Magyar Katonai Közlöny, 1922 (10. évfolyam)

A géppuskák alkalmazása támadásnál. Írta: Orosz Béla

346 KÖNYVISMERTETÉS műveleteket támadólagos akciók keretében. Kritika tárgyává teszi a tengeralattjárók által elérhető volt­­ és elért eredményeket, kapcsolatba hozva ezt a kérdést Amerika és Anglia idevágó szereplésével. Megállapítja hogy a tengeralattjárók hatásos érvényesülését és az ehhez fűzött remé­nyeket a központi hatalmak ingadozó politikája tette lehetetlenné. Igen érdekesek művének azok a részei, melyekből a közte és Hindenburg vezértábornagy, tehát a vezérkar főnöke és a keleti német haderők főparancsnoka közti ellentétekre lehet következtetni és amelyek a hadműveletek mikénti felépítését, azok helyét, irányát és végrehajtását illették. Ezek az ellentétek különösen az 1915. évi wilnai offenzíva idejé­ben élesedtek ki, mire vonatkozólag bár udvariasan, de erélyesen nyilat­kozik, akkori álláspontját idevágó okmányok közlésével tarkítva. Hasonlókép kiviláglanak művéből azok az ellentétek, melyek közte és hadseregfőparancsnokságunk között felmerültek, nevezetesen akkor, amikor az utóbbi 1915 decemberében egy Tirolból kiinduló és délkeleti irányban végrehajtandó offenzíva tervével foglakozott. Falkenhayn művé­ben behatóan foglalkozik e tervvel és kifejti, hogy mely okoknál fogva kellett annak idején az ellen­állást foglalnia és miért ejtette el azt erre hadseregfőparancsnokságunk is. Befejezésképen szóvá teszi még azokat a körülményeket, melyek arra indították, hogy a német császártól felmentését kérje. A mű a maga összeségében rendkívül érdekes és tanulságos. Különösen azok kezében lesz értékes, kik a német legfelsőbb vezetést, a vezérkar főnökének szereplését, annak mikénti érvényesülését és befolyását az események menetére kívánják megismerni. sz. M. M. Bauniíjarten Crusius tb. : Die Marneschlacht 1914-, insbesondere auf der Front der deutschen dritten Armee. A könyv, miként azt címfeliratában is kimondja, főleg a német 3. hadsereg hadműveleteivel, a szász hadseregeivel akar foglalkozni. Az előszóban a szerző céljául ezen hadsereg becsületének helyreállítását tűzi ki. Az adatokat a szerző már 1915-ben okmányok és szemtanúk bemondásai alapján összeállította, könyvét 1917-ben a német hadvezető­ségnek felajánlotta, de csak 1919-ben adhatta ki. A szerző drámai hatásra törekszik. Erre enged következtetni az egyes fejezetek címfelirata, mint «Előjáték», «Közbenső események», «A szomorújáték befejezése». Az «Előjáték» fejezet előbb a mindkétoldali felvonulást tárgyalja, majd kiemeli az oroszok nagyfokú felkészültségét, mely a németek hadi­tervét, hogy először a nyugati ellenfelet küzdj­ék le, halomra döntötte. Ezután az egyes hadseregek nagybani összeállításának és felvonulási helyének ismertetése következik. Ezt követőleg a szerző az események nagybani leírását adja meg a hadműveletek kezdetétől aug. 27-ig. A Maas melletti csatának leírását, ahova az aug. 21—26-ig lefolyt harcokat sorolja, naponként tagozva részletesebben tárgyalja le.

Next