Magyar Kulturszemle, 1941 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1941-02-15 / 2. szám

építette ezt az új tudományt, más és más oldalakról közelítve meg problémáit. Amit a kutatók az individuálpszichológia terén eddig megállapítottak, azt foglalja össze ebben a könyvben a szerző. Előszavában kijelenti, hogy eredetiségre nem tart számot, mert könyve tartalmát majdnem teljesen Adler, Wexberg, és Künkel műveiből merítette. A hatalmas anyagot azonban kerek szerkezetbe foglalta össze és a könyv fejezetei során egymásután foglalkozik a különböző kérdé­sekkel. A fogyatékosságérzéstől kezdve a jellemfejlődésen át a közösségérzésig, a szervneurózisoktól és a félelemtől az álom pszichológiai magyarázatáig, a családi, gazdasági és társadalmi helyzet, a szervi fogyatékosság és nemiség hatá­sát a jellemre egyformán vizsgálja. Foglalkozik a gyermek­hibákkal, fogyatékosságokkal, szenvedélyekkel, bűntevőkkel, öngyilkosokkal, majd az individuálpszichológiai nevelésről ad beszámolót. Érdekes fejezete a könyvnek az individuál­pszichológia jelentőségéről írott rész. DR. TARCSAY IZABELLA: Pszichodiagnosztika. A Rorschach-vizsgálat és klinikai alkalmazása. Eggenber­ger-féle könyvkereskedés kiadása. 236 lap. (Ara: 12.— P). „E munkában a Rorschach-vizsgálat ismertetése és rá vonatkozó irodalomnak összefoglaló bemutatása mellett — amellyel a magyar nyelvű szakirodalom mindmáig adós ma­­radt — klinikai alkalmazhatóságára vonatkozólag végzett vizsgálataimról számolok be. Az ismertetés (Első rész, I—V. fejezet) elsősorban a több oldalról is igazolt diagnosztikai lehetőségeket igyekszik Rorschach és a szakirodalom alap­ján kidomborítani, a beszámoló rész (II. rész, I—XIV. feje­zet) a Rorschach-vizsgálat megbízhatóságát és differenciál­diagnosztikai erejét kísérli meg bemutatni három — egyen­ként 15 személyből álló — csoport jegyzőkönyveinek össze­hasonlítása alapján. Mégpedig a schizophréniás megbetege­dések (első csoport) jellemző jegyeit összehasonlítjuk mániás és depressziós, továbbá organikus megbetegedésekkel (má­sodik csoport), végül a harmadik csoportban a psychopa­­thiás, neurotikus és egészséges egyének felvételeivel. Az összehasonlításból azután következtetéseket kísérelünk le­vonni a teszt használhatóságára nézve s rámutatni arra, hogy az irodalomnak a teszt patho-pszichodiagnosztikai alkalma­zására vonatkozó adatai közül a vizsgált esetekben mi bizo­nyult és mi nem bizonyult helytállónak.“ A minden szem­pontból rendkívül alapos és értékes művet igen sok ábra és melléklet egészíti ki. Budapest , Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1940. Szerkesztette: Dr. Illyefalvi I. Lajos. Budapest Szé­kesfőváros Statisztikai Hivatala kiadása, 744 lap. (Ára: kötve 15.—- P). A hatalmas kötet teljes, minden részletre kiterjedően pontos és világos képet ad a számok millióinak tükrében a magyar főváros elmúlt évéről. A száraz­­ adatok mögött az egyre fejlődő főváros eleven élete lüktet. Számtalan vonat­kozásban értékes ez a nagyszabású statisztikai összesítés, s nemcsak mint a fővárossal kapcsolatos minden tárgyhoz nél­külözhetetlenül fontos segédmunka nyer jelentőséget, hanem adatai önmagukban is érdekes és jellemző képet mutatnak Budapestről A könyv adatcsoportjai a következő fejezetek szerint rendeződnek: I. Fizikai viszonyok. II. Topográfiai vi­szonyok. III. Épületek. IV. Lakásviszonyok. V. Álló népesség. VI. Népmozgalom. VII. Községi közigazgatás. Vili. Közbiz­tonság, tűzoltás. IX. Községi pénzügyek. X. Adók és jöve­delmek. XI. Építkezések, közmunkák. XII. Közegészségügy. XIII. Őstermelés. XIV. Ipar, kereskedelem. XV. Közlekedés. XVI. Hitelviszonyok. XVII. Közoktatásügy. XVIII. Egyházi ügyek. XIX. Közművelődés. XX. Közélelmezés. XXI. Árak alakulása. XXII. Szociális és munkásügyek. XXIII. Munka­bérek és fizetések alakulása. XXIV. Közjótékonyság, szociá­lis tevékenység. Tanulmányok, különnyomatok. DR. FERENCZY KÁROLY: Evangéliumi szocializmus. Különlenyomat, 16 lap. A szerző rövid, alapos tanulmányban foglalkozik a szo­ciális igazság kérdésével és ennek az evangéliummal való összefüggésével. A tanulmány első részében tisztázza elvi szempontból a szociálizmus és a szociális igazság fogalmát, majd a második részben a tényleges szociális helyzetet veszi vizsgálat alá, végül a harmadik r­szben állásfoglalásunk, feladataink és tennivalóink szempontjából ismerteti a kér­dést. Tanulmányának végső eredménye: „Az evangéliumból nő ki a legtökéletesebb, legszilárdabb, mert lelki alapokra épített szocalizmus: Isten családjának, Isten országának a szocializmusa.“ HOLLER ANDRÁS: Verhaeren költészete. A Pécsi Egyetem Francia Intézetében készült dolgozat. 40 lap. Holler András tanulmánya Verhaeren költészetét foglalja össze. Részletes képet fest a költő fejlődéséről, költészetének jellemző vonásairól és költészete jelentőségéről. Az értékes esztétikai munkát Verhaeren költészetéről szóló irodalmi összefoglalás egészíti ki. Költészetének lényegét a követke­zőkben foglalja össze: „Művészete az elképzelhető legnagyobb szuggesztivizmus, zavaros ár, belső lökésektől hajtott, ame­lyekben a végtelen világ és a határtalan szeretet kap rit­mikus formát. Itt minden a lélek légkörében játszódik le. Végigszenvedi a lélek minden vergődését, de nem merül el a fájdalomban. Transzcendentális sóvárgásai után új logikát teremt költészetének, de nem a megszokott látás logikáját, hanem az elragadtatásét. A flamand lélek két alaptulajdon­sága, a miszticizmus és az érzékenység tartják örökös izga­lomban lelkét és vezetik a világ exaltált átéléséhez. Ennek a két tulajdonságnak állandó jelenléte, kettősége és lendítő ereje magyarázza meg költészetét.“ KAS-KNAPPIG A. S.: Világ alakulások. Új természeti megállapítások. Franklin-Társulat, 68 lap. A szerző az új természettudományos felfedezések alap­ján a világalakulások rejtelmeibe próbál behatolni. A mű első részében a teremtő tényezőket ismerteti, elsőnek a szel­lem (a mozgás, élet, munka), az erő, az anyag, a sejt, a fej­lődés fogalmát és hatóerejét kutatja. A második részben a világalakulásról szól. Ismerteti a világ szerkezetét, a teremtő tényezőket, az anyagi világ keletkezését, a parányok világát, a mi világunkat, a Tejutat, a ködfoltokat, az éggömböt, a külső bolygókat, a napot. Az érdekes fejtegetéseket szem­léltető rajzok teszik teljessé. SZIGETHY JOLÁN: A Mercure de France és a ma­gyarság. Raoul Chélard: A Pécsi Erzsébet Tudomány­­egyetem Francia Intézetében készült dolgozat. 78 lap. Alapos, gondos tanulmányban mutatja be a szerző a XIX. század végén született, Franciaország egyik legtekinté­lyesebb és legnépszerűbb irodalmi folyóiratának, a Mercure de France-nak a magyar irodalommal és a magyar politiká­val kapcsolatos vonatkozásait. Sorra veszi a folyóiratban megjelent magyar vonatkozású cikkeket s ezeket részletesen ismerteti. A továbbiakban a Mercure de France magyar­­országi tudósítójának, Raoul Chélard-nak irodalmi működé­sét méltatja. Chélard életének jelentékeny részét a magyar­ságnak szentelte. Az értékes tanulmány gazdag adatokat tar­talmaz a frncia és magyar irodalmi kapcsolatokhoz. ATHENAEUM OLVASÓTÁRA. Az ezzel a címmel indított új sorozat célja, hogy „olcsó áron maradandó kulturális értékeket, becses szépirodalmi műveket és közhasznú tudományos munkákat adhasson nem­csak egy kiskörű olvasórétegnek, hanem az egész nemzet­nek““. A sorozat első öt kötetét alább ismertetjük. Szerzők és a kötetek tartalma szerint szerencsésnek mondhatjuk a kiválogatást: igazi értékeket kapunk. BABITS MIHÁLY: Válogatott versei. Athenaeum ki­adás, 128 lap. (Ára fűzve 1.80 P). Babits Mihály költészetének legszebb, legértékesebb da­rabjait tartalmazza a kis kötet. A versek kiválasztásánál, mint a költő a kötet előszavában írja, a legjellemzőbb dara­bokat igyekezett összeválogatni. „Ez a kis könyv lehetőleg képet akar adni az egész sokféleségről, mentül több oldalról bemutatni a versek íróját, mentül jobb verseivel. A válasz­tásban nem pusztán a magam ízlése vezetett. A versolvasók közt ki szokott alakulni bizonyos közvélemény. Egy-egy vers ismertté válik s hatása révén is emlékezetes marad. Ezeket nem akartam mellőzni“. A gyűjtemény ebben az új kiadás­ban még szélesebb rétegek számára teszi megközelíthetővé és ismertté Babits Mihály költészetét; ebben van igazi jelen­tősége. JUSTH ZSIGMOND: Ádám. Athenaeum kiadás. 120 lap. Ára fűzve: 1.50 P). A fiatalon elhunyt Justh Zsigmond hátrahagyott kéziratai közül került elő az író első regénye, amelyet most Kozocsa Sándor rendezett sajtó alá. Ez a regény a magyar vidék éle­tét figyeli és rajzolja azzal az aprólékos gondossággal, ahogy az író francia mestereitől tanulta, s benne felködlik már a magyar faj féltésének az a gondja is, amely később Justh Zsigmond minden írását jellemezte. MÓRICZ ZSIGMOND: Légy jó mindhalálig. Színmű há­rom felvonásban. Athenaeum kiadás. 88 lap. (Ára fűzve: 1— P). Móricz Zsigmond közismert ifjúsági művének színpadi átdolgozása. A már közel két évtizede állandóan olvasott re­gény színpadi változata is nagy sikert aratott. Könyvalakban való megjelenése még szélesebb körökben teszi népszerűbbé. 40

Next