Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-09-01 / 116. szám
1915. szeptember 1. szombat. — 116. szám. MAGYAR KÖZLÖNY könyvek, hatósági bizonyítványok és egyéb okiratok dij- és illetékmentesek. (2) A sokgyermekes anyák megsegítése céljából rendezett nyilvános gyűjtések, hangversenyek, ünnepélyek, előadások és mulatságok — amennyiben azok megtartását a belügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértve előzetesen engedélyezte — illetékmentesek és tiszta jövedelmüknek a sokgyermekes anyák megsegítésére fordítandó része tekintetében adómentesek. 6. §. (1) A népjóléti miniszter rendelettel szabályozza: a) a sokgyermekes anyát megillető igazolvány és jelvény (1. § (2) bekezdése) mintáját, előállítási módját, kiállítási feltételeit és annak a jogosult részére való kiadását, b) a sokgyermekes anyák nyilvántartását, végül c) a sokgyermekes anya és gyermeke közgyógyszer ellátásával felmerülő költségek viselésének módját. (2) A sokgyermekes anya és gyermeke közkórházi ápolására és a költségviselés módjára vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 7. §• 1(1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedő elzárással büntetendő, aki 1. az 1. § (2) bekezdésében megjelölt igazolványt vagy jelvényt jogosulatlanul használja vagy általában 2. a jelen rendeletben vagy a népjóléti miniszternek a jelen rendelet alapján kiadott rendeletében foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza. (2) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendeletben foglalt kedvezmények az anyát, illetőleg a gyermeket folytatólagosan megilletik abban az esetben is, ha a gyermekek száma az igényjogosultság fennállásának tartama alatt az 1. § (1) bekezdésében megállapított mérték alá csökkent. 9. §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak. Budapest, 1945. évi augusztus hó 22-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Mindaddig tehát, amíg az egyes területek tényleges átcsatolására vonatkozó közlés az említett lapban nem jelenik meg, a hivatkozott rendelet 6. §-ában érintett területek eddigi közigazgatási beosztásukban maradnak. Felhívom azoknak a vármegyéknek alispánjait, amely vármegyéknek a területéhez az átcsatolandó területek jelenleg tartoznak, hogy az átcsatolandó terület lakosságának meghallgatása és az átcsatolás szempontjából figyelembejövő összes körülmények gondos mérlegelése után az átcsatolás határidejére vonatkozó indokolt javaslatukat — a vármegye főispánja utján — legkésőbb folyó évi november hó 15-ig hozzám terjesszék fel. Budapest, 1945. évi augusztus hó 29-én. Dr. Erdei Ferenc s. k. belügyminiszter. A belügyminiszter 95.536/1945. B. M. számú rerelete a magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 4.330/ 1945. M. E. számú rendeletben foglalt területátcsatolások határidejére vonatkozóan. Valamennyi vármegye alispánjának. (Baranya, Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Sopron és Tolna vármegyék kivételével.) A magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezése tárgyában kiadott 4.330/ 1945. M. E. számú rendelet 6. §-ában felsorolt törvényhatóságok közötti területátcsatolások mikénti végrehajtásával kapcsolatban a következőket rendelem : Figyelemmel a közellátással kapcsolatos beszolgáltatásokhoz fűződő érdekekre, továbbá a közigazgatási, közlekedési és egyéb szempontokra, az átcsatolások határidejét — az összes körülmények, valamint az egyes átcsatolásokkal kapcsolatosan lefolytatandó tárgyalások eredményétől függően — 1945. évi december hó 31.-ében állapítom meg. Az átcsatolás megtörténte az erre vonatkozó közlésnek a Magyar Közlönyben való megjelenésével nyer befejezést. A földmívelésügyi miniszter 125.209/1845. F. M. számú rerelete a tejellenőrzési díjak mértékének újabb megállapítása, továbbá fizetésének a módozatai és felhasználása tárgyában. A tej értékesítéséről szóló 6.860/1935. M. E. szám alatt kiadott (Rendeletek Tára 1935. évfolyam, 681. oldal) 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem : 1. A székesfőváros területén kívül lévő tejipari vállalatok tejellenőrzési díja. 1 §• (1) A székesfőváros területén kívül lévő tejipari vállalatok átalányösszegben megállapított tejellenőrzési díjat kötelesek fizetni. A fizetési kötelezettséget az üzem időleges szüneteltetése nem érinti. (2) A 159.000/1941. F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1941. évfolyam, 2.230. oldal — a továbbiakban R.) 6. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alá tartozó tej- és tejtermékárusítók tejellenőrzési díjat nem fizetnek. (3) A tejellenőrzési díjátalány összegei a következők : a) Kistejgyűjtő és tejgyüjtő üzemeknél (A. 6. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjai) 1. napi 500 literen aluli forgalommal, havonta 50 pengő ; 2. napi 500 litert meghaladó, 1000 literen aluli forgalommal, havonta 200 pengő ; b) Tejgyüjtő üzemeknél 1. napi 1000 litert meghaladó, 5000 literen aluli forgalommal, havonta 1000 pengő ; 2. napi 5000 litert meghaladó forgalommal, havonta 3.600 pengő ; c) Tejfölöző üzemeknél (A. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja) 1. napi 500 literen aluli tejforgalommal, havonta 80 pengő ; 2. napi 500 litert meghaladó, 1000 literen aluli forgalommal, havonta 350 pengő ; 3. napi 1000 litert meghaladó, 5000 literen aluli forgalommal, havonta 1.200 pengő ; 4. napi 5000 litert meghaladó forgalommal, havonta 4.000 pengő ; d) Túrógyártó, vajgyártó, sajtgyártó (érlelő), sűrített tej, tartós (konzerv) tej- és tejporgyártó, valamint nem emberi táplálkozás céljára szolgáló tejkészítményeket előállító üzemeknél (B. 6. §-a (1) bekezdésének f)—j) pontjai) 1. napi 1000 literen aluli tejforgalommal, havonta 400 pengő ; 2. napi 1000 litert meghaladó, 5000 literen aluli tejforgalommal, havonta 2.500 pengő ; 3. napi 5000 literen felüli tejforgalommal, havonta 6.000 pengő ; e) Városi kisebb tejellátó üzemeknél (II. 6. §-a (1) bekezdésének k) pontja) havonta 2.500 pengő ; f) Városi tejellátó üzemeknél (I. 6. § a (1) bekezdésének 1. pontja) havonta 6.000 pengő. (4) Azok az üzemek, amelyek kizárólag juhtúrót gyártanak és hoznak forgalomba, a fenti tejellenőrzési díjat csak február, március, április, május, június és július hónapokban tartoznak fizetni. (5) A B. 6. §-a (1) bekezdésének c)—f) pontjaiban megjelölt ipart saját kezelésben folytató azok a szövetkezetek, amelyek a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének közvetlen tagjai, a (3) bekezdésben megállapított tejellenőrzési díj felét kötelesek fizetni. Ez a kedvezmény azonban a szövetkezeteknek fiókvállalatait, fióküzemeit nem illeti meg. (6) Amennyiben a tejiparengedélyes egy üzem keretében több tejiparágat gyakorol, a tejellenőrzési díjakat csak a legnagyobb terjedelmű iparág után kell fizetni (B. 43. § (2) bekezdés) . 2. §. (1) Az iparhatóságnak a tejiparengedély kiadásakor meg kell állapítania az e rendelet alapján fizetendő tejellenőrzési díjat. (2) A jelen rendelet hatálybalépése után az iparhatóságnak, a már kiadott tejiparengedélyek alapján működő tejipari üzemek által e rendelet szerint fizetendő tejellenőrzési díjat, újból meg kell állapítania. (3) Az 1. § alá eső tejipari vállalatok által fizetendő tejellenőrzési díjak összegének bármily címen (iparengedély kiadása, visszavonása, elvonása, hatályát vesztése, üzem minősítésének megváltoztatása) történő változtatására vonatkozóan hozott véghatározatot és végül a tejellenőrzési díjjal kapcsolatos bármely határozatot az iparhatóság a Tejtermékek Ellenőrző Állomásának is köteles megküldeni. (4) Az iparengedély kiadása tárgyában hozott véghatározatnak a B. 19. §-a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell az üzem által gyakorolható iparágnak a K. 6. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerinti megjelölését, az üzem által forgalomba hozható tej napi legnagyobb mennyiségét, az e rendelet alapján megállapított tejellenőrzési díj összegét, valamint az annak fizetésére megállapított kezdő időpontot. Ez az időpont az ipargyakorlás tényleges megkezdésének időpontjánál későbbi nem lehet. (5) Az iparengedélyek visszavonása, hatályos vesztése tárgyában hozott véghatározatban a kivetett tejellenőrzési díj fizetési kötelezettség végső határidejét, — a tejellenőrzési díj módosítása tárgyában hozott véghatározatban pedig a módosított összegű díj fizetésének kezdőnapját is meg kell állapítani. (6) A (2) bekezdés alapján újból megállapítandó tejellenőrzési díjak a jelen rendelet kihirdetésének a napját követő hó 1. napjától kezdődően fizetendők. 3. §• A székesfőváros területén kívül lévő és az 1. § alá eső üzemek ellenőrzése alkalmával a járási gazdasági felügyelők, tejgazdasági szolgálatra rendelt gazdasági felügyelők, valamint a vegykísérleti (vegyvizsgáló) állomások kiküldöttei kötelesek az esedékessé vált tejellenőrzési díjak befizetéséről is meggyőződni Az üzemek vezetői az ellenőrzés alkalmával kötelesek az e díjak befizetését igazolni. A díjbefizetés nem igazolásáról az ellenőrzést teljesítő közeg a Tejtermékek Ellenőrző Állomását értesíteni köteles. II. A székesfőváros területén lévő tejipari vállalatok tejellenőrzési díja. 4 §• (1) A székesfőváros területén lévő tejipari vállalatok az üzemükbe beérkező minden liter tej után 10 fillér tejellenőrzési díjat kötelesek fizetni. Az üzembe beérkezett tejmennyiségből sem azon a címen, hogy ugyanazon tejmennyiség után más üzem keretében már tejellenőrzési díjat fizettek, sem a tej hasznavehetetlensége címén, sem egyéb címen levonásnak nincs helye. (2) Ha az előbbi bekezdés értelmében fizetendő tejellenőrzési díj városi tejellátó (R. 6 § (1) bekezdés k)—l) pont) vagy tejterméket gyártó (R. 6. § (1) bekezdés f)—i) pont) üzemnél havi 3.000 pengőt, juhtúrót feldolgozó üzemnél havi 300 pengőt sem tesz ki. tejellenőrzési díj címén az ezen összegekig terjedő különbözetét is meg kell fizetni. 3