Magyar Kurir, 1807. július-szeptember (21. évfolyam, 1-26. szám)
1807-08-04 / 10. szám
va nem értettük olly nagy mértékben, mind mi, mind a’ mi velünk egy Klima alatt lévő tartományok, mint az idén. Négy héttől fogva vagy igen kevés, vagy épen semmi essözés nem lévén , ar1 . rekkenő melegség vagyon, hogy azt el tűrni nehezen lehet. Hasznos volt ugyan a’ mezei takaródékra , hasznos a’ szükük termésére nézve is, mivel a’ szőllő az illy melegségtől jobban és hamarabb meg erőltetik, annak savanyú leve kifizettetik, de káros más részről annyiban, hogy sok szellő termő hegyeken a’ f/.cillőgerezdek ös/ve fonnyadnak, szemei le hullanak, és azt a’ nagy reménységet, mellyet eleinte nyújtottak, héjába valóvá teszik. Káros ez a’ nagy hőség által okoztatott szárazság azokra a’ mezei véleményekre nézve is , a’ mellyeknek leg inkább most kellene nevekedni , de káros a’ gyűmőltsre nézve is, mivel a’ késő érni szokott gyűmültsök meg sülnek, meg férgesednek és «rétién a’ főldre hullanak. Vajha a’ könyörülő egek ezt az idő járását meg változtatnák és szép zsiros és hiveeitü estével nedvesítenek meg a’ főldet, ’s hivesitenék meg a’ levegőt. — Attól lehet tartani, a’ mi a’ felettébb való hévség miatt Német és Frantzia Országoknak néhány tartományait és környékeit érdeklette. Tudniillik a’ nagy hevséget sokás háborúk, jégesők, forgó szelek és felhő szakadások követték, mellyek valamint a’ mezőkön talált föld gyűmöltseit, úgy a’ szöllőhegyek gazdag terméseit is ösve paskoltak , semmivé tették, sok helységeket lábolhatatlan szükségre juttattak. Austriában, Morvában, és Csehországban igen bőv aratás volt az idén, szüretet is bővel