Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)
1946-05-26 / 119. szám
A MAGYAR KÖZLÖNY 1918. május 20. vasárnap,119. számo t nézve, amely már az 1938. évi december hó 31. napja előtt fennállott, meg kell állapítani, hogy erre a tárcára az 1937/1938. évi költségvetés szerint hány állás volt előirányozva. Ahhoz képest, hogy a 3. § szerint megállapítás szakonként elkülönítve is megtörtént, a szakonkénti elkülönítést a jelen bekezdés, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti megállapításoknál is alkalmazni kell. A létszám megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az olyan hatóságot, hivatalt, üzemet, intézetet vagy egyéb intézményt, amely az 1938. évi december hó 31. napján az illető tárca körébe tartozott ugyan, de a jelzett időpont után megszűnt vagy más tárca körébe vétetett át. (2) Ez után meg kell állapítani, hogy a jelen rendelet 3. §-a alapján megállapított tényleges létszámban hány olyan alkalmazott vezetett számításba, akik bár a B. 1. §-ának hatálya alá tartoznak, de az 1938. évi december hó 31. napján hatályban volt jogszabályok értelmében nem minősültek közszolgálati alkalmazottaknak. (3) Ugyancsak meg kell állapítani, hogy a 3. § alapján megállapított tényleges létszámban hány olyan alkalmazott van, akik az illető tárca körében az 1938. évi december hó 31. napja után létesített új hatóságnál, hivatalnál, üzemnél, intézetnél vagy egyéb intézménynél állanak alkalmazásban. (4) A (2) és (3) bekezdés szerint történt megállapítások után afelől kell a B. 2. §-ának (6) bekezdés értelmében határozni, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett alkalmazottak közül hányat lehet, mint az 1937/1938. költségvetési évi létszámon felül tekintetbe jövő alkalmazottal ettől a költségvetési létszámtól elkülönítve számításba venni. (5) Az. (1) bekezdés értelmében megállapított tárcalétszámhoz hozzá kell adni a (4) bekezdés szerint elkülönítve számításba veendők számát s a/ igy nyert számot L M a R. 2. §-a (1), iUc•alig r bekezdésének és a jelen rendelet •»■•»«; " *i;■ t■ k a km íjazásában, mint évi tércalétszámot . * UMr'scU értelmében Ujfzént megallapóan,u Ttran ki kell számítani az 1938. költségvetési évi tárcalétszám 20%-át, ezt a 2035-öt hozzá kell adni az 1937 1938. költségvetési évi tárcalétszámhoz és meg kell állapítani, hogy az igy nyert számot a tárca jelenlegi tényleges létszáma (3. §) a) meghaladja, vagy b) nem haladja meg. (7) Meg kell állapítani, hogy a t árfia jelenlegi tényleges létszáma (3. §) hány fővel haladja meg az 1937/1938. költségvetési évi tárcalétszám 90%-át. Az így nyert különbség adja azt a számot, amellyel a (6) bekezdésnek mind a), mind b) pontja esetében a tárca jelenlegi tényleges létszámát feltétlenül csökkenteni kell. Szakonkénti elkülönítés alkalmazása esetében ezt a számot az egyes szakokra nézve olyan arányban felosztva kell megállapítani, amilyen arányban áll az egres szakok jelenlegi tényleges létszáma a tárca jelenlegi tényleges létszámához (3. §). (8) A (6) bekezdés b) pontjának esetében meg kell állapítani azt is, hogy atárca jelenlegi tényleges létszáma (3. §) hány fővel haladja meg az 1937/1938. költségvetési évi tárcllétszám 80%-át. Az így nyert különbség adja meg azt a számot, amellyel a tárca jelenlegi tényleges létszámát a B. 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okokból a (6) bekezdés b) pontja esetében csökkenteni kel. Szakonkénti elkülönítés alkalmazása esetében ezt a számot az egyes szakokra nézve olyan arányban felosztva kell megállapítani, amilyen arányban áll az egyes szakok jelenlegi tényleges létszáma a tárca jelenlegi tényleges létszámához (3. §). (9) Mind a jelenlegi tényleges létszám, mind az 1937/1938. költségvetési évi tárcalétszám megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a vallás- és közoktatásügyi tárca körében a tanítókat, a honvédelmi tárca körében a honvédség hivatásos tagjait, a belügyi tárca körében pedig az államrendőrség tagjait. Az ezek közül elbocsátandók létszámának megállapítása tekintetében a 2. §-ának (7)—(9) bekezdései irányadók, a jelen rendelkezéseit ehhez képest csak a tárca körében tartozó többi alkalmazott szempontjából kell alkalmazni. (10) Minden tárcára nézve meg kell állapítani, hogy a tárca jelenlegi tényleges létszámába hány olyan alkalmazott tartozik, akivel szemben az igazoló eljárás során a feddésnél súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó jogerős határozatot hoztak és aki a B. 4. §-ának (5) bekezdése értelmében csak a bizottság egyhangú határozata alapján tartható meg a tényleges szolgálatban. 5. §. " (1) Az 1938. év után létesített tárcáknál (2. §) az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve legkésőbb az 1916. évi június hó 15. napjáig a B. 2. §-ának (5) bekezdése értelmében javaslatot terjeszt a minisztérium elé. A javaslatban lehetőleg szakonként elkülönítve közölni kell a jelenlegi tényleges létszámot (3. §) és a B. említett rendelkezésével meghatározott kereten belül indítványozni kell, hogy a tárca körében alkalmazottak közül a jelenlegi tényleges létszámnak hány százaléka tartassák meg. A minisztérium által megtart-hatónak nyilvánított létszámot meghaladó számmal a jelenlegi tényleges létszámot csökkenteni kell. Szakonkénti elkülönítés alkalmazása esetében ezt a számot az egyes szakokra nézve olyan arányban felosztva kell megállapítani, amilyen arányban áll az egyes szakok jelenlegi tényleges létszáma a tárca jelenlegi tényleges létszámához (3. is). (2) Ha valamely 1938. év után létesített tárca körébe olyan hatóságok, hivatalok, üzemek, intézetek vagy egyéb intézmények tartoznak, amelyek az 1938. évi december hó 31. napja előtt valamely tárca keretében már fennállottak, ezekre nem a jelen 1. (1) bekezdése, hanem a 4- § rendelkezéseit kell alkalmazni. A B. 2. stadlo) bekezdésére figyelemmel minden (arcánál kidől- ' szakonkint elkülönitve ! mg kéll.állatil:at r. j eilegi tényleges létszámban ¡3. §• alQ'iiia*n*j ’ V?-R. aki a felszabadulás it eli,'} i/hrn , közszolgálatba és ki kel , jIOtív j|}||}V j fő felel meg annak a i /o-nak, amelynél (ei), bet ezek közül az alkalmazottak közöl a R , fent hivatkozott rendelkezése értelmében nem lehet elbocsátani, illetőleg végelbánás alá vonni. II. FEJEZET: 7. 8- (1 Az illetékes miniszter által haladéktalanul kiadandó rendelkezések szerint minden alkalmazottra nézve annak hivatali főnöke a megszabott időpontig szolgálati útán indokolt véleményt köteles a miniszterhez felterjeszteni. A véleményt az illetékes miniszter által rendszeresített űrlapra kell vezetni. (2) Az űrlapon a véleményt megelőzőleg az alkalmazott adataira vonatkozó kérdőpontokat kell az alkalmazottal kitölteni és aláíratni. A kérdőpontoknak, amelyeket egyébként az illetékes miniszter állapít meg, mindenesetre ki kell terjedniük a következőkre : a hatóság elnevezése és székhelye, az alkalmazott neve, születési éve, az általa eltartottak száma, fizetési osztály, alkalmazásának módja (kinevezés, szerződés, megbízás,“választási szolgálati beosztása a munkakör megjelölésével, alkalmaztatásának és az 1940. évi január hó 1. napja óta nyert előléptetéseinek kelte, a felszabadulás előtt az 1940. évi január hó 1. napja óta teljesített közszolgálatának helye, időtartama és minősége, a felszabadulás után teljesített közszol-.. gálatának helye, időtartama és minősége, annak bejelentése, hogy a háborús eseményekkel kapcsolatban szolgálati helyét elhagyta-e, mikor és mely okból, szolgálati helyére való visszatérésének időpontja, amennyiben oda nem tért vissza, ennek oka, a vele szemben lefolytatott igazolási eljárás eredménye a vonatkozó hala r07?vt ok ‘ C'rArrip (it; 37 c-J VfoK’fr* pn WttpkiV /rjcjk r^nfr*p tőlése. az or'ág dem -nV’V.U' ui:/vlakitása terén szerzett érdemeinek felsorolása (3) A hivatalfőnök véleményének arra kell vonatkoznia, hogy a trivanfagnak az alkalmazottat a szolgálatban továbbra is megtartandónak vagy a R. 2. §-a (2) bekezdésének a ), illetőleg b) pontja alapján elbocsátandónak, vagy pedig a R. 2. §-ának (3) bekezdése szempontjából szükség esetére nélkülözhetőnek tartja-e. A vélemény indokolásában meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló tényeket is és ki kell terjeszkedni az alkalmazott demokratikus magatartására, valamint az ellenállási mozgalomban tanúsított esetleges részvételére. (4) Az a körülmény, hogy az alkalmazott valamely demokratikus pártnak vagy a szakszervezetnek tagja-e vagy sem, ügyének érdemi elbírálását nem érinti. A 8. §. (1) A B. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az ott említett bizottságban képviselteken felül a törvényhatóság első tisztviselője és mind jelenlegi, mind korábbi szolgálati helyének nemzeti bizottsága is tehet javaslatot a közszolgálati alkalmazott elbocsátása iránt. A most emlí-tetteknek ilyen javaslataikat legkésőbb az 1946 évi június hó 5. napjáig írásban meg kell küldeniük az általuk elbocsátandónak tartott köz- szolgálati alkalmazottra illetékes miniszterhez. (2) Az (1) bekezdésben említett javaslatot minden egyes elbocsátandónak tartott alkalmazottra külön iratban kell megtenni s ebben meg kell jelölni azokat a tényeket vagy azt a magatartást, amiből megállapítható, hogy az illető alkalmazott hivatali működése, illetőleg hivatali magatartása miért nem szolgálja tevőlegesen az ország demokratikus szellemű újjáalakítását. A 7. § (4) bekezdése ebben a vonatkozásban is irányadó. 9. §. (1) A B. 4. §-a értelmében eljárásra hivatott bizottságokat az egyes tárcák körében alkalmazottakra nézve az illetékes miniszter alakítja meg és az említett § (3) bekezdésében megszabott határidő alatt közli a miniszterelnökkel, valamint a Szakszervezeti Tanáccsal a megalakítandó bizottságok számát és székhelyét. (2) A tárca körében lehetőleg minden szakra kind bizottságot kell alakítani. Ha azonban r egves s Zakókor azalkalmazottak létszáma aránytalanul csekély, több ilyen szakra egy közös bizottság is alakítható. Ugyanarra a szakra is több bizottságot lehet felállítani, ha az illető szakon alkalmazottak száma aránytalanul nagy • 3) A bizottságok megalakítására egyébként a B. 4. §-ának (2)— 4) bekezdései irányadók. 10. §. (1) A bizottság csak elnökének és mindkét tagjának együttes jelenlétében járhat el; előadójaként az illetékes miniszter által kiküldött tag működik. Az előadó a tárgyalásra kerülő ügyek összes iratait legkésőbb három nappal tárgyalás előtt közli a bizottság elnökével. (2) Az előadó mindenekelőtt közli a bizottsággal, hogy az illetékes miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve tett megállapítása, illetőleg a minisztérium döntése szerint 1. a bizottság ügykörébe utalt jelenlegi lényleges létszám hány főből áll és 2. az 1. pontban említett létszámból hány főt kell a jelen rendelet 4. íjának (7) bekezdése, illetőleg az 5. §-a értelmében feltétlenül elbocsátani, illetőleg végelbánás alá vonni, 3. az 1938. évi december hó 31. napja előtt már fennállott tárcánál a jelen rendelet 4. íj-ának (8) bekezdéséhez képest legfeljebb hány fővel lehet az 1. pontban említett létszámot csökkenteni, 4. a felszabadulás után első ízben közszolgálatba lépett alkalmazottak közül a jelen rendelet 6. §-ához képest hányat lehet elbocsátani, illetőleg végelbánás alá vonni. (3) Ha ugyanarra a szakra több bizottság van felállítva, minden bizottsággal a reá eső hányadot kell irányadó számként közölni. (4) Ezt követően az előadó a B. 4. §-ának (5) bekezdésében meghatározott sorrendben egyenkint felolvassa az alkalmazottak nevét és állását, minden név felolvasása után közli, hogy az illető alkalmazottnak a B 28-a 2) bekezésének a), illetőleg b) pontjában meghatározott okból való elbocsátására az illetékes miniszter, a helyi nemzeti bizottság, eidőleg a törvényiáróság első tisztviselője tett-ejavaslatot, egyben kérdést intéz a bizottság