Magyar Krónika, 2015. július-december (2. évfolyam, 7-12. szám)

2015-08-01 / 8. szám

a családi tradíciónak, hagyomány­nak, hiszen már édesapja ólom­üveg-készítéssel foglalkozott, s Róth Miksa maga állítja, hogy eh­hez akkoriban az egész országban csak édesapja értett... Volt tehát kitől eltanulni a szakmai ismerete­ket, amelyre ráépült a szemléletileg tágas művészi kreativitás. Róth Mik­sa terveire az is jellemző, hogy az ősi (tehát reneszánsz előtti), valamint a szecessziós formakultúra alkalma­zása mellett mindkét technikában intenzíven kutatta a magyar népies motívumok felhasználásának lehető­ségeit. Ő maga is hálás volt e terüle­ten Lyka Károlynak, a kor neves mű­vészettörténészének, aki a szecesszió és a „magyar stílus” között nem is látott különbséget, 1902-ben így írt: „Az tehát, amit általában szecessziós stílustörekvésnek szoktak mondani, ere­detében, lényegében és hatásában azonos azzal, amit általában magyar stílustö­rekvésnek szoktak mondani. ” S köztu­dott, hogy Lechner Ödön véleménye is ehhez közel állt, miként építészeti ars poeticája is. Róth Miksa üvegter­vezői, üvegfestői és mozaikművészeti munkássága képes volt tehát stíluse­lemeket olyan módon egybefoglalni, amilyenre kevés társpéldát találunk e kor művészetében. Róth Miksa születése 150. év­fordulója alkalmából a Balassi Inté­zet Megszínesített napfény címmel adott helyt egy emlékkiállításnak, melynek kurátora a magyarországi szecesszió és a gödöllői művészet egyik legjobb ismerője és kutatója, Gellér Katalin művészettörténész. A műfajok és technikák sajátosságá­ból következően eredeti műtárgyat nagyon keveset látni, azok is inkább fragmentumok, ám a művész egy­két tervének lenyűgöző precizitása és az írásos, valamint fotódoku­mentumok sokasága összességében a kiállítást élményszerűvé teszi. Felvillan a földrajzilag is egyedül­állóan gazdag életmű egy-egy ki­tűnő darabjának dokumentuma, Velencén, Milánón és Mexikón át Székely népballada - részlet Kultúrpalota, Marosvásárhely ■ f I i

Next