Magyar Közlöny, 1994. március-május (25-50. szám)
1994-03-08 / 25. szám
800 MAGYAR KÖZLÖNY 1994/25. szám (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás jelentős kárt okoz; b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen nagy kárt okoz.” 23. § A Btk. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Pénzmosás 303. § (1) Aki a más által elkövetett öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, illetve embercsempészéssel, kábítószerrel visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejt azáltal, hogy a) az eredetét, illetőleg valódi természetét eltitkolja vagy elleplezi; b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a hatóságnak hamis adatot szolgáltat bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott említett anyagi javakat a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja; b) megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen vagy pénzmosással foglalkozó szervezet keretében; b) pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként; c) hivatalos személyként; d) ügyvédként követik el. (4) Aki a pénzmosásra vonatkozó, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (6) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.” 24. § A Btk. 313. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „313. § Aki fedezetlen csekket bocsát ki vagy hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” 25. § A Btk. a következő 313/A. §-sal egészül ki: „ Váltóhamisítás 313/A. § Aki hamis vagy meghamisított váltót hoz forgalomba, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” 26. § A Btk. a következő 313/B. §-sal egészül ki: „ Bankkártya-hamisítás 313/B. § (1) Aki felhasználás céljából a) bankkártyát meghamisít vagy hamis bankkártyát készít; b) hamis vagy meghamisított bankkártyát megszerez, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a bankkártya-hamisítást a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.” 27. § A Btk. a következő 313/C. §-sal egészül ki: „Bankkártyával visszaélés 313/C. § (1) Aki hamis vagy meghamisított bankkártyát jogtalan haszonszerzés végett felhasznál és ezzel kárt okoz, bankkártyával visszaélést követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bankkártyával visszaélés kisebb kárt okoz vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó bankkártyával visszaélést a bűnszövetségben; b) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bankkártyával visszaélés nagyobb kárt okoz; b) a kisebb kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott módon követik el.