Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-08-20 / 188. szám

1946. augusztus 20. kedd. — 188. szám. MAGYAR KÖZLÖNY is, hogy a megszerzett gazdaság milyen nagy­ságú és azon milyen művelési ág szerinti gaz­dálkodás folyik ; b) annak igazolásául, hogy a földet hivatás­­szerüleg helyben maga műveli és a gazdaság földjövedelme egy öttagú család helyi viszo­nyoknak megfelelő eltartására elegendő, de nem haladja meg az ilyen jövedelem három­szorosát, a birtok fekvése szerint illetékes köz­ségi elöljáróság (polgármester) községi vagyon­­bizonyítványát (2. sz. minta). (6) A 7. § szerinti családfenntartói kedvez­mény elnyerése iránt előterjesztett kérvényhez mellékelni kell: a) a család minden tagját — az elhaltakat is — feltüntető családi értesítőt, ha a családi érte­sítőt kiállító anyakönyvvezető valamely család­tag születési vagy elhalálozási napját nem je­gyezheti be, mert az más anyakönyvi kerület­ben, illetőleg más egyházközségben született vagy halt meg, akkor ezeket a körülményeket — amennyiben a kedvezmény szempontjából jelentőségük van — külön születési vagy halotti anyakönyvi kivonattal (bizonyítvánnyal) kell igazolni; b) községi vagyonbizonyítványt (3. sz. minta), melyben fel kell tüntetni: a kedvezményben részesíteni kért hadköteles­nek és azoknak a családtagoknak a nevét, akik­nek érdekében a kedvezményt kérik, a kereseti vagy jövedelmi forrás megjelölé­sét, amely a család tagjainak — köztük a ked­vezményben részesíttetni kért hadkötelesnek is — létfenntartását biztosítja, a kereset, jövede­lem mértékének megjelölésével,­­ a keresetet vagy jövedelmet terhelő minden­nemű állami adó, községi és megyei pótadók elkülönített és együttes felsorolását, végül a viszonyok szorgos megvizsgálása és beható elbírálása alapján azt, hogy a megjelölt családtagok eltartása valóban a kedvezmény­ben részesíttetni kért hadkötelestől függ, ezt a kötelezettséget valóban és milyen mértékben gyakorolta, illetőleg viszonyai valóban olya­nok-e, hogy a családot kellően gyámolítani képes; és ha a folyamodónak olyan hozzátartozója van, akiről el kell bírálni, hogy a kedvezmény odaítélése szempontjából a 7. § (10) bek. e) pontja értelmében figyelmen kívül hagyható-e, a 4. sz. minta szerinti községi bizonyítványt, d) tényleges katonai szolgálatot teljesítő hozzátartozóra vonatkozóan az illetékes alaku­lat által kiállított igazolványt (5. sz. minta). (7) A "Vagyoni bizonyítványt a községi elöl­járóságnak (polgármesternek) a legnagyobb kö­rültekintéssel és gondossággal kell kiállítania. (8) A házasság felbontását bírói ítélettel kell igazolni. (9) Az anyakönyvi kivonatok és a bizonyít­ványok ismételten használhatók, ha a kiállítá­skra hivatott hatóság (hivatal) azokon a vi­szonyok változatlan fennállását igazolja vagy a beállott változásokat pontosan felsorolja. (10) A több katonát adó családokat megillető kedvezmény (9. §) elnyerése iránti kérelemhez a család minden tagjára — köztük az elhal­akra is — vonatkozó adatokat pontosan fel­­üntető családi értesítőt és a három fiútestvér lény­leges katonai szolgálattel­jesítését tanús­ító gazolásokat kell csatolni. Az igazolást a tény­eges szolgálatot teljesítők illetékes, csapatpa­­rancsnoksága, a tényleges szolgálatot már tel­esített személyekre nézve a lakóhelyük szerb il­­letékes honvéd kiegészítő parancsnokság ál­ltja ki (5. sz., illetve 6. sz. minta). n. §• Határozathozatal a 2—9. §-okban felsorolt kedvezmények iránt előterjesztett kérelmek felett. (1) A kedvezmények megadása tekintetében a sorozás befejezéséig, a járási főjegyző (pol­gármester) javaslatára, elsőfokon a sorozó­bizottság határoz. Ha a határozat egyhangú, azt az elnök a folyamodónak a sorozáson szó­val nyomban kihirdeti. A határozatot a folya­modónak a 7 számú minta szerint írásban is ki kell adni. (2) Ha a haté­­zat tekintetében a sorozó bizottság elnöke és a honvédség képviselője között egyetértés nem érhető el, a kérelem felett a honvédelmi miniszter határoz. Ebben az esetben a járási főjegyző (polgármester) a kérvényt és az ahhoz csatolt okmányokat, valamint a sorozóbizottság elnökének javas­latát és a honvédség képviselőjének vélemé­nyét (8. számú minta) a sorozást követő naptól számított 15 nap alatt kísérő jelentéssel a hon­védelmi miniszterhez terjeszti fel, aki határoza­tát, a felterjesztővel, ez pedig az illetékes hon­véd kiegészítő parancsnoksággal és a folya­modóval is közli. (3) A sorozóbizottság határozatot csak akkor hozhat, ha a folyamodó, illetőleg a ked­vezményben részesíteni kért személy besoroz­tatok ellenkező esetben a kérvényt tárgytalan­nak kell tekinteni és a folyamodónak vissza kell adni. (4) Ha a kedvezmény iránti kérelmet a sorozás befejezése és a bevonulás közötti idő­ben terjesztik elő, a járási főjegyző (polgár­­mester) a kérelem előterjesztésétől számított 15 nap alatt a vonatkozó összes iratok meg­küldésével javaslatot tesz a honvéd kiegészítő parancsnokságnak, amely honvéd kiegészítő parancsnokság 8 nap alatt véleményt nyilvá­nít. (9. számú minta). Ha a vélemény a javas­lattal egyetértő, a járási főjegyző (polgármes­ter) határozatot hoz és azt, mint elsőfokú hadkiegészítési hatósági határozatot a folya­modóval közli (10. számú minta). Ha a honvéd kiegészítő parancsnokság véleménye eltérő, a honvédelmi miniszter határoz. Ez esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (5) Ha a kedvezményért folyamodót sorozó­bizottsági, illetőleg elsőfokú , hadkiegészítési hatósági határozattal elutasítják, az az eluta­sító határozat kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezéssel élhet a honvédelmi miniszterhez. A folyamodót az elutasító határozatban (a 7., illetve 10. mintá­nak megfelelően) a fellebbezési lehetőségre figyelmeztetni kell. A fellebbezést a járási fő­jegyző (polgármester) a kedvezményre vonat­kozó összes tárgyalási iratokkal és a honvéd kiegészítő parancsnokságtól beszerzett avatási jegyzőkönyvi kivonattal együtt a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. A honvédelmi miniszter határozatát az illetékes járási fő­jegyzővel (polgármesterrel), ez pedig az illeté­kes honvéd kiegészítő parancsnoksággal és a fellebbezővel is közli. (6) Ha a földbirtokreform során földhöz­­juttatott kedvezményének megadását a birtok terjedelmére nézve megszabott korlátozás kivé­teles figyelmen kívül hagyásával kérik, az oda­ítélés kérdésében elsőfokon közvetlenül a hon­védelmi miniszter határoz. (7) A családfenntartói kedvezmény megadása tekintetében elsőfokon közvetlenül a hon­védelmi miniszter határoz, ha: a) a határozat függőben tartását a férfi hozzátartozó igazolt távolmaradása esetében a honvédelmi miniszter rendelte el; b) az eskór­betegség az iratokból megnyug­tató módon meg nem állapítható. (8) A (6) és (7) bekezdésben említett esetek­ben a járási főjegyző (polgármester) a besoro­­zás idejének és helyének bejelentése mellett a kérvényt mellékleteivel és a vonatkozó összes iratokkal együtt döntés végett közvetlenül a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. A (7) be­kezdésben felsorolt esetekben a honvédelmi miniszter döntéséig a hadkötelest tényleges szol­gálat teljesítésére behívni nem szabad. (9) Ugyancsak közvetlenül a honvédelmi mi­niszterhez terjeszti fel döntés végett a járási főjegyző (polgármester) a papjelölti, illetve papi kedvezmény iránti kérvényeket azokban az ese­tekben, amelyekben elsőfokon — a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben — a honvédelmi miniszter hivatott határozni. (4. § (6) bek., 5 § (3) bek.) (10) Ha valamely kedvezmény megadását hozzátartozó kéri, a határozatról nem a had­kötelest, hanem a kedvezményért folyamodó hozzátartozót kell értesíteni. Ha a kedvezményt megadják, a folyamodónak a határozaton felül a kedvezmény megadásáról igazolványt is kell kézbesíteni, amelyben őt a jogcímigazolási kötele­s fetségére (12. §) figyelmeztetni kell. (11. sz. minta.) (11) A kedvezmények iránti igénybejelentést, valamint az ennek tárgyában hozott határozatot az állítási lajstrom minkét példányába, a ked­vezmény megadását pedig az avatási jegyző­könyvbe is, minden esetben be kell jegyezni. (12) A járási főjegyző (polgármester) a ked­vezményben részesítetteket, akik részére a (10) bekezdésben említett igazolványt kiállítja, nyil­vántartásba veszi. A nyilvántartást az 1924. és ennél fiatalabb évfolyambeliekről évfolyamon­­kint kell összeállítani, az 1923. és ennél idősebb évfolyambeliek egy nyilvántartásba veendők fel. Az 5. § szerinti papi kedvezményben része­sült személyt az illetékes honvédkiegészítő parancsnokságnak is külön nyilvántartásba kell vennie. Ezen kívül minden esetben, amikor a papi kedvezményt jogerős sorozóbizottsági, illetőleg elsőfokú hadkiegészítő hatósági hatá­rozattal ítélték oda, az illetékes járási főjegyző­nek (polgármesternek) jelentenie kell a hon­védelmi miniszterhez (közig. osztály) a kedvez­ményben részesült személy nevét, lakóhelyét és azonossági számát. 12. §. * Kedvezményi jog és átigazolás. (1) Az 1945 : VI. tc.-ben szabályozott földbir­­tokreform során földhözjuttatottak kedvezmé­nyére (2. §), az öt vagy annál több gyermekes családok egyes tagjait megillető kedvezményre (3. §), az öröklött mezőgazdasági kisebbi birtok tulajdonosát megillető kedvezményre (6. §) és a családfenntartói kedvezményre (7. §) való jog­cím fennállását a kedvezmény megadása iránti kérelemre megszabott módon (okmányokkal) a besorolást követő két év december hónapjában annál a járási főjegyzőnél (polgármesternél) kell igazolni, aki a kedvezményt megadó hatá­rozatot annak idején kiadta. (2) A papi (rabbi), papjelölti (papnövendéki, rabbijelölti) — (4. és 5. §) — kedvezményben részesített hadköteles kedvezményi jogcímének fennállását az (1) bekezdés szerint illetékes já­rási főjegyzőnél (polgármesternél) első ízben a besorozását követő december hó folyamán, majd folytatólagosan minden év december havában utoljára pedig annak az évnek decem­ber havában, amely évben 41. életévét betölti, a kedvezmény megadása iránti kérelemre meg­szabott módon (a megállapított bizonyítványok­kal, okmányokkal) igazolni köteles. (3) A több katonát adó családok egyes tag­jait megillető kedvezményben (9. §) részesített hadköteles atyjának, vagy özvegy anyjának, illetőleg a szülők elhalálozása után magának a hadkötelesnek, mindaddig, amíg három testvér, illetve féltestvér a tényleges katonai szolgálatot le nem töltötte, a kedvezményre való jogcím fennállásának tanúsításául évenként december hónapban az (1) bekezdés szerint illetékes já­rási főjegyzőnél (polgármesternél) a figyelem­bejövő elöljáró csapattestparancsnokság bizo­nyítványával (5. sz. minta) igazolnia kell azt, hogy a rendes tényleges szolgálatát le nem töl­tött testvér, féltestvér mint rendes szolgálati kö­telezettség alatt álló hadköteles valóban még tényleg szolgál. (4) Az előbbi (1)—(3) bekezdések szerinti jogcímigazolási kötelezettségre a járási főjegy­zőnek (polgármesternek) a kedvezményi kére­lem előterjesztésére jogosult személyt a kedvez­mény­ megadásáról szóló igazolványban (11. § (10) bek.) figyelmeztetnie kell azzal, hogy a kellő időben való jogcímigazolás elmulasztása a kedvezmény elvesztését vonja maga után. (5) A kedvezményre való jogcím csak akkor ismerhető el, ha a kedvezmény megadására alapul szolgált viszonyok tényleg továbbra is fennállanak. Az igazolás azonban újonnan ke­letkezett viszonyokon is alapulhat. (6) A 2., 3., 6., 7. és 9. § szerinti kedvez­ményre való jogcím fennállásának elismerése, vagy a kedvezmény megvonása tárgyában elsőfokon minden esetben, tehát akkor is, ha a kedvezményt elsőfokon a honvédelmi minisz­ter adta meg, az elsőfokú hadkiegészítő hatóság — a 11. § vonatkozó rendelkezéseinek meg­felelően — határoz. (7) A 4. és 5. § szerinti kedvezményre való jogcím fennállásának megállapítása Vagy a kedvezmény megvonása tekintetében az előző­­ bekez­­ésben foglalt rendelkezés azzal az eltéréssel irányadó, hogy elsőfokon a honvé­­ d

Next