Magyar Kurir, 1814. január-június (28. évfolyam, 1-51. szám)

1814-01-28 / 8. szám

Nro. 8. MAGYAR KURI A­ FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY G­Y­E­LM­ES ENGEDELMÉRŐL.­­ Indáit Bétsből, Pénteken, Januárius 25-ik napján, 1814*dik esztendőben. A' tsatolzó mezőkről. Mikor az Öszsszeszövetkezett Hatalmassá­goknak seregeik a’ Plénuson által men­tek , ilyen . Proklamatziót intézett Orosz Császár ő­é­ge a’ maga seregeihez: —„ „Katonák! A’ ti bátorságtok és vitéz­­ségtek az Okától fogva a’ Kenusig hoztak benneteket. Ezek még tovább is fognak vinni minket! Által menünk­­a’ Kenuson, és bélépünk abba az országba , a’ mellyel igen véres és vakmerő háborút folytatunk. Már megmentettük önnön hazánkat, azt híressé és nevezetessé tettük ; egyszersmind Európának is viszsza adtuk a’ maga szabad­ságát és függetlenségét. Nints egyéb hát­ra, hanem hogy ezen nagy munkákat egy kívánt békességgel megkoronázzuk. Tér­jen viszsza a’ tsendesség és megelégedés a’ föld’ golyóbisának egész kerekségére! Lé­gyen minden­­étatus sz­erentsés a’ maga törvényeinek ’s Országlószékének hatalma alatt! A’ vallás, mesterségek, tudomá­nyok, és kereskedés virágozzanak a’népek’ közönséges boldogságára. Ez a’ mi kíván­ságunk , és nem­ a’ hadakozásnak ’s ron­tásnak meghoszszabbíttatása. Midőn ellen­ségeink a’ mi birodalmainkba béütöttek, sok roszszat tettek nékünk , de rettenetesen megbüntettettek érette. Az Isten’ haragja érte őket! Mi nem akarunk hozzájok ha­sonlók lenni­­ a’leg főbb valóságnak, nem­ lehet kedves semmi nememberiség. El akarjuk felejteni ellenségeinknek cseleke­­deteiket, és nem a’ boszszúállás’ hanem a* meirensysv.teloues’ és barátság’ kezeit akar­­juk hozzájuk által vinni. Az oroszok­ di­­csőssége abban áll, hogy ellenségeiken győzedelmeskedjenek : de, hogy azután a’ meggyőzettetteknek és ezek rokonaiknak jót­­tegyenek. Erre tanít minket a’ mi szíveink­nek ir,a Mit religiója; ez azt mondja nékünk a’ maga isteni szájából: Szeressétek ellene­ségeiteket é­s tegyetek jót roszsz akaróitok­kal! Katonák­ egészszen meggyőződve vagyok a’ felől, hogy az ellenség földjén betsületessen viselvén magatokat, ti azt éppen úgy meggyőzh­etitek nagy lelkisé­getek mint fegyvereitek által, és hogy ti a’ fegyveresek ellen való vitézség ’s a’fegy­vertelenek eránt való keresztényi szeretet által a’ magatok terhes pá­lya­fut­ást okát nem soká bévégzitek, és a’ mellett azt a’ már megszerzett ditsősséget, hogy az Orosz nép egy bátor és virtusos nép legyen , megtart­játok, így segéliitek elé a’ mi kívánsá­gunkat, hogy a’ közönséges békességre el­juthassunk. Egyszersmind meggyőzettetve vagyok a’ felől is, hogy vezérlőitek min­­minden szükséges és kemény eszközöket elévesznek a’ vegre, hoggy valaki közzűle­­tett valamelly ezzel ellenkező magavisele­te által meg ne homályosíttsa azt a’ jó ne­vet, mellyet magatoknak már megszerez­tetek. —­ ­ 1

Next