Magyar Könyvszemle, 1996 (112. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály történeti-földrajzi tárgyú könyvkijegyzései. I. 391
Közlemények 2. „PHILIPPICLUVERII INTRODUCTIONS IN UNIVERSAM GEOGRAPHIAM, TAM VERETEM QUAM NOVAM Libri VI. Cum integris Johannis Bunonis, Joh. Frid. Hekelii et Joh. Reskii, et selectis Londinensibus notis. [...] Editio omnium locupletissima. Amstelaed. 1729. Cluverius /Kluver/ (1580—1623) Introductionis...c. művét 1624-ben adták ki először a tudós hagyatékából, majd újabb adatokkal és híres földrajztudósok — a német Joh. Buno (1617 — 97), Joh. Reiske (1641 — 1701) és a holland Bruzen de la Martiniére — jegyzeteivel egészítették ki, amelyek a lap alján találhatók. A Kollégiumban ezt a művet is használták a földrajz oktatásához. Az első könyv általános földrajzi bevezetőjéből, a hosszúsági és szélességi fokok kérdését tárgyaló fejezetből van kimásolva hosszú jegyzetekkel együtt a „Szerencsés szigetek" és az első hosszúsági fok kapcsolatára vonatkozó két mondat. Az első Meridiánt ugyanis sokáig Ferrón vagy Teneriffán húzták meg. A Kanári-szigetek történelmét és földrajzát részletesen tárgyaló részben is utal erre Cluverius, de nem elégedett meg ennyivel a költő, hiszen — mint a többi kijegyzés is bizonyítja — az első délkör meghúzásának helyét érintő viták nagyon érdekelték. A szigetek történelme mellé az Atlantisszal, illetve Amerikával való azonosság legendáját is hűségesen kimásolta jegyzeteivel együtt. (VI. könyv: Africa, America; ennek X fejezetében: Insulae ad Africam). Ezután, kissé fölcserélve a sorrendet, a 46—49. lapról másolta ki a De navigatione Oceani című részt. 3. „NOTITIAE ORBIS ANTIQUI, CHRISTOPHORUS CELLARIUS [...] Cum Notis L. Io. Conradus Schwartzii. Lipsiae. MDCCXXXII."10 A művet Johann Konrad Schwartz (1677—1747), a német teológus, filozófus, pedagógus jegyzetei egészítik ki. A második kötet függelékében találjuk az „Új Földkerekségről" szóló fejezetet: Additementum de Novo Orbe, an cognitus fuerit veteribus (967 — 970), amit teljes egészében kimásolt Csokonai, csupán az utolsó három mondatot hagyta el. A függelék azt tárgyalja, hogy Amerikát ismerték-e a régiek, és azonos-e Platon Atlantiszával. Felsorolja ő is — a többi geográfushoz hasonlóan — azokat az antik szerzőket, akik valószínűsítették egy negyedik földrész létezését, és beszél arról, hogy egyesek az Atlantiszt a „Szerencsés szigetekkel" hozták összefüggésbe. 4. „GEORGIIHORNIIHISTÓRIA ECCLESIASTICA, [...] Franco/. adMoenum. 1704."11 Hornius /Horn/ (1620—1670) németalföldi professzor több latin nyelvű történelmi tankönyvet is írt. Mint Fekete Csaba megállapította, egyháztörténetének címéből Csokonai tévesen másolta az egyik számot: a leírást 1687-ig folytatta Hornius halála után Dániel Hartnack, Johann Dániel Krämer (1672—1715) és Melchior Leydecker (1642—1721), de ő száz évvel kevesebbet írt.12 Ugyanebben a kötetben van Horniusnak egy másik munkája: Introductio in historiam universalem. Ebből olvashatunk egy fejezetet a kéziratban: Historia Insularum Fortunatarum. b.) A lexikális rész alá másolt kijegyzések és forrásaik A 36a — 126b lapon van a Csokonai által összeállított magyar nyelvű lexikon. Alá a következő latin nyelvű művekből jegyzett, ill. jegyeztetett ki Csokonai: 5. JOH: JACOBI HOFMANNI LEXICON UNIVERSALE HISTORICO - GEOGRAPHICO -CHRONOLOGICO-POETICO-PHILOLOGICUM Basileae MDCLXXVII. '13 Kollégiumi könyvtár U 80. A belső címlapon 1741-ből való kéziratos bejegyzés. TÓTH Béla: Egy történelem—földrajz professzor Debrecenben: Lisznyai Kovács Pál . Múzeumi Kurír 1984/4. 15. 10 Kollégiumi könyvtár U 92. Mindkét kötet külső címlapján: „Stephani Szilágyi anno MDCCXXXVI." 11 Kollégiumi könyvtár D 306. A belső címlapon 1762-es bejegyzés. 12 FEKETE Csaba: i. m. 73. Kollégiumi könyvtár A 19. A belső címlapon 1762-ből származó kéziratos bejegyzés.