Magyar Könyv-Ház 3. (Posony, 1783)
120. Könyv. Kook avagy Kuk Hajozási
Kukk. 325 re való lövöldözésünk nagy rémülésére volt ugyan a’ népnek, látván a’ puska erejét; de a’ vásár helyén folyt. Ott, hogy igazán mennyen minden végbe , Tisztet rendeltem. Az emlétett öreg gazda nagy szolgálatot tett a f eleség öszve gyűjtésében. Loptak az Indulok egyet mást; de a’ puskától félvén, vissza adogaták a’ lopott jószágat. Az öreg megjárá a’ Sziget belső részeit, és felbiztatá a’ lakosokat a’ vásárra. Hoztak is elég sertést Julius 4-dik napján. Jóságáért vas fazekat, tükröt, üveg poharat ajándékoztam néki. Illy ajándékok még azon Szigetben soha se láttattak. Az volt a rettenetes dolog, hogy tulajdon embereink venni akarván, ’s a’ szegek ládájához nem férhetvén; látván pedig, hogy azokon kapnak leg felettébb a’ lakosok , az hajónk szegeit huzogatták ki, a’ hol érék; ’s igy holott azok nagyobbak voltak a’ többinél, mind drágaságot okoztak , mind veszedelembe ejtették a’ hajót, ’s dolgot adtak mind a’ vigyázásra, mind a’ foltozásra. Büntetéshez kellett fogni, ’s olly parantsolatot juttatni, hogy Szabadsága ne légyen minden embernek a’ kis bejárásra. A’ lakosok aranyon, ezüstön nem kaptak. Ajándék. Veszedelmes tol* *ajsá£. Arany. X 3 237*