Magyar Könyvszemle, 1996 (112. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály történeti-földrajzi tárgyú könyvkijegyzései. I. 391

Közlemények 2. „PHILIPPICLUVERII INTRODUCTIONS IN UNIVERSAM GEOGRAPHIAM, TAM VE­RETEM QUAM NOVAM Libri VI. Cum integris Johannis Bunonis, Joh. Frid. Hekelii et Joh. Reskii, et selectis Londinensibus notis. [...] Editio omnium locupletissima. Amstelaed. 1729. Cluverius /Kluver/ (1580—1623) Introductionis...c. művét 1624-ben adták ki először a tudós hagyatékából, majd újabb adatokkal és híres földrajztudósok — a német Joh. Buno (1617 — 97), Joh. Reiske (1641 — 1701) és a holland Bruzen de la Martiniére — jegyzeteivel egészítették ki, amelyek a lap alján találhatók. A Kollégiumban ezt a művet is használták a földrajz oktatásá­hoz. Az első könyv általános földrajzi bevezetőjéből, a hosszúsági és szélességi fokok kérdését tárgyaló fejezetből van kimásolva hosszú jegyzetekkel együtt a „Szerencsés szigetek" és az első hosszúsági fok kapcsolatára vonatkozó két mondat. Az első Meridiánt ugyanis sokáig Ferrón vagy Teneriffán húzták meg. A Kanári-szigetek történelmét és földrajzát részletesen tárgyaló részben is utal erre Cluverius, de nem elégedett meg ennyivel a költő, hiszen — mint a többi kijegyzés is bizonyítja — az első délkör meghúzásának helyét érintő viták nagyon érdekelték. A szigetek történelme mellé az Atlantisszal, illetve Amerikával való azonosság legendáját is hűsé­gesen kimásolta jegyzeteivel együtt. (VI. könyv: Africa, America; ennek X fejezetében: Insulae ad Africam). Ezután, kissé fölcserélve a sorrendet, a 46—49. lapról másolta ki a De navigatione Oceani című részt. 3. „NOTITIAE ORBIS ANTIQUI, CHRISTOPHORUS CELLARIUS [...] Cum Notis L. Io. Conradus Schwartzii. Lipsiae. MDCCXXXII."10 A művet Johann Konrad Schwartz (1677—1747), a német teológus, filozófus, pedagógus jegyzetei egészítik ki. A második kötet függelékében találjuk az „Új Földkerekségről" szóló fejezetet: Additementum de Novo Orbe, an cognitus fu­erit veteribus (967 — 970), amit teljes egészé­ben kimásolt Csokonai, csupán az utolsó három mondatot hagyta el. A függelék azt tárgyalja, hogy Amerikát ismerték-e a régiek, és azonos-e Platon Atlantiszával. Felsorolja ő is — a töb­bi geográfushoz hasonlóan — azokat az antik szerzőket, akik valószínűsítették egy negyedik földrész létezését, és beszél arról, hogy egyesek az Atlantiszt a „Szerencsés szigetekkel" hozták összefüggésbe. 4. „GEORGIIHORNIIHISTÓRIA ECCLESIASTICA, [...] Franco/. adMoenum. 1704."11 Hornius /Horn/ (1620—1670) németalföldi professzor több latin nyelvű történelmi tankönyvet is írt. Mint Fekete Csaba megállapította, egyháztörténetének címéből Csokonai tévesen másolta az egyik számot: a leírást 1687-ig folytatta Hornius halála után Dániel Hartnack, Johann Dániel Krämer (1672—1715) és Melchior Leydecker (1642—1721), de ő száz évvel kevesebbet írt.12 Ugyanebben a kötetben van Horniusnak egy másik munkája: Introductio in historiam universa­lem. Ebből olvashatunk egy fejezetet a kéziratban: Historia Insularum Fortunatarum. b.) A lexikális rész alá másolt kijegyzések és forrásaik A 36a — 126b lapon van a Csokonai által összeállított magyar nyelvű lexikon. Alá a következő latin nyelvű művekből jegyzett, ill. jegyeztetett ki Csokonai: 5. JOH: JACOBI HOFMANNI LEXICON UNIVERSALE HISTORICO - GEOGRAPHICO -CHRONOLOGICO-POETICO-PHILOLOGICUM Basileae MDCLXXVII. '13 Kollégiumi könyvtár U 80. A belső címlapon 1741-ből való kéziratos bejegyzés. TÓTH Béla: Egy történelem—földrajz professzor Debrecenben: Lisznyai Kovács Pál . Mú­zeumi Kurír 1984/4. 15. 10 Kollégiumi könyvtár U 92. Mindkét kötet külső címlapján: „Stephani Szilágyi anno MDCCXXXVI." 11 Kollégiumi könyvtár D 306. A belső címlapon 1762-es bejegyzés. 12 FEKETE Csaba: i. m. 73. Kollégiumi könyvtár A 19. A belső címlapon 1762-ből származó kéziratos bejegyzés.

Next