Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-05-01 / 19. szám
Budapest, 1945. 19. szám. MAGYAR KÖZLÖNY HIVATALOS LAP A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 1.140/1045. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az Országos Köznevelési Tanács felállítása tárgyában. 1.330/1016. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete az 530/1045. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. 1.300/ 1945. M. E. szám. A nemzeti, a felszabadulási és munka ünnepe napjának meghirdetése tárgyában. 1.110/1945. M. E. szám. Az ideiglenes nemzeti kormány rendelete a népbiráskodásról szóló 81/1045. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában, 75/1045. IV. K. K. M. szám. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete új bélyegek forgalomba bocsátásáról. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.140/1945. M. E. számú rendelete az Országos Köznevelési Tanács felállítása tárgyában. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűléstől 1944. évi december hó 22. napján kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : §• A magyar köznevelés ügyének elmozdítására az Országos Közoktatási Tanács (1871.) és az Országos Felsőoktatási Tanács (1936.) összeolvasztásával Országos Köznevelési Tanácsot (a továbbiakban Tanácsot) kell felállítani. 2 §• A Tanács a köznevelés minden kérdésében a vallás- és közoktatásügyi miniszter tanácsadó szerve; a köznevelés ügyét figyelemmel kíséri, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására vagy saját kezdeményezéséből a köznevelés kérdésében véleményt nyilvánít, vagy javaslatot készít. 3. §. A Tanács címe: Országos Köznevelési Tanács, székhelye: Budapest.; pecsétje: Magyarország kis címere a következő körirattal : „Országos Köznevelési Tanács, Budapest/ 4. §• A Tanács elnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő, alelnökét, ügyvezető alelnökét, az elnöki tanács 12 tagját és a szakosztályok elnökeit az elnök előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki hat évre. 5. §A Tanács szakosztályának tagjai : a) a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az elnök előterjesztésére hat évre kinevezett 50 tag ; b) a földmivelésügyi, iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, belügyi, valamint a honvédelmi miniszter által kiküldött 1—1 tag; c) iskolákat fenntartó vallásfelekezetek egyegy képviselője; d) a magyar nevelők szabad szakszervezete részéről szakosztályonként választott 2—2 tag. 6. §. A Tanács munkásságát az elnöki tanács irányítja. §A Tanács a következő szakosztályokra tagozódik : a) népiskolai és népnevelési szakosztály, b) középiskolai szakosztály, c) felsőoktatási szakosztály. 8. §. A Tanács a szervezetének részletes szabályait és ügyvitelének rendjét maga állapítja meg és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek mutatja be. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és ezzel egyidejűen a 181/1936. V. K. M. és a 9.333/1943. V. K. M. számú rendeletek hatályukat vesztik. A rendelet végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1945. évi április hó 19.-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.330/1945. ME. számú rendelete az 530/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. Az ideiglenes nemzeti kormány 530/1945. M. E. számú rendelete végrehajtásaként a következőket rendelem : 1. §• Folyamatban van a pártok kiküldötteinek közreműködésével azon irodalmi termékek, filmek és kották teljes kimutatásának összeállítása, amelyek az 530/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának körében megsemmisítendők. Valamennyi törvényhatóság, társadalmi intézmény, könyvkiadó vállalat, Magyar Távirati Iroda stb. és a sajtó támogassa a hatóságokat ebben a munkában, ilyen tárgyú felterjesztései a magyar miniszterelnökséghez küldendők. 2 §A törvényhatóságok első tisztviselői a hozzájuk benyújtott megsemmisítendő könyveket gyűjtsék össze és tárolják mindaddig, amíg elszállításukról gondoskodás történik. A könyvek birtokosai és tulajdonosai, könyvnyomdák, könyvkiadó vállalatok, könyvkereskedők, köz- és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak felhívandók arra, hogy minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtóterméket, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy más nyelven jelent meg, szolgáltassák be. 3. §. A törvényhatóság első tisztviselői a beszolgáltatott könyvekről kimutatást készítsenek. A könyvekből két-két példányt külön kezeljenek és őrizzenek meg. A sajtótermékek, könyvek stb. elszállításáról később fogok intézkedni. 4 §A Nemzeti Bizottságok, valamint a nagyközönség is felkérendő, hogy az irodalmi művek, film- és kottaanyagnak ebben az általános tisztogatási folyamatában az ideiglenes nemzeti kormányt támogassák s ily módon biztosítsák a teljes eredményességet. 5. §. A törvényhatóság első tisztviselői hassanak oda, hogy az idevágó munkálatok 15 nap alatt befejeződjenek. Budapest, 1945. évi április hó 23.-án. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.390/1945. M. E. számú rendelete a nemzeti, a felszabadulási és munka ünnepe napjának meghirdetése tárgyában. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli: 1 §• Az ideiglenes nemzeti kormány március hó 15. napját nemzeti ünneppé, április hó 4. napját a felszabadulás ünnepévé és május hó 1. napját a munka ünnepévé nyilvánítja. 2. §. Ezen rendelet végrehajtásáról az érdekelt minisztériumok egyetértve gondoskodnak. Budapest, 1945. évi április hó 23.-án. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. M. E. számú rendelete a népbiráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. E számára 19 50 f. Május 1. kedd Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a népbíráskodásról szóló 81/ 1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli : 1 §• A 81/1945. M. E. számú rendelet 3. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. A népbíráskodás körében a büntetések nemei a következők : 1. halál; 2. kényszermunka ; 3. fegyház ; 4. börtön ; 5. pénzbüntetés ; 6. vagyonelkobzás ; 1. állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás ; 8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. Az előbbi bekezdés 1—4. pontjában felsorolt büntetési nemek főbüntetések. Az 5—8. pontban felsorolt büntetési nemek mellékbüntetések ; ezek alkalmazásának helye van abban az esetben is, ha alkalmazásukat a bűncselekményre vonatkozó jogszabály nem rendeli. A 8. pontban megjelölt mellékbüntetés alkalmazása az elítélés minden esetében kötelező. Ugyanazon elítélttel szemben többféle mellékbüntetést is ki lehet szabni. A halálbüntetést kötél vagy golyó által zárt helyen, de a nyilvánosság kizárása nélkül kell végrehajtani. A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre. Ez utóbbi esetben az időtartam és a szabadulás feltételei tekintetében a szigorított dologházra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A kényszermunka munkatáborokban hajtandó végre. A végrehajtás részletes szabályait az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A pénzbüntetés kiszabására, átváltoztatására és behajtására vonatkozóan az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései megfelelően irányadók. A népbíróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott hányadának vagy egyes vagyontárgyaknak elkobzását is kimondhatja. A vagyonelkobzást kimondó ítéletet végrehajtás végett közölni kell a területileg illetékes pénzügy igazgatósággal, amey a pénzügyminiszter rendelete szerint jár el. Az állásvesztésre ítélt elveszti közszolgálati állását. Nyugdíjigényét, nyug- és kegydíját csak akkor veszti el, ha ezt a népbíróság ítéletében kifejezetten kimondja. Az elítélt ellátatlan