Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)

9 Lapszám csak a­mennyiben az által­a szabad rendelkezésükre felhagyandó 500 frt nem érintetik, illetőleg nem csorbíttatik; tehát 1000 frt kegydíjnál nem az 500 frtot meghaladó összegre, hanem csak annak egyharmadára ... ... 3 Ha a kath. lelkész részéről párbér szolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panasztott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha váljon a pártérszolgál­­tatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher, vagy pedig személyes viszo­nyokon alapuló kötelezettség természetével bír-e ? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ... 4 Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica fel­jegyzései szerint a párbér minden ház, vagy telek után szolgáltatik ki, még nem képez elegendő alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék ... ... ... 4 Fegyelmi vétséget képez, ha az ügyvéd nem ügyvédek által szer­kesztett bírósági beadványokat ellenjegyzésével látja el és igy a zug­irászatot előmozdítja ... ... . ... .................. ... ... ... 5 Közhivatalnok elleni rágalmazás esetén a bűnvádi eljárás egyedül a sértett közhivatalnok indítványa alapján meg nem indítható, hanem köteles e végből a btk. 112. §-ában meghatározott három havi határidő alatt a kir. ügyészséghez fordulni az indítvány megtételéért. Ugyanazt teheti a sértett közhivatalnok felsőbbsége is. Egyedül a sértett közhiva­talnok indítványa alapján folyamatba tett bűnvádi eljárás semmis ...­­ A hatóságilag bizonyos összegben megállapított korcsmai hitel azon összegen túl nem terjedhet. Túlhágása s e túlhágás váltó kiállítása általi elpalástolása, tekintet nélkül arra, hogy ezen korcsmai adósság egy része az 1883. évi XXV. t.-czikk életbelépte előtti időből származik-e vagy sem, az 1883. évi XXV. t.-cz. 24. §-a alá eső kihágást képez . ... 6 A községi biró jogosítva van, ha hatósági körében eljárván, ellent­állásra talál, erőszakot használni ... ... ... ... ... ... .......... ... 7 A­ki községi tisztújító választáson többször szavaz, a btk. 184. §-a 2. pontjába ütköző vétséget követ el ... ... ... ... ... ... 9 Kis községekben a közbiztonságra való felügyeletet gyakorolni a községi bíró lévén hivatva, ebből önként következik, hogy a nála felje­lentett lopások azonnali kinyomozása czéljából tárgyilag szükségesnek mutatkozó intézkedéseket is megtehesse. A­ki tehát az illető közegek ebbeli eljárásának erőszakosan ellentáll, a hatósági közeg elleni erőszak bűntettét követi el ... ... ... ... ... ... ... . . ... ........... ... 10 A kir. járásbíróságok előtti büntető eljárásban hozott ítélet ellen a felebbezés az ítélet kihirdetése alkalmával azonnal bejelentendő. Ezen az 1880. évi 2265. számú igazságügyminiszteri rendelet 88. §-a által imperative megállapított szabály alól kivételnek nincs helye. Ha tehát a fél a kihirdetés alkalmával kívánja, hogy az ítélet neki kézbesíttessék, és ezt a bíróság el is rendeli, a felebbezési határidő nem a kézbesítés, hanem a hirdetés napjától számítandó ... ... ... ... ... 11 Hivatalos hatalommal való visszaélés forog fenn, midőn a községi elöljáró a bagatell-eljárás szabályait figyelmen kívül hagyva, jegyzőkönyv­­felvétele nélkül hoz marasztaló ítéletet és azt végrehajtja ... ... ... 12 Az egyházi körmenetek szintén vallási szertartást képezvén, követ­kezőleg az a hely, melyen a körmenet átvonul, abban az időben a vallási szertartásra rendelt helynek jellegét ölti magára. A ki tehát ily alkalom­nál az ájtatoskodó híveket istenkáromlásaival megbotránkoztatja, vallás elleni vétséget követ el... — ... — ... ... ... ... ... ... — 13 A közigazgatási hatóságok által felvett iratok alapján a bíróságok a bűnügyi vizsgálat megszüntetését nem mondhatják ki. A sértett fél az elővizsgálat megszüntetésére vonatkozó határozat előtt meghallgatandó. Az elővizsgálatot elrendelő másodbirósági határozat ellen jogorvoslatnak még akkor sincs helye, ha az elsőbiróság a feljelentést, — mint a bűn­vádi eljárás megindítására nem alkalmast, — elejteni határozta ... 14 A községi kisbirák, kik a községi elöljárókra ruházott közigazgatási teendők körüli segédkezésre fogadtatnak fel, a mennyiben ily teendőkre nyert megbízás folytán járnak el, hatósági közegeknek tekintetnek s ezen eljárásokban a büntetőtörvény külön oltalomban részesíti ... ... 15 Sírokra tett koszorúk ellopása a btk. 333. §-ába ütköző és a 334. §. szerint minősülő vétséget képez ... .. ... ................ ... .. 16 A gyámság és gondnokság jogfogalmával ellenkezik, hogy az árva­szék vagy az árvaszéki elnök, előadó és közgyám, mint ilyenek, kiskorú árvák vagyonának megterheltetését elrendelhetnék, avagy engedélyezhet­nék a törvényes alakiság mellőzésével röviden élőszóval s hogy ez a törvény és a biró előtt érvényes lehessen ... ... .. ... ... ... 19 Midőn a btk.-nek a hatóság elleni erőszakról rendelkező 156. §-a a hatóságnak hivatalos megbízatásban eljáró bármely közegét, a meg­bízatás állandósága, vagy egyes esetre szorított volta közötti különbségre való tekintet nélkül, ugyanazon törvényszakasz oltalma alá helyezi, a btk. rendszerével ellenkeznék a 473. §-nak oly értelmet tulajdonítani, mintha az ott használt «közhivatalnok» általános kifejezés csupán rend­szeresített és állandóul alkalmazott hivatalnokokra vonatkoznék, annál kevésbé, mert a btk. 461. §-ában a különös megbízatásuknál fogva köte­lezettek is a «közhivatalnok» elnevezés alá vannak sorolva .................... 20 A bordélyház­tartás engedélyének kieszközlése nem fér meg az ügyvédi állás tisztességével. A fél tudatlanságának felhasználása arány­talanul nagy díjazás kikötésével fegyelmi vétséget képez ... ... ... 22 A gazda nem tartóztathatja le a munkáját elhagyó napszámost 23 Ha valamely város közege a helypénzszedési jogot nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos gyakorolja, annak kibérlése az illető bérlőt hivatali hatalommal nem ruházza fel. Ebből kifolyólag sem a bérlő, sem pedig az általa felfogadott helypénzszedők, hatósági közegeknek nem tekinthetők, minélfogva ellenük hatósági közeg elleni erőszak el nem követhető ... 24 Tekintve, hogy a kétkönyvnek a szerencsejátékok által elkövetett kihágásokat s azok büntetését tárgyazó VIII. fejezetben a 91. §. értel­mében szerencsejátéknak az a játék tekintendő, melyben a nyereség vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ, s hogy az 1791 : XXXI. t.-cz. is a tiltott szerencsejátékok értelmezését s ismérveit egészen hasonlóan álla­pította meg ezen kifejezéssel: «in quibus totum sorti committitur» ; tekintve azonban, hogy sem az egyik, sem a másik említett törvény név­­szerint fel nem sorolta azokat a játékfajokat, melyek az adott fogalom szerint szerencsejátékoknak tekintendők, hogy tehát ennek folytán a felme­rülő egyes esetekben a büntetendő szerencsejátéknak fennforgását vagy ennek ellenkezőjét egyedül a megelőzött bírói gyakorlatból s a közön­séges élet tapasztalataiból merített adatok szerint kell megállapítani; tekintve, hogy a fentebbiek szerint a szerencsejáték fogalmának meg­határozásában régibb és újabb törvényeink felfogása közt általában semmi különbség sem forog fenn, s így azt a felfogást, mit korábbi törvényeink Lapszám­a bírói és rendőri gyakorlatban s ezek alapján a közönség jogérzetében is ez irányban meghonosítottak, mint átöröklött s közéletünkbe átment felfogást lehet és kell méltányolni az azt ki nem záró s nem változtató újabb törvény szükségessé vált értelmezésében ; tekintve, hogy kevés elté­réssel állandó volt a hazai bíróságoknál azon gyakorlat, mely az úgy­nevezett «ferbli» kártyajátékot, és pedig e játéknak közönségesen tudva­levő minősége é­s természeténél fogva a tiltott szerencsejátékok közé sorolta: kimondja a kir. Curia büntető tanácsának teljes ülése, hogy az úgynevezett «ferbli» játék a kih. btk. 91. §-ában meghatározott büntetendő szerencsejátékok fogalma alá esik ... ... .................. ... ... ... 25 Hektograf által többszörösített lap nyomtatványt képezvén, arra azon büntetőjogi intézkedések alkalmazandók, melyek a nyomtatványok iránt fennállanak ... ... .......................... ................................. ... 26 Egyes egyének politikai működésének bírálata politikai tartalmú czikknek veendő ... ... ... ... .................. ... ... ... .................... 26 A hivatali bűncselekményeknél a községi elöljáró alantas művelt­ségi foka enyhítő körülményül el nem fogadható ... ... ................ 26 Oly községekben, melyekben bár a Mária-Teréziai úrbér egyidejű­leg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott meny­­nyiségben bel- és kültelki állományokkal láttattak el és ezen úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az urbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföldváltság felszámításának az 1871. Lil­. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye ............................. 27 Iparosok és segédek között a szolgálati viszonyból kifolyó vitás kérdések felett első­sorban az iparhatóság határoz, fenmaradván a vesztes félnek a törvény rendes útja. Az iparhatóság határozata közigaz­gatási úton végrehajtandó. Az ily végrehajtásnál a vesztes felet, a­ki a rendes bíróság elé viszi ügyét, az 1881 évi LX. t.-cz. 42. §-ában bizto­sított azon jogkedvezmény, hogy a végrehajtás felfüggesztessék, még a veszély kimutatása és a marasztalási összeg letétele mellett sem illeti meg 28 Mezei — bár meg nem hitelt — csőszök hivatásszerű kötelessé­güknél fogva az őrizetük alatt levő területen elkövetett károkról a károst értesíteni és a kárttevő egyént a káros tudomására hozni és megnevezni a jogos magánérdek megóvása miatt is kötelesek; ezen cselekményükért­­tehát őket rágalmazás czímén büntetni nem lehet ... .................. .. 29 A körjegyző nem követ el zugirászatot, ha hivatalos kerületébe­­tartozó egyének részére a hivatalosan jóváhagyott árszabály szerint telek- . könyvi beadványokat készít ... ... . .... . ... ... ... . 30 A rendőrség, megyékben a szolgabiróság fel van jogosítva, ha büntetendő cselekmény (csalás s okirathamisítás) jelenségeit észleli, a gyanúsított egyén előzetes letartóztatását elrendelni. A szolgabiró e jogot a szabályszerű formaszerűségek megtartásá­val gyakorolván s a letartóztatott haladéktalanul bíróságának átadatván, ellenében a személyes szabadság megsértésének jogalapja fenn nem forog. A megbilincseltetés indokolt-e, midőn a panasztott azzal fenyege­­tődzik, hogy letartóztatásának tettleg ellenszegülni fog? ... ... ... 31 A rendőrnek kötelessége minden, a személybiztonságot megtámadó esetekben cselekvőleg fellépni s e kötelesség teljesítését nem akadályozza az, hogy az illető rendőr a tényleges szolgálat alól pihenésben van, minthogy a rendőri kötelesség a szünnapok alatt is nem szűnik meg,­­ hanem csak nyugszik s feléled azonnal, mihelyt oly cselekmény lép elő­térbe, a­mely a rendőri beavatkozást igényli, a nem igazolás pedig nem teszi a vádlott eljárását büntetendővé ... ... ... ... ... ... ... . 32 Ha csősz, jogos védelem nélkül megtámadóját agyonlövi, szándé­kos emberölést követ el ............................... ... ................. . ... 33 A mezei rendőri kihágások esetében felmerült kárért, a károsított fél irányában a kártevők törvény szerint egyetemleg vannak kötelezve. A kártételben résztvevők az egymás elleni visszkereset tekintetében azon­ban mindenik részes csak az aránylag őt terhelő kárösszegért felelős — 34 iparvállalat vezetője felelősséggel tartozik ugyan az üzlet olynemű berendezése és kezeléséért, mely által senkinek élete és testi épsége veszélyeztetve ne legyen , de oly balesetek alkalmával, melyeket mások gondatlansága okoz, a bajba esettnek megmentése körül teendő cselek­mények iránt, csak ugyanazon erkölcsi kötelesség terheli, mint bárki mást, és annak elmulasztásáért bűnvádi után felelősségre nem vonható ... ... 35 A községi bíráknak mint rendőri közegeknek hatósági körébe tar­tozik a büntetendő cselekményekkel terhelt egyéneknek letartóztatása ... 36 A gyermektartás és ellátás iránti intézkedés oly esetben, ha­ a külön élő szülők erre nézve meg nem egyeztek, nem a polgári bíróság, hanem az illető gyámhatóság jogköréhez tartozik .... ... ... ... — 38 A községi bírónak közrendőri tekintetből jogában, sőt kötelességében áll az útlevél nélküli kéjhölgy letartóztatása ... ... — —............... 43 A községbeli jegyző, ki a községi közegek beszedésére bízott adó,­illeték vagy más köztartozások lerovásául a községbeli lakosoktól pénzt átvesz, hivatalos cselekményt teljesít s ennélfogva, ha a fentebb megjelölt czimen neki átadatott s általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetve azzal mint sajátjával rendelkezik, a hivatali sikkasztás bűntettét követi el ... 45 A m. kir. Curia az 1881. évi LIX. t.-czikk 7. §-ához képest csak a hazai kir. bíróságok közt felmerült illetőségi összeütközések elintézé­sére van hivatva. A kir. bíróságok és a közigazgatási hatóságok közti hatásköri összeütközések elintézése az 1869. évi IV. t.-czikk 25. §-ánál fogva az összminisztérium (minisztertanács) hatáskörébe tartozik. Ily ese­tekben az ügyiratok a kir. bíróságok által egyenesen az igazságügy­miniszterhez terj­esztendők fel.................. ... ........... ... . ... — 47 Biztosítási díj iránt indított keresetek egyáltalán nem tartoznak az 1877. évi XXII. t.-cz. által megszabott kisebb polgári peres ügyekre meg­szabott bíróság elé még az esetben sem, ha azok 20 írton aluli összegre vannak irányítva .................. ... _ ... ... _ ... .................— 49 Ha a közigazgatási hatóságok illetékességéhez tartozó kihágásban többen vettek részt, s közülök némelyek ellen a járásbíróságok illeté­kességéhez utalt vétség miatt a járásbíróság előtt az eljárás már folya­matba tétett, a kihágás elbírálására is a kihágással vádoltakra nézve a járásbíróság illetékes................................. ... ... ... ... ... . ... 51 Pénzügyőrök bárhol és bármikor jelennek meg, ha hivatásuk jel­vényeit viselik, hivatalos eljárásban levőknek tekintetnek. Ugyanezért, midőn ők szuronyaikat fegyverükre feltűzve valakit bármi okból meg­támadnak, hivatali hatalmukkal élnek, illetőleg ha azzal jogtalanul lép­nek fel, visszaélnek................... .................................................... — — 52 A MAGYAR KÖZIGAZGATÓ

Next