Magyar Kurir, 1804. július-december (19. évfolyam, 1-52. szám)

1804-10-12 / 30. szám

ét a* vitorla, egy kit­ebb baconhoz kötötté­k őst, mellynek segitségével a­ maga levegőben való eve­ zését más görbe lineában igazgathatta , mint a’ milyenben a’ ízel­elet vitte vólna. — A’ többi közt úgy tap­sztalta, hogy valahenyszer ő vala­­melly erdő felett el evezett, mind annyiszor az atmospherának electricitása el­tű­nt‚ ámbár leg na* gyobb mértékben lett légyen is az égnek tisztasá­gában. — Három fertálykor hat órára, a* tnint maga meg jegyzetté, 700 ölmi magasságra vélt a* föld szinén fe­­l, a* midőn hat gridnsra vált a* vele vitt thermometrum. Épen hat órakor bo­­csátkozott le a* levegő égből Korneuburgon túl a* Tretzdorfi térségen, ötödfél órán­ra Bécstől. Mivel az ő kivetett vasmacskája az ij szántáso­­kon meg nem akadhatott, és mivel úgy vele ész­­re , hogy balonja két nagy élöfába fogna ü­ttör­­ni, arra való nézve vitorlájának a’ végét a­ föld­höz ütötte, ’s azá­tál balonja fel emelkedvén, azon előfákat által szökte, ’s annál fogva vasmatskája azokba meg akadt.­­ A’ következett napon, úgy mint kedden reggel 3 órakor szekérre tett balonjá­­val, hajójába ülve ide vissza jött, mellyet látván a’ nép­űlet sok vivat kiáltások közt szállására kifirte. Jegyezzük meg végrére meg azt is felőle , hogy itten egy valaki úti társává lenni kivánkva ván ezen levegői útjában, kérésére így felelt: Igen i­s ha a* porta költségnek felét megfizeti. % Ez a’ hires Aerostata Petersburgból ide lett utazásának alkamatorsigára ,R­i­g­á­b­a Liefl­­ndiá* nak fö városába meg állapodott, és ott i* ditső próbáját adta *’ mc^a mesterség ének. Erről **

Next