Magyar Kurir, 1803. július-december (17. évfolyam, 1-53. szám)
1803-11-08 / 38. szám
ső nyughatatlanoknak és újítóknak mestérkedésektől tartanak. Nem lehet pedig tagadni, hogy ilyen belső ellenségei is találtatdnak a’ hazának. Köztiekről egy Chelmsfordi Hugh Wane nevű polgár, egy esztendeig tartó tömletzre és dolgozásra ítéltetett, azért, hogy ezt mondotta: Hogy ő, ha Bonaparte kiszállana , melleje állván, Őtet segíteni fogná a’ Király és haza ellen. Egy más környűlállás, a’ melly hasonló nyughatatlanságnak tárgya a’ magános famíliáknak elméjekben, a’ Dublinban minden nap folyó exekutzió , birtokos és előkelő polgárokat is érvén a’ salakosabbakkal egygyűtt a’szerentsétlenség. Ilyenek voltak Emmet után, Keenan, és Redmont, egy gazdag, még csak 24 esztendőt töltött, fiatal kereskedő. „Egy harmadik és nem tsekély oka még az inglus nép’ félelmének, az országban lévő Frantzia hadi fogyok’ sokasága. A’ Morning Chronicle nevű Londoni újság, ilyen biztatásokkal próbálta ezen napokban a’ nép’ elméjéből kiverni a’ félelmet: — „ Látjuk-e valahol már az Első Konzulnak tsak 40—66 ezer embernek általszállitására kibántató hajóit is készen? Hol vannak ezek ? Texelben, a’Schelde’torkában, a’ Dünkircheni vagy Calaisi kikötőhelyekben ? Egygyikben - é különösen ? vagy egyszersmind mindenikben ? Valósággal tsudatétel ’s rend kívül való idő kivántatna arra, hogy tsak ezer hajók is úgy által evezhettenek a’ köztünk és az ellenség között lévő tengeren hozzánk, hogy észre ne vehessük. Valameddig tsak az ellenség hajóit a’tenger a’ maga hátán meg szenvedi, lehetetlen, hogy