Magyar Kereskedők Lapja, 1929. január-június (49. évfolyam, 1-20. szám)
1929-01-05 / 1. szám
2 fokozását természetesen igen lényeges mértékben idézheti az is elő, ha megszűnnének azok az akadályok, amelyek eddigelé a kereskedelmi tevékenység szűkebbre szorítását eredményezték. Ilyen például a városi közüzemek konkurrenciája. Az a harc, amelyet a kereskedők és iparosok vállvetve hosszú idő óta annak érdekében folytatnak, hogy a felesleges városi üzemek egyrészt teljesen megszűnjenek, másrészt ott, ahol az ilyen irányú művelet jelentkezik indokoltnak, leépítessenek , eddigelé igen szegényes eredményt mutat fel. Az 1927. évi V. törvénycikk megadta a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ebben a kérdésben a kereskedők és iparosok mindenképen jogos kívánságát pártfogásába vegye. Remélhetőleg az új esztendőben, ha a városok még tovább is ragaszkodni akarnak ahhoz, hogy saját polgáraiknak semmiféle közszükséglettel nem indokolt konkurrenciát támasszanak , a kormány nem fog tovább késni, hogy a törvényben nyert felhatalmazást igénybe vegye. A kereskedők üzleti forgalmát természetesen mindenképen csorbítani alkalmas, hogy a fogyasztási szövetkezetek a kereskedőknek egyenlőtlen alapon támasztanak versenyt. A kereskedőknem félnek a szövetkezetek konkurenciájától. De nagyon természetes, hogy tiltakozniok kell az adókedvezmények, a közhatósági protekció, a nem tagoknak való árusítás stb. ellen. A mai helyzet teljesen tarthatatlan. Harminc év óta sürgetik a kereskedők a külön szövetkezeti törvény megalkotását. Ezt tovább halogatni nem lehet. Az új törvényben pedig biztosítani kell, hogy a fogyasztási szövetkezetek tevékenységüket csakis szigorúan körülírt altruista alapon folytathassák. Az üzleti forgalom méreteiről szólva, isert hagyhatjuk említetlenül a fényűzési adót. A mostani szabályozás tisztára a külföldi versenyt favorizálja. Arra csábítja a közönséget, hogy átránduljon a szomszédba, hogy ne kelljen a nálunk súlyosabban megállapított fényűzési adót lerónia, így azután az a szituáció fejlődik ki, hogy a jelenlegi szabályozás a láthatatlan importot fejleszti, ami természetesen végeredményben a kereskedelmi mérleg rosszabbodására vezet. A Magyar Kereskedők Lapja évek óta a fényűzési adó teljes eltörlése mellett küzd. Ez is azok közé a kívánságok közé sorolható, amelynek teljesítését a kereskedelem a közeljövőre reméli. Ha a fényűzési adóra vonatkozó szabályozásunk a láthatatlan importot fejleszti, viszont megállapítható, hogy a nyilvántartott importot fokozza az a körülmény, hogy a mostani helyzetben a magyar nagykereskedelem az általános forgalmi adó vonatkozásában a külföldi importőrrel szemben hátrányban van. Ennek a rettenetes visszásságnak szintén véget kell vetni. Az utóbbi időben sok szó esett a külföldi áruhitelekről. Az erről lefolyt vitában minden oldalról megállapítást nyert, hogy annak az oka, hogy a külföldi áruhitelek nálunk az egészben igénybevett áruhiteleknek olyan jelentékeny kvótáját képezik, főként a tőkehiány. Ezzel a kérdéssel tehát szoros kapcsolatban van például a kiskereskedők hitelellátásának ügye. Az, ami eddig ebben a dologban történt, végleges megoldásnak nem akceptálható. A Magyar Kereskedők Lapja ebben az ügyben ismételten önálló javaslatokat tett. Az utóbbi hetek eseményei megerősítettek bennünket abban, hogy javaslatainkkal helyes úton járunk. Fenntartjuk tehát magunknak, hogy az annak idején felvetett ideánkkal összefüggésben az említett irányú akciót folytassuk. A fentiekben kifejtettek természetesen korántsem merítik ki mindazt, ami a kereskedőket nyomja, így nem terjeszkedtünk ki részletesen az elviselhetetlen közterhek enyhítésére. Ez azért történt így, mert ezzel a kérdéssel karácsonyi számunkban bővebben foglalkoztunk. Egyébként is ezt a problémát állandóan napirenden tartjuk. A túltengő állami protekcionizmusról, a végletekig menő állami beavatkozásról is részletesebben kellett volna szólnunk, ezt azonban arra való tekintettel mellőzhettük, mert erről a kérdésről Belatiny Artur, a budapesti kereskedelmi kamara elnöke írt a M. K.L. legutóbbi számában mindenképen megszívlelésre érdemes, rendkívül értékes cikket. Magyar Kereskedők Lapja Budapest, 1929 január 5 Hitelbésleteial*– írta; Dr. Cs. SOPIMUER JÓZSEF, budapesti ügyvéd A közgazdaság tágabb mezőit érintő intézmény az ingó jelzálogjog megalkotása volna. Ez tenné csak lehetővé, hogy az adós ingó vagyonát hatályosan tudja hitelezője biztosítására lekötni, miáltal a fedezeti vagyonok köre erősen kibővülne. Ezt a törvényt 10 éve sürgetjük, 3 éve készítjük, 1 éve készen van az igazságügyminiszteri javaslat és hisszük, hogy még néhány évig fognak ankétozni felette. A kereskedelmi érdekeltségeknek azonban a mielőbbi megvalósítást kellene sürgetniük ! (A Magyar Kereskedők Lapjának ismételten megokolt álláspontja az, hogy az ingójelzálogjogról készülő új törvénynek a kereskedelemre való kiterjesztése nem kívánatos. Ezt a véleményünket a cikkíróval szemben is fentartjuk. A szerk.) Az ingó jelzálogtörvény azonban még nem minden. Ha tető alá is kerül, természetszerűleg csak bizonyos, nem mindennapi forgó vagyontárgyak nyerhetnek majd hitelfedezeti jelleget általa. A továbbeladásra szánt és naponta el is adott árukra zálogjogot fentartani a dolog természeténél fogva továbbra sem lehet. Az ingó jelzálogtörvényen kívül tehát szükség lesz további törvényes intézkedésekre, olyanokra, amelyek a mai formájában tökéletlen bizományi eladás, tulajdonjogfentartás hitelbiztosítási célját világosan és zavaró mellékhatások nélkül szolgálják. Amikor ma pusztán hitelbiztosítási célzatból kötik ki az áru bizományi jellegét, lényegileg nem akarnak egyebet a hitelezők, mint büntetőjogi szankció alá helyezni az áru megfizetési kötelezettségét. Mivel pedig a büntethetőséget a felek szabad megegyezésével kikötni nem lehet, keresnek a felek olyan formulát, amely a büntethetőséget biztosítja. Nem kellene tehát egyéb, mint a fix eladásnak egy oly jogi formáját megalkotni, amelyben a továbbeladott áru vételárának az első eladó kezeihez való megfizetése büntetőjogi oltalom alá kerül, anélkül, hogy ezáltal az eladás fix jellege és a tulajdonjog nyombani átruházása elhomályosíttatnék. Ezzel nemcsak a bizományi eladás valótlanságából folyó magánjogi komplikációk volnának elkerülhetők, hanem a hitelbiztosítási cél is sokkalta biztosabban valósulna meg, mint ma, amikor a nyilvánvalóan színlelt tulajdonjogfentartás megsértése kriminális következményeinek kimondását büntetőbíróságaink igen gyakran mellőzik. A fedezet kérdésének jogi kiépítésén kívül sokat lehetne még tenni a behajtás javítása körül. Régi jogi nyelvezetünkben a járásbírósági eljárást sommás eljárásnak hívják, jelképezvén ezzel, hogy a perek bizonyos fajtájánál a »sommás«, gyors elintézés a legfontosabb gazdasági érdek. Ez a gazdasági szempont újabban teljesen elhomályosult, olyannyira, hogy a »sommás« bíróságoknál rendesen tovább tartanak a perek, mint a törvényszékeken. Ennek történeti oka van: amikor 1911-ben az új perrendtartás elkészült, ez boldog Nagymagyarország testére volt szabva; lehetséges volt nagyszámú bírói kar mellett a sommás ügyeket nemcsak gyorsan, de teljes jogi alapossággal is intézni. Csonkamagyarországnak megmaradt a nagy törvénye »szanált« birói létszám mellett, ami természetszerűleg hozza magával a lassú elintézést. A segítség a középen van : okvetlen szaporítani kell a birói létszámot és legalább is átmeneti jelleggel engedményeket kell tenni az alaposság rovására a gyorsaságnak. Erre igen alkalmas volna az okirati bizonyítás hatályosabb alkalmazása, olyképpen, hogy pl. rendelőjegy és átvételi írásos bizonyítás esetén olyan hatályú fizetési meghagyás kibocsátására nyílnék a hitelezőknek joga, mint a váltóköveteléseknél. A visszaélések megakadályozására természetesen szigorú szabályok volnának szükségesek. A végrehajtási privilégiumok minél erősebb megszűkítése (köztisztviselői fizetések lefoglalhatatlanságának korlátozása stb.) szintén azt a célt szolgálná, hogy a sivár viszonyaink között található adósi hitelfedezet körét bővítsük. Ha a fentiekhez még újra elsírjuk a fizetésképtelenségbe jutott adós vagyonának megfelelőbb felosztási eljárásaira vonatkozó óhajunkat, úgy körülbelül kimerítettük mindazt, amit hitelvédelem terén jogi eszközökkel praktikusan elérni lehetne. Jogi eszközökkel, mondottuk, mert a nagy igazi segítség útját csak a gazdasági élet gyógyulásában fogjuk megtalálni. Ez a nagy végleges gyógyulási lehetőség pedig ott fekszik, ahova nemcsak gazdasági, hanem érzelmi és politikai vágyakozásaink is szállnak és ahova a történelmi szükségszerűség fog elvezetni bennünket. Addig azonban a magunk tehetségéből kell segítenünk. *) A cikk első részét 1. a M. K. L. december 24-iki számában. Taiham kötéláru, lenéatagyárt# AvlRlSlffl mingok gyári raktára 680 ^OlllCN Varga Andor, V., József- W tér ,1 Telei. Aut. «1809-19 Rövidáru nagykereskedéssel nem bíró nagy vidéki városban vállalnék rövid és bőrdiszmóáru lerakatot „1929. Megbízható“ jeligére a kiadóba 2 Megvételre kerestek illatszer- vagy cukorka-kereskedést Budapesten, minél forgalmasabb útvonalon. Ajánlatot kér házbér és havi forgalom megjelölésével: Szabó Gizella, Boross Lászlóné leveleivel, Sátoraljaújhely, Kossuth Ferenc utca 11. szám. 963 10.000 pengővel 50 év óta fennálló baromfi és vadkereskedésemhez óriási exportra és erős napi detail üzlethez társat keresek. Nagy rendeléseim vannak bel- és külföldiek, élő és lőtt vad szállításokhoz. Géczy Ferenc vadkereskedő, IX. Központi vásárcsarnok. 949 Csonka-Magyarország egyik legnagyobb városában jól bevezetett, a város legjobb helyén lévő, kitűnően menő nagyforgalmú textilüzlet a szakmához közelálló cikkekben: szőnyeg, különleges selyemáru, konfekció lerakatat vállalna Megfelelő anyagi garanciát a legmesszebbmenően nyújt, személyes tárgyalásra azonnal felutazik. Érdeklődők írjanak a nyíregyházi Újságboltba •Nagy reklám, nagy forgalomi jeligére. 1008 Ez után is van szerencsém közölni, hogy a „Klein Bertalan rőfös- és divatáruüzlet“ tokaji céggel, — mely fizetésképtelen lett — nem vagyok azonos. Klein Bernát úri- és női divatáruház 964 Tokaj, Fő utca 25. Harminchárom éves, jó megjelenésű, szakképzett, tíz év óta önálló fűszer, festék, rövid, üveg, parcellán és vaskereskedő üzletét megszünteti. Szakmájában és kereskedői körökben nagy ismeretséggel rendelkezik. Keres lehetőleg azonnali betöltésre utazói, raktároki vagy üzletvezetői állást. Megkereséseket »AGILIS« jeligére a kiadóhivatal további 1.995 Szabolcs, Szatmár, Sereg megyékben fűszereseknél jól bevezete ügynökség keres szakmába vágó cégektől képviseletet. Ajánlatok „Ketten utaznak“ jeligére kiadóba kéretnek. 955 Kereskedők figyelmébe! Baracs nagyközségben 32 évig adómentes, modern üzletház, vegyeskereskedés trafikkal, csinos berendezéssel és utcára egy üres üzlethelyiség, hentes vagy más célra igen alkalmas, lakás és melléképületekkel, 9000-ös gyümölcsös kerttel, családi okokból, értéken alul eladó vagy hosszabb időre bérbeadó. Cím : Mérő Pál kiskereskedő, Baracs, Fehér megye. 962 Elismert, szolid málnatermelő cég minden nagyobb város részére, málnaié és málnaszörp eladására vagonképviselőt keres. Urak, kik szeszév- és gyarmatári nagykereskedőknél be vannak vezetve, kéretnek ajánlatukat »ELSŐ KÉZ« jeligére e lap kiadóhivatalába leadni. 1007 24—32 éves korban levő, jó modorú fiatalember, aki a fűszer- és gyarmatáru szakma részére mint utazótisztviselő működött utazói állást nyerhet. Ajánlatokat »Jó modor és megjelenés 1723« jeligére e lap kiadóhivatalába kérünk. 3 BERETVÁS PASZTILLA A LEGMAKACSABB FEJFÁJÁST IS ELMULASZTJA ZSOLDOS ■HBREKSF'! Dohány-utca 84. VILÁGÍTS OJI PETROLEUMGAZZAL Q Meteor Világítási- és - «a» r Olajkereskedelmi Rt. „ “Uj® . 4 1} $ üüdüpésk •*`#-■$ /, fal ~7 vili- Báktoim 73. * c