Magyar Közlöny, 1997. Január-március (9-24. szám)
1997-01-30 / 9. szám
690 II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 11/1997. (I. 30.) Korm. rendelete az árutőzsde, az értékpapír-tőzsde és az elszámolóházak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján — a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével — a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1§ A rendelet hatálya kiterjed az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Át.) hatálya alá tartozó árutőzsdére, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) hatálya alá tartozó értékpapír-tőzsdére és elszámolóházakra. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. forgalmazó, befektetési szolgáltató, árutőzsde tag, tőzsdeforgalmi számla, központi értékpapír számla, értékpapír-számla, dematerializált értékpapír, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügyletek: az Épt. szerint meghatározott fogalmak; 2. tőzsdén kívüli határidős, opciós és azonnali ügyletek: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalmak; 3. likviditási tartalék: az Épt. 213. §-a (1) bekezdésében meghatározott eszközökből álló tartalék; 4. közös pénzeszköz: a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügylet nem teljesítése kockázatának elkerülése céljából létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszköz. I. Fejezet AZ ÁRUTŐZSDE Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 3. § (1) Az árutőzsde az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig. (2) Az árutőzsdének a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet információs igényeit, továbbá — tőzsdei elszámolóház működtetése esetén — teljesíthesse az Át. által előírt nyilvántartási kötelezettségét. A mérleg tagolása és tételeinek tartalma 4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A követelések között kell kimutatni: a) a tőzsdetagság megszerzéséért járó, egyszeri belépési díjakat, b) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjakat, c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat, d) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat, e) a tőzsdetagsági jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékokat, f) a tőzsdetagsági jogon alapuló, adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékokat, g) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az árutőzsdének fizetett díjakat, h) az egyéb követeléseket. (3) Az értékpapírok között kell kimutatni: a) az árutőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok értékét; b) a tőzsdei forgalom elszámolásának az árutőzsde szervezetén belül történő lebonyolítása esetén átmenetileg a tőzsde tulajdonába került közraktárjegyek (árujegy és zálogjegy) értékét; c) az árutőzsde által a tőzsdetagtól visszavásárolt tőzsdetagsági jogok, illetve az azon alapuló adott szekcióban gyakorolható kereskedési jogok visszavásárlási értékét. MAGYAR KÖZLÖNY 1997/9. szám