Magyar Kulturszemle, 1941 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1941-02-15 / 2. szám
építette ezt az új tudományt, más és más oldalakról közelítve meg problémáit. Amit a kutatók az individuálpszichológia terén eddig megállapítottak, azt foglalja össze ebben a könyvben a szerző. Előszavában kijelenti, hogy eredetiségre nem tart számot, mert könyve tartalmát majdnem teljesen Adler, Wexberg, és Künkel műveiből merítette. A hatalmas anyagot azonban kerek szerkezetbe foglalta össze és a könyv fejezetei során egymásután foglalkozik a különböző kérdésekkel. A fogyatékosságérzéstől kezdve a jellemfejlődésen át a közösségérzésig, a szervneurózisoktól és a félelemtől az álom pszichológiai magyarázatáig, a családi, gazdasági és társadalmi helyzet, a szervi fogyatékosság és nemiség hatását a jellemre egyformán vizsgálja. Foglalkozik a gyermekhibákkal, fogyatékosságokkal, szenvedélyekkel, bűntevőkkel, öngyilkosokkal, majd az individuálpszichológiai nevelésről ad beszámolót. Érdekes fejezete a könyvnek az individuálpszichológia jelentőségéről írott rész. DR. TARCSAY IZABELLA: Pszichodiagnosztika. A Rorschach-vizsgálat és klinikai alkalmazása. Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. 236 lap. (Ara: 12.— P). „E munkában a Rorschach-vizsgálat ismertetése és rá vonatkozó irodalomnak összefoglaló bemutatása mellett — amellyel a magyar nyelvű szakirodalom mindmáig adós maradt — klinikai alkalmazhatóságára vonatkozólag végzett vizsgálataimról számolok be. Az ismertetés (Első rész, I—V. fejezet) elsősorban a több oldalról is igazolt diagnosztikai lehetőségeket igyekszik Rorschach és a szakirodalom alapján kidomborítani, a beszámoló rész (II. rész, I—XIV. fejezet) a Rorschach-vizsgálat megbízhatóságát és differenciáldiagnosztikai erejét kísérli meg bemutatni három — egyenként 15 személyből álló — csoport jegyzőkönyveinek összehasonlítása alapján. Mégpedig a schizophréniás megbetegedések (első csoport) jellemző jegyeit összehasonlítjuk mániás és depressziós, továbbá organikus megbetegedésekkel (második csoport), végül a harmadik csoportban a psychopathiás, neurotikus és egészséges egyének felvételeivel. Az összehasonlításból azután következtetéseket kísérelünk levonni a teszt használhatóságára nézve s rámutatni arra, hogy az irodalomnak a teszt patho-pszichodiagnosztikai alkalmazására vonatkozó adatai közül a vizsgált esetekben mi bizonyult és mi nem bizonyult helytállónak.“ A minden szempontból rendkívül alapos és értékes művet igen sok ábra és melléklet egészíti ki. Budapest , Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1940. Szerkesztette: Dr. Illyefalvi I. Lajos. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadása, 744 lap. (Ára: kötve 15.—- P). A hatalmas kötet teljes, minden részletre kiterjedően pontos és világos képet ad a számok millióinak tükrében a magyar főváros elmúlt évéről. A száraz adatok mögött az egyre fejlődő főváros eleven élete lüktet. Számtalan vonatkozásban értékes ez a nagyszabású statisztikai összesítés, s nemcsak mint a fővárossal kapcsolatos minden tárgyhoz nélkülözhetetlenül fontos segédmunka nyer jelentőséget, hanem adatai önmagukban is érdekes és jellemző képet mutatnak Budapestről A könyv adatcsoportjai a következő fejezetek szerint rendeződnek: I. Fizikai viszonyok. II. Topográfiai viszonyok. III. Épületek. IV. Lakásviszonyok. V. Álló népesség. VI. Népmozgalom. VII. Községi közigazgatás. Vili. Közbiztonság, tűzoltás. IX. Községi pénzügyek. X. Adók és jövedelmek. XI. Építkezések, közmunkák. XII. Közegészségügy. XIII. Őstermelés. XIV. Ipar, kereskedelem. XV. Közlekedés. XVI. Hitelviszonyok. XVII. Közoktatásügy. XVIII. Egyházi ügyek. XIX. Közművelődés. XX. Közélelmezés. XXI. Árak alakulása. XXII. Szociális és munkásügyek. XXIII. Munkabérek és fizetések alakulása. XXIV. Közjótékonyság, szociális tevékenység. Tanulmányok, különnyomatok. DR. FERENCZY KÁROLY: Evangéliumi szocializmus. Különlenyomat, 16 lap. A szerző rövid, alapos tanulmányban foglalkozik a szociális igazság kérdésével és ennek az evangéliummal való összefüggésével. A tanulmány első részében tisztázza elvi szempontból a szociálizmus és a szociális igazság fogalmát, majd a második részben a tényleges szociális helyzetet veszi vizsgálat alá, végül a harmadik rszben állásfoglalásunk, feladataink és tennivalóink szempontjából ismerteti a kérdést. Tanulmányának végső eredménye: „Az evangéliumból nő ki a legtökéletesebb, legszilárdabb, mert lelki alapokra épített szocalizmus: Isten családjának, Isten országának a szocializmusa.“ HOLLER ANDRÁS: Verhaeren költészete. A Pécsi Egyetem Francia Intézetében készült dolgozat. 40 lap. Holler András tanulmánya Verhaeren költészetét foglalja össze. Részletes képet fest a költő fejlődéséről, költészetének jellemző vonásairól és költészete jelentőségéről. Az értékes esztétikai munkát Verhaeren költészetéről szóló irodalmi összefoglalás egészíti ki. Költészetének lényegét a következőkben foglalja össze: „Művészete az elképzelhető legnagyobb szuggesztivizmus, zavaros ár, belső lökésektől hajtott, amelyekben a végtelen világ és a határtalan szeretet kap ritmikus formát. Itt minden a lélek légkörében játszódik le. Végigszenvedi a lélek minden vergődését, de nem merül el a fájdalomban. Transzcendentális sóvárgásai után új logikát teremt költészetének, de nem a megszokott látás logikáját, hanem az elragadtatásét. A flamand lélek két alaptulajdonsága, a miszticizmus és az érzékenység tartják örökös izgalomban lelkét és vezetik a világ exaltált átéléséhez. Ennek a két tulajdonságnak állandó jelenléte, kettősége és lendítő ereje magyarázza meg költészetét.“ KAS-KNAPPIG A. S.: Világ alakulások. Új természeti megállapítások. Franklin-Társulat, 68 lap. A szerző az új természettudományos felfedezések alapján a világalakulások rejtelmeibe próbál behatolni. A mű első részében a teremtő tényezőket ismerteti, elsőnek a szellem (a mozgás, élet, munka), az erő, az anyag, a sejt, a fejlődés fogalmát és hatóerejét kutatja. A második részben a világalakulásról szól. Ismerteti a világ szerkezetét, a teremtő tényezőket, az anyagi világ keletkezését, a parányok világát, a mi világunkat, a Tejutat, a ködfoltokat, az éggömböt, a külső bolygókat, a napot. Az érdekes fejtegetéseket szemléltető rajzok teszik teljessé. SZIGETHY JOLÁN: A Mercure de France és a magyarság. Raoul Chélard: A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Francia Intézetében készült dolgozat. 78 lap. Alapos, gondos tanulmányban mutatja be a szerző a XIX. század végén született, Franciaország egyik legtekintélyesebb és legnépszerűbb irodalmi folyóiratának, a Mercure de France-nak a magyar irodalommal és a magyar politikával kapcsolatos vonatkozásait. Sorra veszi a folyóiratban megjelent magyar vonatkozású cikkeket s ezeket részletesen ismerteti. A továbbiakban a Mercure de France magyarországi tudósítójának, Raoul Chélard-nak irodalmi működését méltatja. Chélard életének jelentékeny részét a magyarságnak szentelte. Az értékes tanulmány gazdag adatokat tartalmaz a frncia és magyar irodalmi kapcsolatokhoz. ATHENAEUM OLVASÓTÁRA. Az ezzel a címmel indított új sorozat célja, hogy „olcsó áron maradandó kulturális értékeket, becses szépirodalmi műveket és közhasznú tudományos munkákat adhasson nemcsak egy kiskörű olvasórétegnek, hanem az egész nemzetnek““. A sorozat első öt kötetét alább ismertetjük. Szerzők és a kötetek tartalma szerint szerencsésnek mondhatjuk a kiválogatást: igazi értékeket kapunk. BABITS MIHÁLY: Válogatott versei. Athenaeum kiadás, 128 lap. (Ára fűzve 1.80 P). Babits Mihály költészetének legszebb, legértékesebb darabjait tartalmazza a kis kötet. A versek kiválasztásánál, mint a költő a kötet előszavában írja, a legjellemzőbb darabokat igyekezett összeválogatni. „Ez a kis könyv lehetőleg képet akar adni az egész sokféleségről, mentül több oldalról bemutatni a versek íróját, mentül jobb verseivel. A választásban nem pusztán a magam ízlése vezetett. A versolvasók közt ki szokott alakulni bizonyos közvélemény. Egy-egy vers ismertté válik s hatása révén is emlékezetes marad. Ezeket nem akartam mellőzni“. A gyűjtemény ebben az új kiadásban még szélesebb rétegek számára teszi megközelíthetővé és ismertté Babits Mihály költészetét; ebben van igazi jelentősége. JUSTH ZSIGMOND: Ádám. Athenaeum kiadás. 120 lap. Ára fűzve: 1.50 P). A fiatalon elhunyt Justh Zsigmond hátrahagyott kéziratai közül került elő az író első regénye, amelyet most Kozocsa Sándor rendezett sajtó alá. Ez a regény a magyar vidék életét figyeli és rajzolja azzal az aprólékos gondossággal, ahogy az író francia mestereitől tanulta, s benne felködlik már a magyar faj féltésének az a gondja is, amely később Justh Zsigmond minden írását jellemezte. MÓRICZ ZSIGMOND: Légy jó mindhalálig. Színmű három felvonásban. Athenaeum kiadás. 88 lap. (Ára fűzve: 1— P). Móricz Zsigmond közismert ifjúsági művének színpadi átdolgozása. A már közel két évtizede állandóan olvasott regény színpadi változata is nagy sikert aratott. Könyvalakban való megjelenése még szélesebb körökben teszi népszerűbbé. 40