányt s kényszerítse a katonai szövetségre irányuló tárgyalás abbahagyására. Corona del Rosal tábornok, aki a katonai tárgyalást vezette Mexico részéről, azzal fenyegetődzött, hogy kivezényli a hadsereget és nyolc napon belül elnyom minden felkelést. A helyzet azonban az, hogy a hadsereg túlnyomó többségében Heriquezt támogatja. Nyolc görög antifasisztát halálra ítéltek ATHEN. — A fasiszta görög katonai törvényszék 8 antifasisztát halálos ítélettel sújtott “kémkedés” koholt vádja alatt. Négy más görög hazafira életfogytiglani fegyházat mértek ki. A halálraítéltek közt van egy nő, az életfogytiglanira ítélteikközt pedig kettő. Ez utóbbiak egyike a tárgyalások vége felé gyermeket szült. A halálos ítéleteket három napon belül hajtják végre, hacsak Plastias miniszterelnök meg nem kegyelmez nekik. A koholt perben 29 vádlott volt, köztük kilenc nő. Az egyik halálraítélt az a Nikosz Belogannisz, aki a náciellenes ellenállási mozgalom hőse volt. Nyíltan hangoztatják, hogy az itteni amerikai diplomáciai kar tagjai támogatásával tőzték ki a vádat, hogy a görög nép fokozódó hangulatát a háború ellen letiporják és hogy feloszlassák az EDA-t, az egyesült demokratikus baloldalt, amely mint ismeretes, a szeptemberi választások alkalmával tíz képviselőt juttatott a parlamentbe, köztük olyanokat, akik börtönben sínylődtek. A katonai törvényszéki tárgyalások durva jogi erőszakkal és nyilvánvaló hamis tanúzással folytak le. A tárgyalással kapcsolatban a sajtó élénk propagandát fejtett ki egy Balkánháború megindítására. MI TÖRTÉNT A HÉT VÉGÉN Rómában nem szabad tiltakozni a Rommelt dicsőítő amerikai film ellen RÓMA. A de Gasperi kormány rendőrei letartóztattak 10 embert, akik a város egyik filmszínháza előtt tüntetéssel tiltakoztak a náci Rommelt dicsőítő, “The Desert Fox” című amerikai film bemutatása ellen. Tuniszban a kereskedők sztrájkkal tiltakoznak a francia önkény ellen TUNISZ. A tuniszi kiskereskedők szervezete felszólította az összes üzleteket, hogy 24 órás általános sztrájkkal tiltakozzanak a franciák önkénye és 57 függetlenséget követelő egyetemi hallgató letartóztatása ellen. Szaporodnak az elnökjelöltek Washingtonban Richard R. Russel, georgiai demokrata szenátor bejelentette, hogy pályázik a demokrata elnökjelöltségre. Russel, aki a reakciós ditokrata csoport szenátusi vezetője, Kefauver mellett a második déli pályázó. Truman elnök kijelentette, hogy előbb három hetet pihenni fog Floridában, csak aztán jelenti be, hogy ismét jelölt akar-e lenni, vagy sem. A japán képviselők harcot kezdenek a US-Japán egyezmény ellen Tokióban a japán ellenzéki pártok parlamenti képviselői bejelentették, hogy egyesült erővel harcot kezdenek az amerikai képviselők és Yoshida miniszterelnök között létrejött katonai szerződés ellen, mely területen kívüli jogokat ad a Japánban tartandó amerikai katonai és polgári személyzetnek. Az ellenzéki pártok nagy tiltakozó népgyűlést hívtak össze március 6- ra Tokióban s kijelentették, hogy a szerződés teljesen érvénytelen, mert Yoshidának nem állt jogában, hogy titokban létrehozza azt, anélkül, hogy előzetesen ismertette volna a parlamentben.