Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-05-26 / 119. szám

A MAGYAR KÖZLÖNY 1918. május 20. vasárnap,119. számo­ t nézve, amely már az 1938. évi december hó 31. napja előtt fennállott, meg kell állapítani, hogy erre a tárcára az 1937/1938. évi költségvetés szerint hány állás volt előirányozva. Ahhoz képest, hogy a 3. § szerint megállapítás szakon­ként elkülönítve is megtörtént, a szakonkénti elkülönítést a jelen bekezdés, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti megállapításoknál is alkalmazni kell. A létszám megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az olyan hatóságot, hivatalt, üzemet, intézetet vagy egyéb intéz­ményt, amely az 1938. évi december hó 31. napján az illető tárca körébe tartozott ugyan, de a jelzett időpont után megszűnt vagy más tárca körébe vétetett át. (2) Ez után meg kell állapítani, hogy a jelen rendelet 3. §-a alapján megállapított tényleges létszámban hány olyan alkalmazott vezetett számításb­a, akik bár a B. 1. §-ának hatálya alá tartoznak, de az 1938. évi december hó 31. napján hatályban volt jogszabályok értelmében nem minősültek közszolgálati alkalmazottak­nak. (3) Ugyancsak meg kell állapítani, hogy a 3. § alapján megállapított tényleges létszámban hány olyan alkalmazott van, akik az illető tárca körében az 1938. évi december hó 31. napja után létesített új hatóságnál, hivatalnál, üzemnél, intézetnél vagy egyéb intézménynél állanak alkalmazásban. (4) A (2) és (3) bekezdés szerint történt megállapítások után afelől kell a B. 2. §-ának (6) bekezdés értelmében határozni, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett alkalmazottak közül hányat lehet, mint az 1937/1938. költség­­vetési évi létszámon felül tekintetbe jövő alkal­mazottal ettől a költségvetési létszámtól elkülö­nítve számításba venni. (5) Az. (1) bekezdés értelmében megállapított tárcalétszámhoz hozzá kell adni a (4) bekezdés szerint elkülönítve számításba veendők számát s a/ igy nyert számot L M a R. 2. §-a (1), iUc­­•ali­g r bekezdésének és a jelen rendelet •»■•»«; " *i;■ t■ k a km íjazásában, mint é­vi tércalétszám­ot . * UMr'scU értelm­ében Ujfzént megallapóan,u Ttran ki kell számítani az 1938. költségvetési évi tárcalétszám 20%-át, ezt a 2035-öt hozzá kell adni az 1937 1938. költségvetési évi tárcalétszámhoz és meg kell állapítani, hogy az igy nyert számot a tárca jelenlegi tényleges létszáma (3. §) a) meghaladja, vagy b) nem haladja meg. (7) Meg kell állapítani, hogy a t árfia jelen­legi tényleges létszáma (3. §) hány fővel haladja meg az 1937/1938. költségvetési évi tárcalétszám 90%-át. Az így nyert különbség adja azt a számot, amellyel a (6) bekezdésnek mind a), mind b) pontja esetében a tárca jelen­legi tényleges létszámát feltétlenül csökkenteni kell. Szakonkénti elkülönítés alkalmazása ese­tében ezt a számot az egyes szakokra nézve olyan arányban felosztva kell megállapítani, amilyen arányban áll az eg­res szakok jelenlegi tényleges létszáma a tárca jelenlegi tényleges létszámához (3. §). (8) A (6) bekezdés b) pontjának esetében meg kell állapítani azt is, hogy a­­tárca jelen­legi tényleges létszáma (3. §) hány fővel haladja meg az 1937/1938. költségvetési évi tárcllét­­szám 80%-át. Az így nyert különbség adja meg azt a számot, amellyel a tárca jelenlegi tényleges létszámát a B. 2. §-a (2) bekezdésé­nek a) és b) pontjában meghatározott okokból a (6) bekezdés b) pontja esetében csökkenteni kel. Szakonkénti elkülönítés alkalmazása ese­tében ezt a számot az egyes szakokra nézve olyan arányban felosztva kell megállapítani, amilyen arányban áll az egyes szakok jelenlegi tényleges létszáma a tárca jelenlegi tényleges létszámához (3. §). (9) Mind a jelenlegi tényleges létszám, mind az 1937/1938. költségvetési évi tárcalétszám megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a vallás- és közoktatásügyi tárca körében a tanítókat, a honvédelmi tárca körében a honvéd­ség hivatásos tagjait, a belügyi tárca körében pedig az államrendőrség tagjait. Az ezek közül elbocsátandók létszámának megállapítása tekintetében a­­ 2. §-ának (7)—(9) bekezdései irányadók, a jelen­­ rendelkezéseit ehhez képest csak a tárca körében tartozó többi alkalmazott szempontjából kell alkalmazni. (10) Minden tárcára nézve meg kell állapí­tani, hogy a tárca jelenlegi tényleges létszámába hány olyan alkalmazott tartozik, akivel szem­ben az igazoló eljárás során a feddésnél súlyo­sabb jogkövetkezményt tartalmazó jogerős határozatot hoztak és aki a B. 4. §-ának (5) bekezdése értelmében csak a bizottság egy­hangú határozata alapján tartható meg a tény­leges szolgálatban. 5. §. " (1) Az 1938. év után létesített tárcáknál (2. §) az illetékes miniszter a pénzügyminisz­terrel egyetértve legkésőbb az 1916. évi június hó 15. napjáig a B. 2. §-ának (5) bekezdése értel­mében javaslatot terjeszt a minisztérium elé. A javaslatban lehetőleg szakonként elkülönítve közölni kell a jelenlegi tényleges létszámot (3. §) és a B. említett rendelkezésével meg­határozott kereten belül indítványozni kell, hogy a tárca körében alkalmazottak közül a jelenlegi tényleges létszámnak hány százaléka tartassák meg. A­­ minisztérium által megtart-­­­hatónak nyilvánított létszámot meghaladó számmal a jelenlegi tényleges létszámot csök­­­­kenteni kell. Szakonkénti elkülönítés alkalma­zása esetében ezt a számot az egyes szakokra nézve olyan arányban felosztva kell megálla­pítani, amilyen arányban áll az egyes szakok jelenlegi tényleges létszáma a tárca jelenlegi tényleges létszámához (3. is).­­ (2) Ha valamely 1938. év után létesített tárca­­ körébe olyan hatóságok, hivatalok, üzemek,­­ intézetek vagy egyéb intézmények tartoznak,­­ amelyek az 1938. évi december hó 31. napja­­ előtt valamely tárca keretében már fennállot­tak, ezekre nem a jelen 1. (1) bekezdése, hanem­­ a 4- § rendelkezéseit kell alkalmazni.­­ A B. 2. st­adlo) bekezdésére figyelemmel minden (arcánál­­ kidől- ' szakonkint elkülö­nitve ! mg kéll.állatil:at r. j­­ eilegi tény­le­ges létszámban ¡3. §• alQ'iiia*n*j ’ V?-R. aki a felszabadulás it eli,'} i/hrn , közszolgálatba és ki kel , jIOtív j|}||}V j fő felel meg annak a i /o-nak, amelynél (ei)­­, bet ezek közül az alkalmazottak közöl a R , fent hivatkozott rendelkezése értelmében nem lehet elbocsátani, illetőleg végelbánás alá vonni. II. FEJEZET: 7. 8- (1­ Az illetékes miniszter által haladéktalanul kiadandó rendelkezések szerint minden alkal­mazottra nézve annak hivatali főnöke a meg­szabott időpontig szolgálati útán indokolt véle­ményt köteles a miniszterhez felterjeszteni. A véleményt az illetékes miniszter által rendszere­sített űrlapra kell vezetni. (2) Az űrlapon a véleményt megelőzőleg az alkalmazott adataira vonatkozó kérdőpontokat kell az alkalmazottal kitölteni és aláíratni. A kérdőpontoknak, amelyeket egyébként az ille­tékes miniszter állapít meg, mindenesetre ki kell terjedniük a következőkre : a hatóság el­nevezése és székhelye, az alkalmazott neve, születési éve, az általa eltartottak száma, fize­tési osztály, alkalmazásának módja (kinevezés, szerződés, megbízás,“választási szolgálati beosz­tása a munkakör megjelölésével, alkalmaztatá­sának és az 1940. évi január hó 1. napja óta­­ nyert előléptetéseinek kelte, a felszabadulás­ előtt az 1940. évi január hó 1. napja óta teljesí­tett közszolgálatának helye, időtartama és mi­nősége, a felszabadulás után teljesített közszol-.. gálatának helye, időtartama és minősége, annak bejelentése, hogy a háborús eseményekkel kap­csolatban szolgálati helyét elhagyta-e, mikor és mely okból, szolgálati helyére való vissza­térésének időpontja, amennyiben oda nem tért vissza, ennek oka, a vele szemben lefolytatott igazolási eljárás eredménye a vonatkozó hala r07?vt ok ‘ C'rArrip (it; 37 c-J VfoK’fr* pn Wttpki­­V /­rjcjk­ r^nfr*p tőlése. az or'­ág dem -nV’V.U' ui:/vlakitása terén szerzett érdemeinek felsorolása (3) A hivatalfőnök véleményének arra kell vonatkoznia, hogy a triva­n­fagnak az alkal­mazottat a szolgálatban továbbra is megtartan­dónak vagy a R. 2. §-a (2) bekezdésének a ), illetőleg b) pontja alapján elbocsátandónak, vagy pedig a R. 2. §-ának (3) bekezdése szem­pontjából szükség esetére nélkülözhetőnek tartja-e. A vélemény indokolásában meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló tényeket is és ki kell terjeszkedni az alkalmazott demok­ratikus magatartására, valamint az ellenállási mozgalomban tanúsított esetleges részvételére. (4) Az a körülmény, hogy az alkalmazott valamely demokratikus pártnak vagy a szak­­szervezetnek tagja-e vagy sem, ügyének érdemi­­ elbírálását nem érinti. A 8. §. (1) A B. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az ott említett bizottságban képviselteken felül a törvényhatóság első tisztviselője és mind je­lenlegi, mind korábbi szolgálati helyének nem­zeti bizottsága is tehet javaslatot a közszolgá­lati alkalmazott elbocsátása iránt. A most em­lí-­­­tetteknek ilyen javaslataikat legkésőbb az 1946 évi június hó 5. napjáig írásban meg kell kül­deniük az általuk elbocsátandónak tartott köz-­­ szolgálati alkalmazottra illetékes miniszterhez. (2) Az (1) bekezdésben említett javaslatot minden egyes elbocsátandónak tartott alkal­mazottra külön iratban kell megtenni s ebben meg kell jelölni azokat a tényeket vagy azt a magatartást, amiből megállapítható, hogy az illető alkalmazott hivatali működése, illetőleg hivatali magatartása miért nem szolgálja tevő­legesen az ország demokratikus szellemű újjá­­alakítását. A 7. § (4) bekezdése ebben a vonat­kozásban is irányadó. 9. §. (1) A B. 4. §-a értelmében eljárásra hivatott bizottságokat az egyes tárcák körében alkal­mazottakra nézve az illetékes miniszter ala­­kítja meg és az említett § (3) bekezdésében meg­szabott határidő alatt közli a miniszterelnökkel, valamint a Szakszervezeti Tanáccsal a megala­kítandó bizottságok számát és székhelyét. (2) A tárca körében lehetőleg minden szakra kin­­­d bizottságot kell alakítani. Ha azonban r egves s Zakókor az­­alkalmazottak létszáma­­ aránytalanul csekély, több ilyen szakra egy kö­zös bizottság is alakítható. Ugyanarra a szakra is több bizottságot leh­et felállítani, ha az illető szakon alkalmazottak száma aránytalanul nagy • 3) A bizottságok megalakítására egyébként a B. 4. §-ának (2)— 4) bekezdései irányadók. 10. §. (1) A bizottság csak elnökének és mindkét tagjának együttes jelenlétében járhat el; elő­adójaként az illetékes miniszter által kiküldött tag működik. Az előadó a tárgyalásra kerülő ügyek összes iratait legkésőbb három nappal­­­ tárgyalás előtt közli a bizottság elnökével. (2) Az előadó mindenekelőtt közli a bizott­sággal, hogy az illetékes miniszternek a pénz­ügyminiszterrel egyetértve tett megállapítása, illetőleg a minisztérium döntése szerint 1. a bizottság ügykörébe utalt jelenlegi lény­­leges létszám hány főből áll és 2. az 1. pontban említett létszámból hány főt kell a jelen rendelet 4. íjának (7) bekezdése, illetőleg az 5. §-a értelmében feltétlenül elbocsá­tani, illetőleg végelbánás alá vonni, 3. az 1938. évi december hó 31. napja előtt már fennállott tárcánál a jelen rendelet 4. íj-ának (8) bekezdéséhez képest legfeljebb hány fővel lehet az 1. pontban említett létszá­mot csökkenteni, 4. a felszabadulás után első ízben közszolgá­latba lépett alkalmazottak közül a jelen rende­let 6. §-ához képest hányat lehet elbocsátani, illetőleg végelbánás alá vonni. (3) Ha ugyanarra a szakra több bizottság van felállítva, minden bizottsággal a reá eső hánya­dot kell irányadó számként közölni. (4) Ezt követően az előadó a B. 4. §-ának (5) bekezdésében meghatározott sorrendben egyenkint felolvassa az alkalmazottak nevét és állását, minden név­­ felolvasása után közli, hogy az illető alkalmazottnak a B 2­8-a 2) beke­zésének a), illetőleg b) pontjában meghatározott okból való elbocsátására az ille­tékes miniszter, a helyi nemzeti bizottság, eid­őleg a törvényiá­róság első tisztviselője tett-e­­javaslatot, egyben kérdést intéz a bizottság

Next