Magyar Kurir, 1812. július-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1812-10-09 / 29. szám
erdőhöz támasztotta volt magát, amelly egy 25 ágyúkkal megrakatott halom által fedeztetett. Két más egymástól 100 lépésre fekvő és földárakkal megerősíttetett halmok fedezték az ő hadi líneáját egy faluig, mellyel ő letépetvét, annak térségét artilleriával és gyalogsággal rakta meg, oly czéllal, hogy ármádája derekát, mint közép pontnak, ennek vesse. Job szárnya a Kolozscsa megött nyúlt el, és két halmokhoz volt támasztva , mellyek jól megerősíttetve voltak földvárak általa’ szép és erős tanyának látszott lenni. Az ellenséget ezen fekvésből fordulások által kinyomni könnyű lett volna, hanem e’képpen ismét elkellett volna az ütközetnek halasztódni; azonközben nem is volt az ő fekvése éppen olly erős, hogy azért a’ tsatát el kellett volna kerülni. Könnyen észre lehetett venni, hogy a’ földvárak tsak most készültek volt, az árkok nem voltak méllyek, és nem voltak paliládákkal *s egyéb ágazokkal körűlvétettetve. Az elenség’ szárra 120 vagy 130 ezerre; *s a’ mieink is annyira tel* hetett, hanem hogy a* miénktől többet lhetett várni, mint az övétől, az eránt nem volt semmi kétség. — „Sept. 7 dikén reggeli 2 órakor az 5-dikben elfoglalt falmon állott, Marschaljaitól ke elvétettetve, a’ Császár. A’ nap tisztán jött fel; az azt megelőzött napon első esett volt — „Ez, (így szólt a’Császár) az Austerlitzi nap.“ — September lévén éppen olyan hideg volt itt, mint Morva Országban Decemberben szokott lenni. Az ármáda elméjére vette a* szerentsés előjelenséget. Közönséges marshh verettetett, ’s a’seregek előtt ilyen proklamatzia olvastatott fel: — „Katonák!