Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-09-10 / 205. szám
Budapest, 1946, 2M. s szám. Szeptember 10, kedd MAGYAR KÖZLÖNY HIVATALOS LAP A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 10.160/1946. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelte az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 5.000/1946. M. E. számú rendeletben megszabott határidő újabb megállapítása tárgyában. 10.480/1946. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete az államkincstár nevében való kötelezettségvállalás tárgyában. 10.490/1046. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a magyar állampolgárok rendelkezése alól külföldön jogellenesen elvont egyes javak kötelező bejelentése tárgyában. 66.000/1046. F. M. szám. A földművelésügyi miniszter rendelete a tenyészaratóinak, a köztenyésztésre jogosító igazolványok díja, valamint a törzskönyvelési díjak mértékének újabb megállapítása tárgyában. lap.100/1946. Ip. M. szám. Az iparügyi és közellátásügyi miniszter rendelete a kisipari és háziipari termékek, valamint gazdasági jellegű kisipari szolgáltatások árverésének elkészítése, illetőleg legmagasabb árának megállapítása tárgyában. HIVATALOS RÉSZ Az igazságügyminiszter dr. Sörös János, a nyíregyházai törvényszékhez ideiglenes szolgálattételre beosztott volt zilahi törvényszéki tanácselnököt — saját kérelmére — a debreceni törvényszékhez áthelyezte. (25.686/1946. I. M. E. szám.) A népjóléti miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — Szendrő Frigyes miniszteri számtisztet a 210/1946. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében, számellenőr elnevezéssel a X. fizetési osztály 2. fokozatába besorolta. (7.231/1946. E. N. M. szám.) A magyar posta vezérigazgatója Hámori Ferenc ideiglenes minőségű II. osztályú postasegédtisztet a 10.340/ 1945. M. E .számú rendelet alapján a postai rendszerű VIII. fizetési osztály 3. fokozatába ideiglenes minőségű postasegédellenőrré kinevezte. (226.170/1946. Közi. M. szám.) Az álambiztoriág egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában kiadott 1946. évi május hó 1-én kelt 5.000/1946. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján alakított pénzügyminisztériumi 8. számú bizottság a hivatkozott kormányrendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, az ismeretlen helyen tartózkodó Bácsai Béla pénzügyőri segédfelügyelőt, Kántor András pénzügyőri szemlészt, Gál Ignác pénzügyőri fővigyázót és Németh Géza pénzügyőri vigyázót mindennemű ellátás vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igény kizárásával, továbbá a hivatkozott kormányrendelet 2. § (3) bekezdése alapján Biró Sámuel pénzügyőri fővigyázót, Melegít Géza pénzügyőri ttt. fővigyázót, Balázs Ambrus, Fülöp György és Jánosi Márton pénzügyőri vigyázókat s végül Fülöp Gyula, Miklós Vencel és Székely József pénzügyőri alvigyázókat végelbánás alá vonással a szolgálatból elbocsátotta. (24.702/1946. V. szám.) Az iparügyi miniszter Tátos Frigyes ipari főfelügyelőt a szolnoki kerületi iparfelügyelői teendők ellátásával megbízta. (ad. 55.715/1946. VIII. Ip. M. szám.) A maTM köztársaság kormányának 10.430/1946. M. E. számú rendelete az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 5.000/1946. M. E. számú rendeletben megszabott határidő újabb megállapítása tárgyában. A minisztérium az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• (1) Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában kibocsátott 5.000/1946. M. E. számú rendelettel (Magyar Közlöny 113. szám) — az alábbiakban: R. — szabályozott eljárást az 1946. évi szeptember hó 15. napjáig kell befejezni. A R. alapján közszolgálati alkalmazottak elbocsátásának, az 1946. évi szeptember hó 16. napjáig van helye. (2) Az olyan vállalatnál, üzemnél, intézetnél vagy intézménynél alkalmazásban állókra, amelyre a minisztérium a B. rendelkezéseit annak 13. §-a alapján kiterjesztette, az eljárást mind Budapest területén, mind a vidéken az 1946. évi szeptember hó 30. napjáig kell befejezni. A R. alapján az ilyen alkalmazottak elbocsátásának mind Budapest területén, mind vidéken az 1946. évi szeptember hó 30. napjáig van helye. 2 §• (1) A R., valamint az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 5.700/1946. M. E. számú rendelet alapján még el nem bírált, illetőleg nem az illetékes bizottság által elbírált közszolgálati alkalmazottak elbírálására a szükséghez képest egy vagy több bizottságot kell alakítani. A bizottság elnökét a miniszterelnök, egy tagját pedig a Szakszervezeti Tanács állandó jelleggel jelöli ki. A bizottság harmadik tagjaként az eljárás alá vont alkalmazottra illetékes miniszter kiküldöttje, ha pedig az illetékes miniszter nem állapítható meg, az érdekelt miniszterek által egyetértve kijelölt személy jár el. A bizottság működése tekintetében az 5.000/ 1946. M. E. és 5.700/1946. M. E. és az ezzel kapcsolatban kiadott rendelkezések az irányadók. (2) A B.-ben szabályozott eljárást az előbbi bekezdésben említett bizottság az 1946. évi október hó 30. napjáig köteles befejezni. Az ehhez a bizottsághoz utalt közszolgálati alkalmazottak elbocsátásának a B. alapján az 1946. évi október hó 30. napjáig van helye. 3. §. A 2. §-ban megállapított bizottság a nem illetékes bizottság által hozott határozatot megsemmisíti és az érdekelt alkalmazottra vonatkozóan új határozatot hoz. A §A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 6-án. A miniszterelnök helyett: Dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. A magyar köztársaság kormányának 10.480/1946. M. E. számú rendelete az államkincstár nevében való kötelezettségvállalás tárgyában. A minisztérium az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. 8. (1) Az államkincstár nevében ötvenezer forintot elérő, vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettséget csupán a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával szabad elvállalni. (2) A pénzügyminiszter a hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg, a) ha a kötelezettségvállalás alapján felmerülő kiadás teljesítésére a szükséges hitel nem áll rendelkezésre, vagy b) ha a kötelezettségvállalásnál az egyébként irányadószabályokat nem tartották meg, vagy c) ha a kötelezettségvállalás az államkincstár gazdasági érdekeit veszélyezteti. (3) Ha a pénzügyminiszter a hozzájárulást megtagadja, vagy a hozzájárulás megadása tárgyában a szándékolt kötelezettségvállalásra vonatkozó írásbeli közlésnek hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt nem nyilatkozik, a hozzájárulás megadása iránt a minisztériumhoz lehet előterjesztést tenni. 2 §Minden olyan jogügylet, amely az államkincstár terhére ötvenezer forintot elérő, vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettségvállalást tartalmaz, csak abban az esetben érvényes, ha az államkincstár képviseletében eljáró hatóság (hivatal, szerv, stb.) a jogügyletről készült okiraton tanúsítja, hogy a kötelezettségvállaláshoz a pénzügyminiszter, illetőleg a minisztérium a jelen rendelet értelmében szükséges hozzájárulást előzetesen megadta. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és az 1946/47 évi költségvetésről szóló törvény hatálybalépésével hatályát veszti. Budapest, 1946. évi augusztus hó 30-án. A miniszterelnök helyett: Dr. Bojta Béla s. k. államtikár. E szám ára 1 forint. A magyar köztársaság kormányának 10.490/1946. M. E. számú remdelete a magyar állampolgárok rendelkezése alól külföldön jogellenesen elvont egyes javak kötelező bejelentése tárgyában. A minisztérium az 1946 : XV. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követezőket rendeli: 1. §. A magyar állampolgárok rendelkezése alól származásuk, vagy politikai meggyőződésük miatt, fasiszta rendszabályokkal külföldön jogellenesen elvont és a jelen rendelet hatályba-, lépésekor is külföldön levő javakat, a 8.150/ 1946. M. E. számú rendeletbeli (Magyar Közlöny 160. száma) meghatározott jogok érvényesítése végett a pénzügyminiszternek be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség az ingatlanokra, ingókra, követelési és egyéb jogokra egyaránt kiterjed. 2 §• (1) A bejelentés megtételére köteles minden természetes és jogi személy: a) aki a külföldön elvont javaknak tulajdonosa, vagy az elvonás időpontjában tulajdonosa volt; b) aki az elvont javaknak birtokosa (birlalója) vagy az elvonás időpontjában birtokosa (birlalója) volt; c) akinek az 1. §-ban körülírt javak hollétéről tudomása van. (2) Az előző bekezdés szerint több személyt terhelő bejelentési kötelezettségnek az érdekelt személyek közös bejelentéssel is eleget tehetnek. • 3. §. (1) A bejelentést a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt, a bejelentésre kötelezettnek utóbb tudomására jutott adatok tekintetében pedig tizenöt nap alatt kell megtenni. (2) Az 1939. évi szeptember hó 1. napja előtt és az ezen időpont után elvont vagyontárgyakra nézve, külön-külön bejelentést kell tenni.